„Francia szókincs” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a + be nem zárt html |
|||
46. sor:
! Gyakoriság || Szavak száma || Előfordulási arány
|-
| 7.000 feletti || <center>907</center> || <center>90%</center>
|-
| 500 és 7.000 közötti || <center>5.793</center> || <center>8%</center>
|-
| 500 alatti || <center>64.940<ref>Ezek közül 21.000 csak egyszer fordul elő.</ref></center> || <center>2%</center>
|}
85. sor:
! Nyelvek || Szavak száma || %
|-
| angol (beleértve az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] változatot is) || <center>1053</center> || <center>25,0</center>
|-
| olasz || <center>698</center> || <center>16,6</center>
|-
| ógermán || <center>544</center> || <center>13,0</center>
|-
| galloromán nyelvek (a mai [[Franciaország]] területén és egyes szomszédos régiókban) || <center>481</center> || <center>11,5</center>
|-
| [[arab nyelv|arab]] || <center>214</center> || <center>5,1</center>
|-
| kelta nyelvek || <center>158</center> || <center>3,8</center>
|-
| [[spanyol nyelv|spanyol]] || <center>157</center> || <center>3,7</center>
|-
| [[holland nyelv|holland]] || <center>151</center> || <center>3,6</center>
|-
| [[német nyelv|német]] || <center>147</center> || <center>3,5</center>
|-
| [[perzsa nyelv|perzsa]] és [[szanszkrit nyelv|szanszkrit]] || <center>109</center> || <center>2,6</center>
|-
| [[amerikai indián nyelvek]] || <center>99</center> || <center>2,4</center>
|-
| [[ázsia]]i nyelvek (a perzsán, a szanszkriton és a sémi nyelveken kívül) || <center>86</center> || <center>2,0</center>
|-
| [[sémi nyelvek]] (az arabon kívül) || <center>56</center> || <center>1,3</center>
|-
| [[balti-szláv nyelvek]] || <center>53</center> || <center>1,2</center>
|-
| más nyelvek || <center>186</center> || <center>4,5</center>
|}
261. sor:
* ''shako'' < ’csákó’;
* ''soutache'' < ’sujtás’.
Ezek közül a ma is létező magyar realitásokat kifejező ''furmint'', ''goulache'', ''magyar'' és ''tokay'' szavak élnek, valamint a Franciaországban is létező realitásoknak megfelelő ''paprika'' és ''hussard''. Az utóbbi a ''régiments de hussards'' elnevezésű katonai egységek elnevezésében marad fenn, melyek a 18. században létrehozott francia huszárezredek folytatói.<ref>A 2. huszárezred bemutatása a [http://www.defense.gouv.fr/terre/presentation/organisation-des-forces/arme-blindee-cavalerie/2e-regiment-de-hussards Védelmi Minisztérium honlapján].</ref>
401 ⟶ 400 sor:
* igeképzők:
** melléknévből: ''utile'' ’hasznos’ > ''util'''iser''''' ’használ (vmit)’;
** főnévből: ''plan'' ’terv’ > ''plan'''ifier
* határozószó-képző (csak egy ilyen van): ''rapide'' ’gyors’ > ''rapide'''ment''''' ’gyorsan’.
410 ⟶ 409 sor:
! rowspan="2" | Szótő || colspan="3" | Utóképzők
|-
| <center>'''főnevet képzők'''</center> || <center>'''melléknevet képzők'''</center> || <center>'''határozószót képző'''</center>
|-
| rowspan="3" | ''am-'' || ''-i-'' ’barát’ || ''-(c)al(e)-'' ’baráti, barátságos’ || ''-ment'' ’barátságosan’
| |||