„Udvarnok (település)” változatai közötti eltérés

a
kisebb javítások
(demo)
a (kisebb javítások)
|weboldal =
}}
'''Udvarnok''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Dvorníky'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nagyszombati kerület]]ben, a [[Galgóci járás]]ban. [[Szolgagyőr]] tartozik hozzá. Korábbi névelőfordulásai: [[Nyitraudvarnok]] (1888) és Irek (Fényes Elek).
 
== Fekvése ==
 
== Története ==
Udvarnok 1247 előtt [[Nyitra (település)|nyitrai]] várbirtok volt. A [[tatárjárás]] alkalmával teljesen elpusztult. A tatárokkal szembeni [[sajómezei ütközet]]ben ott volt a nyitrai zászlóalj is. Legjelesebb vitézei hullottak el. Elesett Jakab, a nyitrai püspök; sokan az udvarnoki jobbágyok sorából s a szolgagyőriek közül. Ez utóbbiakból a Hechei testvérek váltak ki.: Mihály elesett, Márton pedig vitézségének jutalmául 1268-ban nemességet kapott.
 
A [[tatár]]pusztítás lezajlása után a király adománya folytán számos új nemzetség telepedett le a vármegye területén. Így [[1247]]-ben az [[Aba nemzetség]]ből származott Tamás comesnek Udvarnokot adta [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király,. melyE nemzetség 1268-ban Újlak birtokában fordult elő, 1274-ben pedig [[V. István magyar király|V. István]] király adományából [[Tavarnok]] és [[Ursed]], továbbá 1297-ben csere utjánútján [[Kelecsény]], [[Galgóc]]z, [[Galánta|Galantha]] birtokába jutott. Az 1247-es oklevél, mely a települést ''"Vduornuc"'' alakban említi, egyben a település első írásos említése is.
 
Az [[Anjou-kor|Anjouk]] idejében az Aba nemzetségbeli „nagy” Aba, hűtlensége miatt elvesztette Galgóc, Ujlak, Udvarnok, Divich és Saag nevü birtokait, melyeket [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király 1349-ben [[Kont Miklós]]nak adományozott.
 
Az okleveles említések szerint egy rév, mely a galgóczi várhoz tartozott, Udvarnokon volt. Miután azonban ezt a vámot [[I. Lajos magyar király|Lajos]] király a Konth-féle hídra helyezte át, oly rohamos süllyedésnek indult, hogy 1363-ban már kérdés támadt az iránt, birnak-e a Vágon révvel az udvarnokiak? Az esztergomi káptalan vizsgálatot indított a király utasítására és megállapította, hogy ez a rév csakugyan az udvarnokiaké, s azon ők szabadon kelhetnek át, s ez a rév előbb volt fő- vagy közrév, mint a semptei. Mivel a semptei révet [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] állította fel 1251 körül, kétségtelennek látszik, hogy az 1294-ikii galgócföldi vám azonos volt az udvarnoki vámmal és révvel.
 
[[V. László magyar király|V. László]] 1453-ban Galgócot összes tartozékaival: Ó-Galgócz, Szent-Péterfalva, Udvarnok, Kis-Ujlak, Bajoncz, Zöldvár, Dicsi, Kelecsény, Cheneth, Jalsva, Diós, Lehotka, Pásztó és Medenczhelyekkel egyetemben Ujlaki Miklósnak, néhai László bán fiának adományozta.
 
Az 1533-ikii dicalis összeirás szerint a nyitrai püspök birtokaihoz tartozott: Radosna, Alsó- és Felső-Vesztenicz, Racsic, Udvarnok, Szucsán, Szkacsán és Apáthi Livina mellett.
 
A [[Rákóczi szabadságharc]] egyik eseménye a hagyomány szerint itt történt: „Ocskay, volt kuruc kapitány [[Pálffy János (nádor)|Pálffy]] kezére adta seregét. [[Bercsényi Miklós|Bercsényi]] nehány száz válogatott lovassal a vakmerő [[Beleznay János|Beleznayt]] küldte utána, ki azután Udvarnok táján a [[Trencsén]] felől nagymennyiségű prédált drága portékákkal menekülő Ocskaynéra és [[Ocskay László (kuruc brigadéros)|Ocskayra]] akadt s vitézül rajtuk ütvén, a prédát elvette.”
Későbbi földesura a [[Sárváry család]], majd a 18. század második fele óta az [[Erdődy család|Erdődy]] grófi család volt.
 
A Nyitra megyei [[lutheránus]] lelkészség galgóczi fraternitásához tartoztak: Modrova, Hrádek, Vág-Szerdahely, Pöstyén, Drahócz, Keresztúr, Surov, Zéle, Bucsán, Galgócz, Szent-Péter, Udvarnok, Pásztó, Kuti, [[Melcsic|Melsicz]], Vasárd, Attrak és Dióssi.
 
[[Fényes Elek]] Geográphiai szótára szerint: ''"Udvarnok (Irek), [[Nyitra vármegye]]i tót falu, közel a [[Vág (folyó)|Vág]] vizéhez, utolsó posta [[Galgóc]]tól 1 1/2 órányira. Lakja 1064 katolikus, 1 evangélikus, 26 zsidó. Van benne katolikus parókiális templom. Határa dombos; van erdeje; lakosai dohánytermesztéssel foglalatoskodnak. Földesura gr. [[Erdődy József]]né".''
Az 1888-as helységnévtár szerint megkülönböztetésül [[Nyitraudvarnok]]-nak is nevezték.
 
