„Ábrahám (Terah fia)” változatai közötti eltérés

A történelmi Ábrahám körül kialakult vita több mint egy évszázaddal ezelőtt kezdődött, amikor az [[ékírás]]t megfejtették. Ekkor egy brit Mezopotámia-kutató, ''Theophilus G. Pinches'' a 19. század végén lefordította a [[British Museum]] Spartoli gyűjteményében található babiloni kőtáblákat. Ekkor találtak rá az úgynevezett khédorlaomeri szövegekre, amelyek a Teremtés könyvének 14. fejezetének korai formáját tartalmazzák.<ref>{{cite book |last= Pinches |first= Theophilus G. |title= [http://www.fullbooks.com/The-Religion-of-Babylonia-and-Assyria.html The Religion of Babylonia and Assyria] |year= 1906 |publisher= BiblioBazaar |language= angol |id= ISBN 1-4346-8971-9}}</ref> A szerző feltehetőleg zsidó származású volt, és [[akkád nyelv]]en írt. A Kr. e. 600-700 közé datált kőtáblák a Sziddim völgyében vívott csata királyai közül hármat neveznek meg. Ez azért rendkívül fontos a tudomány számára, mert a Teremtés könyvének ez az egyetlen olyan fejezete, amely Ábrahámot történelmi eseményekhez illetve személyekhez köti. A korabeli Biblia-kutatók úgy vélték, hogy nincsen más dolguk, mint pontosan behatárolni Ábrahám történelmi kortársait, és ezzel fény derül az ősatya valódi korára. Viszont az archeológia és a nevek nyelvészeti vizsgálata nem bizonyult egyszerű feladatnak. [[1887]]-ben ''Eberhard Schrader'' volt az első, aki felvetette, hogy a bibliai Amrafel a nagy babiloni uralkodó, [[Hammurápi]] nevének felelhet meg.<ref>{{cite book |last= Pinches |first= Theophilus G. |title= [httphttps://books.google.hu/books?id=6reJibJ3V60C&pg=PA209&lpg=PA209&dq=Eberhard+Schrader+Hammurabi&source=bl&ots=vYFMsTxf3J&sig=wG2KqYNdkcItOsZde74f-wF5aGw&hl=hu&ei=H-EoSpnHItGJsAbRsr3JCQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=9 The Old Testament in the Light of the Historical Records and Legends of Assyria and Babylonia] |year= 1902 |publisher= Adamant Media Corporation |language= angol |id= ISBN 1-4212-6821-3 |page= 209}}</ref> [[1915]]-re a tudósok nagy része meg volt győződve arról, hogy a bibliai Amrafel valóban Hammurápi nevének felel meg.<ref>{{cite book |last= MacKenzie |first= Donald A. |title= [http://www.sacred-texts.com/ane/mba/mba17.htm Myths of Babylonia and Assyria] |year= 1915 |publisher= Kessinger Publishing |language= angol |id= ISBN 1-4179-7643-8 |page= 247}}</ref> Az ékírás sajátságaiból kiindulva elhagyták az első ''h'' hangot, és az így keletkező ''Ammurápi'' már hasonlított a latinosan írt ''Amraphel'' névhez. William Foxwell Albright ezután igyekezett pontosítani Hammurápi uralkodásának idejét, amelyet a Kr. e. 18. századra tett.<ref>[http://www.varchive.org/ce/hammurabi.html Hammurabi and the revised chronology]</ref> Ez korábbi éveket jelöl meg, mint a hagyományos bibliai leírások. A kutatásba teológusok és más vallásos szakértők is bekapcsolódtak, akik igyekeztek kihangsúlyozni, hogy a Biblia évszámai nem feltétlen fedik a valóságot. Schrader illetve Pinches elméleteivel szemben ők egy Kr. e. 23. századi asszír uralkodóval igyekezték összhangba hozni Ábrámot. Később ''Michael Astour'' állt elő egy meglehetősen újszerű megközelítéssel. A Teremtés könyvének 14. fejezetét úgy magyarázta, mint a [[babiloni fogság]]ban élő zsidók Babilon-ellenes propagandáját.<ref>{{cite book |last= Freedman |first= David Noel |title= Anchor Bible Dictionary |year= 1992 |publisher= Bantam Doubleday Dell Publishing Group, Inc. |language= angol |id= ISBN 0-385-42583-X}}</ref> Ennek alapját szintén a khédorlaomeri szövegek jelentették. A kőtáblákon és a Bibliában szereplő uralkodókat nagyrészt [[Asszíria|asszír]], [[Khaldea|khaldeus]] és [[hettiták|hettita]] királyokkal azonosították a kutatók illetve Astour maga. A bibliai neveknek megfeleltetett királyok mindegyike elfoglalta hosszabb-rövidebb időre Babilont, és elnyomták, kirabolták és sanyargatták az ott élőket, köztük a zsidókat is. Ebben a környezetben egy vallási köntösben megjelenő bírálat valóban megállhatja a helyét.