Főmenü megnyitása

Módosítások

8 665 bájt törölve ,  3 évvel ezelőtt
A tenisz története új szócikk lett, ezért a szakasz rövidítése
 
=== A játék előzményei és létrejötte ===
{{Bővebben|A tenisz története}}
[[Fájl:Tennis costyme1881.jpg|bélyegkép|300px|jobbra|Így nézett ki egy teniszezőnő 1881-ben]]
A tenisz francia eredetű ütős labdajáték ([[jeu de paume]]){{jegyzet*|Ebben a játékban előre nyújtott tenyérrel, kézzel ütötték a labdát.}} angolok által továbbfejlesztett változata.<ref name="20szazad">{{cite web|url=http://www.huszadikszazad.hu/1915-augusztus/sport/lawn-tennis-jatek-furdoruhaban |title=Lawn tennis |author=Pálinkás Judit |accessdate=2015-10-03 |publisher=huszadikszazad.hu}}</ref> Az [[azincourt-i csata]] (1415) után [[I. Károly orléans-i herceg|Charles d’Orléans]] herceg angol fogságba esett. A [[Norfolk]] grófságban lévő [[Wingfield]]ben tartották fogva két évtizeden keresztül. Ez alatt az idő alatt a fogoly bevezette [[Anglia|Angliában]] az ütőlabdajátékot, amit ő maga csaknem minden nap űzött. Az 1530-as években [[VIII. Henrik angol király]] egy teniszpályát építtetett palotájában, Hampton Courtban. Ez az eredeti pálya nem maradt fenn, de egy hasonló készült 1625-ben, amelyet a mai napig használnak.<ref name="itfhistory">{{cite web|url=http://web.archive.org/web/20100322195507/http://www.itftennis.com/abouttheitf/worldwide/history.asp |title=History of tennis |accessdate=2015-10-03 |publisher=International Tennis Federation |language=angol}}</ref> A források szerint a tenisz csaknem négy évszázaddal később, [[1858]] és [[1870]] között jött létre mai formájában.
 
1858-ban a sportkedvelő [[Harry Gem]] jogász létrehozott egy – a mai teniszpályákhoz hasonló – pályát saját birtokán. [[1863]] körül [[Walter Clopton Wingfield]] tiszt, a Wingfield várurak és az orléans-i herceg fogva tartójának, [[John Wingfield]]nek egyenes ági leszármazottja szintén a tenisz egy fajtáját űzte londoni birtokán.{{refhely|HallofFame|Major Walter Clopton Wingfield}} [[1869]] körül Harry Gem barátjával, [[Augurio Perera|Augurio Pererával]] egy újfajta ütősjátékot játszottak, amit először pelotának, majd ''lawn tennis''nek neveztek. [[1872]]-ben két helyi orvossal, [[Frederic Haynes]]szel és [[Arthur Tomkin]]nal létrehozzák a világ első teniszklubját, [[Leamington]]ban. Valószínűleg tehát – a legendával ellentétben – nem W. C. Wingfield, hanem Harry Gem találta fel a mai értelemben vett „modern teniszt”, viszont Wingfield hagyományozta az utókorra azzal, hogy [[1874]]-ben „Sphairistike” (gör. ’labdajáték’) néven kereskedelmi forgalomba hozta.hozott egy készletet,<ref name="20szazad" /> Az 5 guinea áron forgalomba hozott csomagbanamelyben két hálótartó vas, a háló, két teniszütő, indiai gumiból készült labda, valamint a játékszabályok leírása volt.<ref name="itfhistory">{{cite web|url=http://web.archive.org/web/20100322195507/http://www.itftennis.com/abouttheitf/worldwide/history.asp |title=History of tennis |accessdate=2015-10-03 |publisher=International Tennis Federation |language=angol}}</ref> Wingfield spairistike-je (lawn tennis, royal tennis) a francia jeu de paume (angolul: real tennis) továbbfejlesztett változata, amit füvön játszottak.{{jegyzet* |A lawn szó a játék füvön történő változatára utal. Később e szó ki is került az elnevezésből.}} A kaucsuklabdát külön azért fejlesztették ki, hogy megfelelően pattanjon a füvön. Több tenisztörténész szerint Wingfield idejében ültették át a francia terminológia nagy részét is az angol nyelvbe.
 