A 19-20. század fordulóján 1394 római katolikus, kevés izraelita, 106 német és túlnyomóan szlovák lakost számláltak össze. Postája, táviró és vasúti állomása nem volt, aaz 1 és fél órára lévő [[Galgóc]] volt a központ. 1788-ban épült katolikus temploma, melynek kegyura a faluban nagyobb birtokkal rendelkező [[Erdődy Ferenc]] gróf volt, a 10 plébániával rendelkező újlaki alesperességhez tartozott. Az izraelitáknak is volt itt imaházuk, amely 1890-ben épült. A faluban szeszgyár is működött.
 
Ugyancsak a 19. század végén írt forrás fő közlekedéséről az alábbiakat írta: ''"A sempte–galgóczi törvényhatósági közút a [[diószeg]]–[[Nyitra (település)|nyitra]]–[[Kálna (Szlovákia)|kálnai]] állami közútból [[Sempte]] községnél ágazik ki és Udvarnok, [[Bajmócska]] községeken áthaladva csatlakozik Galgóczon a nyitra–galgóczi törvényhatósági közúthoz. Szélessége 5–6 méter, felszíne erősen hullámzatos, a Galgócz melletti somogyi szőlők felé vezető rész 10%-ig emelkedő meredékekkel. Kőalappal ellátva nincsen. Műtárgyai közül 2 boltozott, 1 kőhídfős, fafelszerkezettel és 4 egészen fából épült. Forgalma a galgóczi piaczra irányul és huszonnégy óránként 195 igavonó állat."''
[[2001]]-ben 1973 lakosából 1926 szlovák volt.
 
[[2011]]-ben 2090 lakosából 1976 szlovák volt.
 
== Nevezetességei ==
* A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1788]]-ban épült barokk-klasszicista stílusban a korábbi templom helyén, melyet [[1559]]-ben említenek.
* [[Szent Vendel]] szobra a 19. században készült.
* A [[Szentháromság]] szoborcsoport 18. századi.
* A szolgagyőri településrészen álló harangláb az 1870-es években készült.
 
== Vár nyomai (Szolgagyőr) ==
A 20. század elején még látszottak egy közeli vár nyomai. A falutól mintegy negyedórányira, a [[Vág (folyó)|Vágtól]] pedig 190 méter távolságra, egy körülbelül 57 méter magas dombon ma is várromok láthatók. Sajnos, már 1882-ben is csak igen kevés volt meg e romokból. Ma nyomuk is alig van.
Ez a rom a történészek kutatása szerint az ún. [[Szolgagyőr]]i Várispánságnak a központja lehetett. Stratégiai fontosságú volt, s ezért a közeli [[Galgóc]] és [[Bánya]] várak mellett ezt az inkább földvár jelleggel bíró [[Szolgagyőr]]t is fenntartották (sőt azt a honfoglalás utáni időben, tehát már mikor Galgóc régen létezett, építették fel). Ugyanis az udvarnoki rév a legalkalmasabb volt a Vágon való átkelésre és Nagyszombat vidékéről Nyitra felé ez volt a legtermészetesebb és legkönnyebben megszállható út. Ennek a révnek őrizete volt a szolgagyőri várjobbágyok első és legfőbb feladata. Erre vall az a körülmény is, hogy [[Szolgagyőr]] alkalmazottai között tárnok-udvarnokmester is volt, amely hivatalról tudjuk, hogy az a fővámszedővel volt egyenrangú. Így 1270-ből bizonyos Péter viselte e fontos hivatalt.
 
== Népessége ==
{|
|style="vertical-align:top"| {{Szlovák település lakosságának nemzetiségi eloszlása
}}
|}
 
== Nevezetességei ==
* A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1788]]-ban épült barokk-klasszicista stílusban, a korábbi templom helyén, melyet [[1559]]-ben említenek.
* [[Szent Vendel]] szobra a 19. században készült.
* A [[Szentháromság]] szoborcsoport 18. századi.
* A szolgagyőri településrészen álló harangláb az 1870-es években készült.
 
== Vár nyomai (Szolgagyőr) ==
A 20. század elején még látszottak egy közeli vár nyomai. A falutól mintegy negyedórányira, a [[Vág (folyó)|Vágtól]] pedig 190 méter távolságra, egy körülbelül 57 méter magas dombon ma is várromok láthatók. Sajnos, már 1882-ben is csak igen kevés volt meg e romokból. Ma nyomuk is alig van.
 
Ez a rom a történészek kutatása szerint az ún. [[Szolgagyőr]]i Várispánságnak a központja lehetett. Stratégiai fontosságú volt, s ezért a közeli [[Galgóc]] és [[Bánya]] várak mellett ezt az inkább földvár jelleggel bíró [[Szolgagyőr]]t is fenntartották (sőt azt a honfoglalás utáni időben, ''–'' tehát amikor már mikor Galgóc régen létezett, ''–'' építették fel). Ugyanis az udvarnoki rév a legalkalmasabb volt a Vágon való átkelésre és Nagyszombat vidékéről Nyitra felé ez volt a legtermészetesebb és legkönnyebben megszállható út. Ennek a révnek őrizete volt a szolgagyőri várjobbágyok első és legfőbb feladata. Erre vall az a körülmény is, hogy [[Szolgagyőr]] alkalmazottai között tárnok-udvarnokmester is volt, amely hivatalról tudjuk, hogy az a fővámszedővel volt egyenrangú. Így 1270-ből bizonyos Péter viselte e fontos hivatalt.
 
== Források ==