„II. Vratiszláv cseh király” változatai közötti eltérés

a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
[[I. Břetiszláv cseh fejedelem|I. Břetiszláv]] és Jitka fiaként született.<ref name=europa/> Atyja döntésével és a cseh előkelők eskü alatt tett megerősítésével ő lett a morva Olmütz első hercege.<ref name=europa/> Fivére, [[II. Spitihnyev cseh fejedelem|II. Spitihnyev]] [[1056]]-ban uralma alá vonta hercegségét,<ref name=europa/> így Vratiszláv Magyarországra menekült.<ref name=europa/> Első feleségének halála után még itt elvette Adelhaid hercegnőt,<ref name=europa/> [[Salamon magyar király]] nővérét. Nem sokkal ezután felajánlották neki Csehország trónját<ref name=europa/> ([[1061]]<ref name=europa/>). Új formában ugyan, de visszaállította a cseh állam egységét.<ref name=europa/> Újraosztotta fivérei között a morva hercegségeket (Olmütz: I. Ottó, Brünn: I. Konrád),<ref name=europa/> [[1063]]-ban meglapította a brünni püspökséget,<ref>''Európa uralkodói'', 244–245. oldal</ref> amelynek betöltéséhez mind a fejedelem, mind a prágai püspök jóváhagyása szükségeltetett.<ref name=europafolyt>''Európa uralkodói'', 245. oldal</ref> Öccse, Jaromir akaratával dacolva, az egyházi és világi előkelők nyomására foglalta el a püspöki széket [[1068]]-ban.<ref name=europafolyt/> II. Vratiszláv harmadízben a lengyel Svatava hercegnőt vette el feleségül.<ref name=europafolyt/> A német fejedelmek, és az ellenkirály, Sváb Rudolf elleni harcában [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik császár]] mellé állt.<ref name=europafolyt/> Hűségéért Henrik [[1085]]-ben vagy [[1086]]-ban<ref name=pallas/> királyi koronát kapott, amellyel [[1086]]. [[június 15.|június 15]]-én Csehország első királyává koronáztatta magát.<ref name=pallas/> ([[1075]]–[[1081]]-ben birodalmi hűbérként megkapta a szász Ostmarkot [Lausitz] is.<ref name=europafolyt/><ref>Bautzent néhány meisseni vidékkel s Reichenberg és Rumburg vidékével ő kapcsolta Csehországhoz. (Vö.: Pallas)</ref>)
 
Hosszú uralkodása alatt megerősödött a cseh korona országainak nemzeti tudata, s kiváló ideológiai eszközzé vált Szent Vencel kultusza. Vratiszláv megújította a sázavai kolostort, és a pápa beleegyezését kérte szláv liturgia tartására.<ref name=europafolyt/> Utolsó éveiben leverte néhány főúrnak és Adelhaidtól született fiának, Břetiszlávnak lázadását:<ref name=pallas/>: a ''senioratus'' alapján a legidősebb Přemyslt, Brünni Konrádot jelölte ki örökösének.<ref name=europafolyt/>
 
Az idős Vratiszláv 59 évesen még bölényvadászaton lovagolt.<ref name=arpadok>{{cite web | title = Árpád-házi leányok. Adelhaid (1040-1062) | publisher = Székely-magyar hupont | url = http://szekelymagyar.hupont.hu/18/arpadhazi-lanyok | language = magyar | accessdate = 2011-01-06}}</ref> Hajtás közben leesett a lóról és az akkor szerzett sérüléseitől [[1092]]. [[január 14.|január 14]]-én meghalt.<ref name=arpadok/> Vysehradon (Prága mellett) az általa épített templomban temették el.<ref name=arpadok/>
305 644

szerkesztés