„Kézai Simon” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
43. sor:
'''Kézai Simon''' (vagy '''Keszi Simon''') a [[13. század]]i Magyarország leghíresebb krónikása. Életének körülményei ismeretlenek.
 
== Működése ==
Az utókor által ''[[Gesta Hungarorum]]'' címen emlegetett [[latin nyelv]]ű krónikáját [[IV. László magyar király|IV. László]] királynak ajánlotta. (A művet [[Anonymus]] azonos című művétől megkülönböztetve ''Gesta Hunnorum et Hungarorum,'' azaz „A hunok és a magyarok cselekedetei” címen is szokták nevezni.) Saját vallomása szerint művét olasz, francia és német [[krónika (műfaj)|krónikákból]] állította össze, azonban ezeknél sokkal szabadabban használta a már forgalomban levő magyar krónikákat.
 
51 ⟶ 52 sor:
Hevesen megtámadta Orosiust (helyesebben [[Iordanes]]t), „a magyarok eredetéről költött gyarló meséje miatt”, ő maga pedig Scythia leírásában már a [[13. század]]beli utazók elbeszéléseit is használta. Eléggé tisztult nézetei azonban mégsem voltak. Kétségkívül hozzáférése lehetett a királyi levéltárhoz is, mert IV. László őt – mint homo regiust – [[1283]]. [[október 19.|október 19-én]] a jegyzőjének nevezi. Pap lévén ekkor, nem lehetett egy azzal az [[1286]]-ban Simon comesszel, aki Keszői Sebestyén fia volt.
 
KrónikájátKrónikája először [[Bécs]]ben [[1782]]-ben adtákjelent kimeg, másodszor – javítva – [[Buda (történelmi település)|Budán]] ugyanazon évben Horányi Elek, harmadszor szintén Budán [[1833]]-ban Podhradszky József, negyedszer St. Gallenben [[1849]]-ben Endlicher István László adta ki Monumentáiban, ötödször Mátyás Flórián, és magyarul Szabó Károly adta ki, Pesten, [[1862]]-ben.
 
==Külső hivatkozás==