Az első tenisztornát valószínűleg [[M. William Appleton]] rendezte meg nahanti birtokán, 1876 augusztusában<ref>{{cite web|url=http://www.club.fft.fr/usmouy.fft.fr/20600037_a/cms/index_public.php?PHPSESSID=33ad16b274374f9ec43604a37b129a73&us_action=show_note_rubrique&ui_id_site=1&ui_id_rubrique=10501 |title=Quelles sont les origines du tennis ? |accessdate=2015-10-03 |publisher=Tennis club de Mouy |language=francia}}</ref> a tornát [[John Dwight]] nyerte. Ezek után következett az első wimbledoni tenisztorna 1877. július 9–16. között: ez tehát a legrégebbi, legnagyobb múltú, ma is létező tenisztorna. Az első tornán 22 férfi teniszező indult, és az angol W. Spencer Gore diadalmaskodott.<ref name="itfhistory" />
[[Franciaország]], ahonnan a jeu de paume származott, csakhamar felismerte a wimbledoni tenisz szépségét, és behódolt. 1878-ban már meg is alakult Dinard-ban ([[Bretagne]]) az első francia teniszszövetség. Ebben az időben alakultak az első társaságok [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] is. Gyorsan nőtt az amatőr tenisztornák száma is: [[Írország]]ban (1879), Franciaországban a mai [[Roland Garros (bajnokság)|Roland Garros]] elődje 1891-ben, az ausztrál kolóniákon, [[Melbourne]]-ben (az Ausztrál Opent 1905-ben rendezték meg először). Az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban, [[Newport (Rhode Island)|Newport]]ban ([[Rhode Island]]) is létrejött egy amatőr torna 1881-ben: a mai [[US Open (teniszbajnokság)|US Open]] elődje.<ref name="itfhistory" /> A tenisz az 1896-os első olimpiai játékokon is szerepelt.<ref name="itfhistory" />
 
A ''Magyar Országos Lawn Tenisz Szövetség'' 1907. áprilisban alakult meg, augusztusi első rendes közgyűlésén már 15 egyesület 40 pályával képviseltette magát. E közgyűlésen az egybegyűltek megválasztották az első vezetőséget: elnök Vécsey Miklós, alelnök dr. Szent Györgyi Imre, dr. Lisznyai Tihamér és Marsovszky Miklós, ügyvezető alelnök Schmid Ödön, titkár Kertész János, pénztárnok Takáts József lett. A szövetség neve a 35. évi rendes közgyűlésen hozott határozat alapján, 1942. március óta ''Magyar Tenisz Szövetség''.<ref>{{cite web|url=http://www.huntennis.hu/szovetseg/tortenet |title=A Magyar Tenisz Szövetség története (részlet) |date=2005-07-19 |accessdate=2015-10-04 |publisher=Magyar Tenisz Szövetség}}</ref>
 
A tenisz tehát a viktoriánus korban keletkezett, és a szabályai is viktoriánusok voltak: a sportot csak a gazdag arisztokrácia gyakorolhatta, így nem volt szükség pénzre a fenntartásához, de nem is lehetett fizetett mesterség. Ez megmagyarázza azt is, miért voltak a hivatásos teniszezők sokáig eltiltva a nagy nemzetközi tenisztornáktól. Annál is inkább, mert a tenisz tekintélyei hatalmukat féltve, nem akartak tőlük független profi teniszezőket bevonni a sportba. A francia tenisztorna, a (innentől Internationaux de France de tennis vagy [[Roland Garros (bajnokság)|Roland Garros]]) volt az első, amelyik engedélyezte a hivatásos teniszezők részvételét, 1925-ben.{{refhely|bgytenisz|A Roland Garros tojáshéja}}
 
