[[1377]]-ben Albert keresztes hadjáratra indult a pogány [[litvánok]] és [[samogitán]]ok ellen a [[Baltikum]]ba.
Miután IV. Rudolf és III. Frigyes utód nélkül hunytak el, Albert és Lipót léptek trónra [[1379]]-ben.<ref name="pallas">[httphttps://books.google.com/books?id=PPwXAQAAIAAJ&pg=PA591&lpg=PA591&dq=III.+Albert+osztrák A Pallas nagy lexikona: az összes ismeretek enciklopédiája, 13. kötet, 591. oldal]</ref><ref name="aeiou"/> Majd a [[Neuberg|neuberg]]i egyezményben felosztották maguk között [[Ausztria|Ausztriát]].<ref name="multkor">[http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=11017 A Habsburgok]</ref> Albert kapta az ország központi részét, Lipót pedig [[Felső-Ausztria|Felső-Ausztriát]], [[Stájerország]]ot, [[Karintia|Karintiát]] és [[Tirol]]t. Albert uralkodása hasznos volt a birodalomra nézve. Támogatta a tudományokat és a művészeteket. Albert autodidakta módon kitűnő eredményeket ért el, különösen a [[matematika]] terén. Kibővítette az [[Bécsi Egyetem]]et, és újra rendezte a várost.
Albert [[1395]]-ben hunyt el a [[Laxenberg kastély]]ban.<ref name="aeiou"/> A [[bécs]]i [[Szent István-székesegyház (Bécs)|Szent István-dóm]] hercegi kriptájában temették el.
