„Narrátor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
a Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (3) AWB |
||
21. sor:
A klasszikus bűnügyi regények között pl. [[Arthur Conan Doyle|Doyle]] [[Sherlock Holmes]]-történeteit egy homodiegenetikus narrátor mondja el egyes szám első személyben, ő [[Dr. Watson]]. [[Agatha Christie]] [[Hercule Poirot|Poirot]]-történeteiben viszont többször szerepel egyes szám harmadik személyű heterodiegetikus narrátor (bár kivételek akadnak, pl. Doctor Sepphard alakja az ''[[Az Ackroyd-gyilkosság|Ackroyd-gyilkosság]]'' c. könyvében, sőt Christie néhány regényében [[#Váltott narráció|váltott narrációt]] is használ, mikor is az események egy-egy részét különböző első személyű narrátorok beszélik el).
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a heterodiegetikus narrátor szükségszerűen személytelenebb, pusztán a történettől, a cselekménytől van távolabb.<ref>David Herman: ''[
=== A narráció nézőpontja szempontjából ===
58. sor:
==== A korlátozott narrátor ====
A ''korlátozott'' vagy (egyenesen) ''megbízhatatlan narrátor'' <ref>Jakob Lothe: ''[
Detektívtörténetekben is nagyon gyakori, hogy az olvasó esetleg többet tud a harmadik személyű, vagy akár az első személyű narrátornál is (mert könyvekben ez utóbbi olyan ismeretei is beleszőhetőek a történetbe, melyeket csak az események után tudott meg), példa ilyen narrátorra [[Arthur Conan Doyle]] [[Sherlock Holmes]]-[[novella|novelláiban]] [[Dr. Watson]], vagy a [[Columbo]] c. filmsorozatban a főszereplő rendőrhadnagy (aki nem narrátor, viszont a néző szinte mindig bizonyosan tudja annak a bűnügynek a részleteit, amit a felügyelő csak sejt).
90. sor:
* Füzi - Török: ''[http://szabadbolcseszet.elte.hu/mediatar/vir/tankonyv/tortenet/index02.html Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe]''. Link beill. 2010. október 31.
* Göran Grossholm: ''[
<!--
|