A „Grand Slam” kifejezést 1933-ban két újságíró használta először (John Kieran és Allison Danzig), amikor az ausztrál [[Jack Crawford]] megnyerte az ausztrál amatőr tornát, a Roland Garrost és [[Wimbledoni teniszbajnokság|Wimbledont]], majd a [[Forest Hill]]-i amerikai bajnokságon döntőbe jutott.<ref name="itfhistory" /> Ez a négy torna azért emelkedett ki a többi közül, mert egyedül a négy rendező ország diadalmaskodott a [[Davis-kupa|Davis-kupán]], ami akkoriban a legnagyobb nemzetközi torna volt.
A Davis-kupát [[Dwight Davis]] alapította [[1900]]-ban, először csak [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és az USA részvételével.<ref name="itfhistory" /> Később más országok is csatlakoztak, de 1973-ig egyedül Nagy-Britannia, az USA, Ausztrália és Franciaország csapata tudta megnyerni. Donald Budge volt az első teniszező, aki 1938-ban kimondottan a négy Davis-kupa-győztes ország tornáján akart győzelmet aratni (egyébként nem is indult volna Amerikában, mert nem szerette az ottani klímát): az első, aki megkísérelte megcsinálni a [[Grand Slam (tenisz)|Grand Slamet]], és akinek ez sikerült is.<ref name="itfhistory" /> A nők közül ez a bravúr először 1953-ban Maureen Connollynak sikerült.<ref name="itfhistory" />
 
A Davis-kupát [[Dwight Davis]] alapította [[1900]]-ban, először csak [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és az USA részvételével.<ref name="itfhistory" /> Később más országok is csatlakoztak, de 1973-ig egyedül Nagy-Britannia, az USA, Ausztrália és Franciaország csapata tudta megnyerni. Donald Budge volt az első teniszező, aki 1938-ban kimondottan a négy Davis-kupa-győztes ország tornáján akart győzelmet aratni (egyébként nem is indult volna Amerikában, mertő nem szerette az ottani klímát):volt az első, aki megkísérelte megcsinálni a [[Grand Slam (tenisz)|Grand Slamet]], és akinek ez sikerült is.<ref name="itfhistory" /> A nők közül ez a bravúr először 1953-ban Maureen ConnollynakConnolly sikerültvitte végbe.<ref name="itfhistory" />
=== Az első bajnokok ===
[[File:Suzanne Lenglen and Bill Tilden.jpg|thumb|Az 1920-as évek nagymenői [[Suzanne Lenglen]] és [[Bill Tilden]]]]
Az amatőr és a profi játékosok között fennálló rivalizálás sokáig nem tette lehetővé, hogy megfelelő, objektív rangsort lehessen felállítani a teniszezők között. [[1968]]-ig a hivatásos játékosok nem indulhattak azokon a tornákon, amelyeket a nemzetközi vagy a nemzeti teniszszövetségek rendeztek meg.{{refhely|sportszertar|A tenisz nemzetközi hálózata, az open era|azonos=sszer}} Ennek ellenére volt néhány alkalom az összehasonlításra: [[Rod Laver]] például [[1962]]-ben, egy ausztrál füves tornán játszott az év két legjobb profi teniszezőjével, [[Kenneth Robert Rosewall]]-lal és [[Lewis Alan Hoad]]dal: két meccset nyert meg, 19-et elvesztett. [[1948]]-tól egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a világ legjobb teniszezői a profik között vannak. [[1931]] után az open era előtti kor összes nagy teniszezője profivá vált, és (Henri Cochet kivételével) mindegyikük ekkor érte el karrierje csúcspontját ([[Bill Tilden]], [[Henri Cochet]], [[Ellsworth Vines]], [[Fred Perry]], [[Donald Budge]], [[Bobby Riggs]], [[Jack Kramer]], [[Pancho Segura]], [[Pancho Gonzales]], [[Frank Sedgman]], [[Tony Trabert]], [[Ken Rosewall]], [[Lew Hoad]] és [[Rod Laver]]).{{refhely|azonos=sszer}}
 
