„Nagydobrony” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{jegyzetek |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB |
||
44. sor:
A [[13. század]]ban már egyházas hely, [[Kárpátalja]] legnagyobb magyarlakta települése. Jellegzetes helyi népszokásokkal, népviselettel, népköltészettel. Gyűjtött itt [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók]] és [[Kodály Zoltán|Kodály]], [[1901]]-ben itt nyaralt [[Ady Endre]], aki költeményében is megörökítette.
[[1910]]-ben 3033 lakosából 3027 magyar volt, ma 5600 lakosának 90%-a magyar. A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Bereg vármegye]] [[Mezőkaszonyi járás]]ához tartozott.
Az [[első bécsi döntés]] alapján 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz került, ekkor azonban [[Ung vármegye|Ung vármegyébe]] osztották be.
65 ⟶ 64 sor:
==Híres emberek==
Nagydobronyban született:
*[[1897]]. [[február 18.|február 18]]-án [[Vörös Géza]] festő;<ref>{{cite web| url = http://artportal.hu/lexikon/muveszek/voros_geza| title = Vörös Géza az artportal.hu-n| accessdate= 2012-08-07}}</ref>
*[[1944]]. [[március 7.|március 7]]-én [[Hidi Endre]] keramikus.
==Népművészet, népszokások==
A [[Kárpátalja]] legnagyobb magyarlakta községe, mely őrzi népszokásaiban, népviseletében gazdag hagyományait. Bár népviseletét már nem a napi viseletben őrzi, de ma is varrnak, hímeznek a nagydobronyi asszonyok.
A településen gyűjtött népdalt egykor [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] és[[Kodály Zoltán]] is. Ismertek itt máig a nagydobronyi népballadák, és híresek a lakodalmi szokások. A lakodalmi kendőkön, szőtteseken pedig máig megtalálhatók a dobronyi rózsák.
| |||