„Kézai Simon” változatai közötti eltérés

Hevesen megtámadta Orosiust (helyesebben [[Iordanes]]t), „a magyarok eredetéről költött gyarló meséje miatt”, ő maga pedig Scythia leírásában már a [[13. század]]beli utazók elbeszéléseit is használta. Eléggé tisztult nézetei azonban mégsem voltak. Kétségkívül hozzáférése lehetett a királyi levéltárhoz is, mert IV. László őt – mint homo regiust – [[1283]]. [[október 19.|október 19-én]] a jegyzőjének nevezi. Pap lévén ekkor, nem lehetett egy azzal az [[1286]]-ban Simon comesszel, aki Keszői Sebestyén fia volt.

 

Krónikája először [[Bécs]]ben [[1782]]-ben jelent meg, másodszor – javítva – [[Buda (történelmi település)|Budán]] ugyanazon évben Horányi Elek, harmadszor szintén Budán [[1833]]-ban Podhradszky József, negyedszer St. Gallenben [[1849]]-ben Endlicher István László adta ki Monumentáiban, ötödször Mátyás Flórián, és magyarul Szabó Károly, Pesten, [[1862]]-ben.