[[1966]]-ban sikerült a hivatásos teniszezők támogatóinak és Jack Kramernek elérniük, hogy a következő év amatőr wimbledoni tenisztornája után szervezzenek egy profi tornát is Wimbledonban. A BBC2 szponzorálásával [[1967]] augusztusában meg is rendezték a tornát, amelyen 8 hivatásos teniszező indulhatott.<ref>{{cite web|url=https://news.google.com/newspapers?id=EyIMAAAAIBAJ&sjid=pFwDAAAAIBAJ&dq=wimbledon&hl=es&pg=4310,3060596 |title=Pros play at Wimbledon |accessdate=2015-10-13 |publisher=St. Petersburg Times |language=angol}}</ref> A torna akkora sikerrel járt a közönség és a televíziónézők körében, hogy [[Herman David]], [[Wimbledoni teniszbajnokság|Wimbledon]] akkori igazgatója elhatározta, hogy a következő év ([[1968]]) hagyományos Wimbledonja nyitott lesz: mindenki, a hivatásos teniszezők is indulhatnak rajta. [[1968]]. [[március 30.|március 30-án]] a nemzetközi teniszszövetség, az [[International Tennis Federation|ITF]] beleegyezett abba, hogy néhány torna (köztük elsőként [[1968]] áprilisában egy [[Bournemouth]]ban rendezett bajnokság) nyitott legyen. De az eredmények ellenére a szövetség és a profizmus támogatói között tovább folytatódott a harc: még négy évig várni kellett arra, hogy a tenisz teljesen nyílttá váljon.{{refhely|bgytenisz|Laver Forever}}
[[Fájl:Suzanne Lenglen 1914.jpg|bélyegkép|200px|balra|Suzanne Lenglen az 1914-es világbajnokságon]]
[[1972]] szeptemberében a [[US Open (teniszbajnokság)|US Openen]], az év egyetlen olyan [[Grand Slam-tornák (tenisz)|Grand Slam-tornáján]], ahol a világ összes legjobb játékosa jelen volt, a teniszezők – hogy ne kelljen vezetőiktől függniük – létrehozták az első olyan testületet, amelyhez mindenki csatlakozhatott, az [[Association of Tennis Professionals|ATP]]-t (Association of Tennis Professionals). Ez a szövetség a korábbiakkal együttműködve létre akart hozni egy éves versenysorozatot (ATP Tour), s ezt a célt [[1972]]-ben el is érte. A szervezet – amelynek irányítása egyébként hamar kicsúszott a játékosok kezei közül – irányította ettől fogva az összes nagyobb kezdeményezést, leszámítva a Grand Slam-tornákat és a [[Davis-kupa|Davis-kupát]], amelyeknek rendezési joga továbbra is a nemzetközi szövetség és a nemzeti teniszszövetségek kezében volt. [[1973]]. [[augusztus 23.|augusztus 23-án]] az ATP létrehozta az első világranglistát: a történelem első [[Világelső férfi teniszezők listája|világelső]] teniszezője [[Ilie Năstase]] lett.<ref>{{cite web|url=http://web.archive.org/web/20120101023823/http://www.atpworldtour.com/Corporate/History.aspx |title=How it all began |publisher=ATP |language=angol}}</ref> A nőknél [[1975]]. [[november 3.]] óta vezetik a világranglistát, amelyen elsőként [[Chris Evert]] szerepelt az élen.<ref>{{cite web|url=http://www.wtatennis.com/SEWTATour-Archive/Archive/MediaInfo/mediaguide2012.pdf |title=N<sup>o</sup>1 Singles Ranking Hitory (Since November 3, 1975) |pages=171. |accessdate=2015-10-04 |publisher=WTA |language=angol}}</ref>
 
[[Suzanne Lenglen]], az első jelentős női teniszező nagyban hozzájárult a női tenisz sikeressé tételéhez. 1914–1926 között 31 Grand Slam-győzelmet ért el.<ref name="Lenglen">{{cite web|url=http://www.tennis.co.uk/player/suzanne-lenglen/index.shtml |title=Suzanne Lenglen |accessdate=2015-10-09 |publisher=Digital Sports Group Ltd. (tennis.co.uk) |language=angol}}</ref> 1926-ban Cannes-ban megnyerte az „évszázad meccsét” a következő évek nagy sztárja, [[Helen Mills]] ellen, majd egy évvel később visszavonult az amatőrök közül, és az „első hivatásos turné” kampányának élére állt [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]].{{refhely|HallofFame|Suzanne Lenglen}} Ennek ellenére a női tenisz még sokáig nem nyert létjogosultságot, az [[1960-as évek]] végéig kellett várni arra, hogy a teniszezőnők beleszólhassanak az események sorába. 1970-ben azonban [[Billie Jean King]] kezdeményezésére az ATP mintájára létrejött a [[Women’s Tennis Association|WTA]] (Women’s Tennis Association) is, ami egyben a hivatásos női tenisz létrejöttét is jelentette.<ref>{{cite web|url=http://www.wtatennis.com/scontent/article/2951989/title/about-the-wta |title=About the WTA – The WTA Story |accessdate=2015-10-04 |publisher=WTA Tour, Inc. |language=angol}}</ref>
 
