„I. Magnus norvég király” változatai közötti eltérés

a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
== Élete ==
 
[[II. Olaf norvég király|II. (Szent) Olaf]] törvénytelen fiaként született.<ref name=uralkodok/><ref name="uralkodok"/><ref name=nagylexikon/> A [[Heimskringla]] így adja elő:<ref name=szentromai>James Bryce: '''A Római Szent Birodalom''', A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 78. oldal</ref>: egy éjjel Olaf ágyasa Alhild gyermeket szült (mialatt a király aludt).<ref name=szentromai/> Kedvelt skaldja, Sigvet látván, hogy a gyermek gyönge, attól tartott hogy meghal, ezért nyomban megkereszteltette, és a Magnus nevet adta neki.<ref name=szentromai/> Mikor a király felébredt, és meghallotta a történteket, haragra gerjedt, Sigvetet hívatta és így szólt hozzá: "Miért nevezted Magnusnak a gyermeket, holott e nevet népünk nem ismeri?"<ref name=szentromai/> "Károly király nevére neveztem, mert azt hallottam, hogy ez a legjobb ember a világon" – felelt a szolga.<ref>''A Római Szent Birodalom'', 78–79. oldal</ref> Így terjedt el a név használata egész Északon.<ref>''A Római Szent Birodalom'', 79. oldal</ref>
[[1028]]-ban el kellett hagynia hazáját,<ref name=csiffary>Csiffáry Tamás: '''Európai uralkodók könyve''', Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 218. oldal</ref> [[Novgorod]]ban [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem]] udvarában nevelkedett, ahonnan [[II. Knut dán király|Nagy Kanut]] halála ([[1035]]) után tért vissza. Ugyanazok a norvég nemesek, akik apját elűzték, fellázadtak Knut fia Svend<ref name=uralkodok/> és a dán ellen uralom ellen, visszahívták Magnust<ref name=csiffary/> és trónra segítették.<ref name=nagylexikon/> [[1038]]-ban [[II. Hardeknut dán király|II. Hardeknuttal]] kötött egy örökösödési szerződést, hogy amelyikük túléli a másikat, egyesíti a dán és a norvég koronát.<ref name=uralkodok/> Ennek alapján [[1042]]-ben követte őt a dán trónon, bár az alkirállyá kinevezett [[II. Svend dán király|Svend Estridsen]] (Estrid, Knut nővérének a fia) is magának követelte a trónt.<ref name=uralkodok/><ref name=csiffary/> [[1043]]-ban fontos csatát nyert Dániától délre, [[Lyrskov Hede]] mellett, ekkor szerezte melléknevét is. Ugyancsak a Hardeknuttal kötött szerződés alapján magának követelte az angol trónt is, és támadással fenyegette Angliát, de a dániai harcok miatt erre nem került sor. A dánok többsége Magnust támogatta, mert szükségük volt a segítségére Jütland déli részén, a szláv vendek ellen, és Magnus több csatában is legyőzte Svendet.<ref name=uralkodok/> Svend Estridsen ennek ellenére nem adta fel a harcot, és számos összecsapásra került sor. A király Svendet Dánia grófjává nevezte ki.<ref name=csiffary/> Amikor Magnus nagybátyja, [[III. Harald norvég király|Harald Sigurdsson]] [[1045]]-ben visszatért Konstantinápolyból, a két férfi egyezséget kötött, hogy közösen uralkodnak.<ref name=uralkodok/> Így [[1046]]-ban meg kellett osztania a norvég trónt Haralddal.<ref name=csiffary/> [[1047]]-ben [[III. Anund svéd király]] segítségével Magnus kiszorította Svendet Dániából. Svend nem tudott elég erőt gyűjteni és [[Skåne tartomány|Skåne]] svéd tartományba menekült.
 
296 023

szerkesztés