„II. Zsigmond Ágost lengyel király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
||
39. sor:
[[Fráter György]], akit [[Erdély]]ben a törökök és a románok szorongatták, próbálta Zsigmondot rávenni, hogy indítson támadást [[Moldva]] ellen, de nem tudta ezt elérni.
Közben kitört a [[Lengyelország]] és [[Oroszország]] között dúló [[livóniai háború]] ([[1558]]-[[1583]]). A [[Kardtestvérek rendje|Livóniai Rend]] (a [[Német Lovagrend]] egyik ága) [[1559]]-ben az oroszok ellenében Zsigmond segítségét kérte és kapta.<ref name=uralkodok/> Minthogy az orosz nyomás nem enyhült, sőt a svédek és dánok is igényt tartottak a területre, a Livóniai Rend és Zsigmond [[1561]]-beb megkötötte a wilnói (vilniusi) szövetséget;<ref name=uralkodok/>
A háború miatt Zsigmond kénytelen volt megerősíteni pozícióját oly módon, hogy alkotmányos módon egyesítette a lengyel koronához csatolt összes területet.<ref name=uralkodok/> A lengyel és litván köznemesség támogatását élvező király [[1564]]-ben Lengyelországra engedményezte Litvániában fennálló örökletes jogait, és ezzel megalkotta a két állam alkotmányos jogegyenlőségét, de nem a teljes [[Unió (politika)|unióját]].<ref name=uralkodok/> [[1569]]-ben hivatalosan a lengyel királysághoz csatolta a volhíniai és kijevi területeket, bejuttatva képviselőiket a szejmbe, majd [[1569]]-ben a kibővített szejm törvényébe iktatta a [[Lublini Unió|lublini unió]]t, egyesítve Lengyelországot és Litvániát, valamint a hozzájuk csatolt területeket.<ref name=uralkodok/>
| |||