=== Az „open era” ===
 
=== Szerva ===
{{Bővebben|Adogatás (tenisz)}}
[[Fájl:Szerva.jpg|250px|jobbra]]
A szerva vagy más néven ''adogatás'' kezdi a labdamenetet. Az adogatójátékos feldobja a labdát, magasan a levegőben megüti az ütőjével: a labda a háló érintése nélkül az ellenfél térfelén található átellenes adogatóudvarban pattan le.{{refhely|teniszakademia|Tenisz szerva alapok}} Az adogatójátékos nem tehet lépéseket szerválás közben, ezzel ugyanis félrevezethetné az ellenfelét. Ha az adogató ellép az eredeti helyéről a szervamozdulat közben, vagy rálép az alapvonalra, az hibának minősül.{{Refhely|ItfRules|8–9. oldal}} Az adogatás akkor is szabályos, ha az adogató nem fej fölül szervál (nem dobja fel a labdát), hanem lepattintja a földre, és alulról üti át. Ebben az esetben azonban a szerva lassú lesz, és az ellenfél könnyen megtámadhatja.
 
A játékosok gyakran már a szervával szeretnék megnyerni a labdamenetet, ez akkor lehetséges, ha az ellenfél nem tudja a labdát szabályosan visszaadni. Az adogatás akkor is szabályos, ha az adogató nem fej fölül szervál (nem dobja fel a labdát), hanem lepattintja a földre, és alulról üti át. Ebben az esetben azonban a szerva lassú lesz, és az ellenfél könnyen megtámadhatja.
 
Többféle szerva létezik, fő típusai: lapos, pörgetett (topspin), csavart (twist), nyesett (sliced).{{refhely|teniszakademia|Tenisz szervák}}<ref>{{cite web|url=https://sites.google.com/site/teniszttanitovideok/szervalas |title=A szerválás ||accessdate=2015-10-09 |publisher=A tenisztanulás oktatóvideói}}</ref>
 
A '''lapos szerva''' a leggyorsabb, ekkor a labda nem pörög a levegőben, hanem gyorsan átszeli azt, egyenes vonalban vágódik az ellenfél adogatóudvarába. Mivel ennél a szervánál a labda alig a háló fölött halad el, könnyen megakadhat benne, tehát nagyon pontosan kell ütni. Éppen ezért a játékosok legtöbbször középre ütik, ahol a háló alacsonyabb, és első szervaként próbálkoznak vele, mert ha elrontják, még mindig üthetnek egy második adogatást. A férfi teniszezők szervájának sebessége meghaladhatja a 200&nbsp;km/h-t is.
 
A '''pörgetett (topspin) szerva''' ütésekor a játékos a labda alsó részét érinti a levegőben. Ez a szerva sokkal lassúbb. A labda pörgése lehetővé teszi, hogy magasan a háló fölött érkezzen az ellenfél térfelére, majd az adogatóudvarba bukjon. Éppen ezért ez a szerva sokkal biztonságosabb, mint a gyors, lapos adogatás, sokszor második szervaként ezt használják. A pörgetett szerva ütéséhez ennek ellenére gyakran nagyobb erő szükséges, mint a laposhoz.
 
A labda pörgése azt is eredményezi, hogy az magasra pattan. A fogadójátékosok általában jól tudják kezelni ezeket tenyeres oldalon, fonákkal viszont annál nehezebben. Éppen ezért a fonákra érkező pörgetett szerva jó előkészítés lehet szerva-röpte játékhoz. Ennek a szervának a technikája nehéz, mivel az adogató játékosnak egészen a feje fölött, sőt, még hátrébb kell megütnie a labdát. Ez összetett mozdulatsort igényel.
 
'''Nyesett adogatás''': a jobbkezes teniszező a labda hátsó részét jobbra tartó mozdulattal üti meg (balkezes játékos ellenkező irányba csavar). A csavart labda a levegőben kissé balra tart, és lepattanáskor megcsúszik, és még kijjebb kanyarodik lepattanás után. Egy jó nyesett szerva a fogadó játékost egészen kimozdítja oldalirányba, így a teljes pálya megnyílik az adogató számára a támadáshoz. Ennél a szervánál a labda alacsonyan repül, nagy a hibaszázalék, így főleg első szervaként ütik. Ha sikerül, az ellenfél gyakran bele sem tud érni (ász), alkalmas az ellenfél kiszorítására, de pattanhat úgy is, hogy egészen testre érkezik, így a fogadó nem tudja megfelelően fogadni.
 
'''Pörgetett-nyesett szerva''': az előzőek kombinációja, a labda lefele pörög, oldalra tart és magasra pattan. Alkalmas biztonsági szervának.
 
A '''csavart adogatás''' egy különleges típusú pörgetett-nyesett szerva, ami a lepattanás után máshogy viselkedik, mert sokkal inkább pörög, mint oldalra csavarodik. Éppen ezért földet érés után nem csavarodik kifelé, bal oldalra, hanem a földön irányt változtat, és jobbra pattan. Fonákkal különösen nehéz visszaadni, mivel a labda erősen, magasra pattan. Ez a legnehezebb szervatípus, az adogató játékosnak egészen a háta mögött kell megütnie a labdát. Kiválóan alkalmas szerva-röpte játékhoz: lassabban érkezik meg a szerva az ellenfélhez, és nehéz visszaadni.
 
=== Tenyeres ütés ===
 
== Neves versenyzők ==
Az amatőr és a profi játékosok között fennálló rivalizálás sokáig nem tette lehetővé, hogy megfelelő, objektív rangsort lehessen felállítani a teniszezők között. [[1968]]-ig a hivatásos játékosok nem indulhattak azokon a tornákon, amelyeket a nemzetközi vagy a nemzeti teniszszövetségek rendeztek meg.{{refhely|sportszertar|A tenisz nemzetközi hálózata, az open era|azonos=sszer}}
 
=== Férfiak ===
[[Fájl:Bill Tilden in color.jpg|thumb|left|200px|[[Bill Tilden]]]]
=== Nők ===
[[Fájl:Steffi Graf (Wimbledon 2009) 12.jpg|thumb|200px|[[Steffi Graf]]]]
Az 1920-as évek francia világsztárja, a viszonylag fiatalon elhunyt [[Suzanne Lenglen]], az első jelentős női teniszező nagyban hozzájárult a női tenisz sikeressé tételéhez. 1914–1926 között 31 Grand Slam-győzelmet ért el.<ref name="Lenglen">{{cite web|url=http://www.tennis.co.uk/player/suzanne-lenglen/index.shtml |title=Suzanne Lenglen |accessdate=2015-10-09 |publisher=Digital Sports Group Ltd. (tennis.co.uk) |language=angol}}</ref> 1926-ban Cannes-ban megnyerte az „évszázad meccsét” a következő évek nagy sztárja, [[Helen Mills]] ellen, majd egy évvel később visszavonult az amatőrök közül, és az „első hivatásos turné” kampányának élére állt [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]].{{refhely|HallofFame|Suzanne Lenglen}} Ennek ellenére a női tenisz még sokáig nem nyert létjogosultságot, az [[1960-as évek]] végéig kellett várni arra, hogy a teniszezőnők beleszólhassanak az események sorába. 1970-ben azonban [[Billie Jean King]] kezdeményezésére az ATP mintájára létrejött a [[Women’s Tennis Association|WTA]] (Women’s Tennis Association) is, ami egyben a hivatásos női tenisz létrejöttét is jelentette.<ref>{{cite web|url=http://www.wtatennis.com/scontent/article/2951989/title/about-the-wta |title=About the WTA – The WTA Story |accessdate=2015-10-04 |publisher=WTA Tour, Inc. |language=angol}}</ref>
Az 1920-as évek francia világsztárja, a viszonylag fiatalon elhunyt [[Suzanne Lenglen]] volt, aki 31 Grand Slam-tornagyőzelmet aratott.<ref name="Lenglen" /> A Tennis Chanel szavazásán a 3. helyet, a nők közül a legjobbat [[Steffi Graf]] érte el,<ref name=TChannel /> aki 22 egyéni Grand Slam-győzelmet szerzett, a nők között a második legtöbbet. 1988-ban a négy GS-győzelem mellett megnyerte az olimpiát is, ezzel a nők közül egyedüliként Golden Slam-et ért el. Ő az egyetlen teniszezőnő, aki a négy torna mindegyikét legalább négyszer megnyerte.{{refhely|HallofFame|Stefanie Graf}} A Tennis Chanel listáján közvetlenül őt követi [[Martina Navratilova]], aki összesen 59-szeres GS-győztes, ebből 18 egyéni győzelem. Karrierje során összesen 369 tornát nyert.{{refhely|HallofFame|Martina Navratilova}} [[Margaret Court]] minden idők legeredményesebb teniszezője, aki 62 GS-tornát nyert meg, ebből 24-et egyéniben. Az első, aki egyéniben, párosban és vegyespárosban is Grand Slam-et ért el.{{refhely|HallofFame|Margaret Smith Court}} Kemény borítású pályán minden idők legjobbjának [[Serena Williams]]et tartják. 21 egyéni és 13 páros GS-győzelemmel rendelkezik, de még nem ért véget a pályafutása. Egyéniben és párosban is sikerült neki a karrier Grand Slam, és négy olimpiai bajnoki címmel rendelkezik.<ref>{{cite web|url= http://web.archive.org/web/20130405081102/http://sportsillustrated.cnn.com/2010/writers/jon_wertheim/07/07/serena.mailbag/index.html|title=I said it: Serena Williams is game's greatest ever
 
Az 1920-as évek francia világsztárja, a viszonylag fiatalon elhunyt [[Suzanne Lenglen]] volt, aki 31 Grand Slam-tornagyőzelmet aratott.<ref name="Lenglen" /> A Tennis Chanel szavazásán a 3. helyet, a nők közül a legjobbat [[Steffi Graf]] érte el,<ref name=TChannel /> aki 22 egyéni Grand Slam-győzelmet szerzett, a nők között a második legtöbbet. 1988-ban a négy GS-győzelem mellett megnyerte az olimpiát is, ezzel a nők közül egyedüliként Golden Slam-et ért el. Ő az egyetlen teniszezőnő, aki a négy torna mindegyikét legalább négyszer megnyerte.{{refhely|HallofFame|Stefanie Graf}} A Tennis Chanel listáján közvetlenül őt követi [[Martina Navratilova]], aki összesen 59-szeres GS-győztes, ebből 18 egyéni győzelem. Karrierje során összesen 369 tornát nyert.{{refhely|HallofFame|Martina Navratilova}} [[Margaret Court]] minden idők legeredményesebb teniszezője, aki 62 GS-tornát nyert meg, ebből 24-et egyéniben. Az első, aki egyéniben, párosban és vegyespárosban is Grand Slam-et ért el.{{refhely|HallofFame|Margaret Smith Court}} Kemény borítású pályán minden idők legjobbjának [[Serena Williams]]et tartják. 21 egyéni és 13 páros GS-győzelemmel rendelkezik, de még nem ért véget a pályafutása. Egyéniben és párosban is sikerült neki a karrier Grand Slam, és négy olimpiai bajnoki címmel rendelkezik.<ref>{{cite web|url= http://web.archive.org/web/20130405081102/http://sportsillustrated.cnn.com/2010/writers/jon_wertheim/07/07/serena.mailbag/index.html|title=I said it: Serena Williams is game's greatest ever
|date=2010-07-07 |author=Jeff H. |accessdate=2015-10-13 |publisher=Time Inc. (sportillustrated.cnn.com) |language=angol}}</ref>
 
34 723

szerkesztés