„Héliopolisz” változatai közötti eltérés

a
Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (2) AWB
a (hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB)
a (Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (2) AWB)
Héliopolisz már a [[predinasztikus kor]] óta lakott volt; az [[Egyiptomi Óbirodalom|Óbirodalom]] és a [[Egyiptomi Középbirodalom|Középbirodalom]] idején jelentős építkezések zajlottak itt. Mára ezekből szinte semmi nem maradt, a köveket nagyrészt már a [[középkor]]ban elhordták [[Kairó]] építéséhez; legtöbb információnk a városról írott forrásokból származik.
 
[[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]] szerint Héliopoliszt [[Aktisz]] alapította, [[Héliosz]] és [[Rhodé]] egyik fia, és apjáról nevezte el.<ref>The Historical Library of Diodorus Siculus, [httphttps://books.google.com/books?id=agd-eLVNRMMC&printsec=titlepage#PPA336,M1 Book V, ch.III].</ref> Míg a görög városokat elpusztította az [[özönvíz (mitológia)|özönvíz]], az egyiptomiak megmaradtak. Héliopolisz főistene [[Atum]] volt, temploma ''[[Per (hieroglifa)|Per]]-Aat'' (''pr-ˁ3t'';
„Nagy ház”) és ''Per-Atum'' (''pr-ỉtmw''; „Atum háza/temploma”) néven volt ismert. A városból indult ki az [[enneád]] tisztelete is, de később, mikor [[Hórusz]] egyre nagyobb jelentőségre tett szert, a [[Ré]]vel azonosított Hórusz, [[Ré-Harahti]] napistenség (neve jelentése szó szerint: Ré, a Két Horizont Hórusza) istene került a középpontba.
 
Az ókori görögök és rómaiak jól ismerték Hélipoliszt. Említik a kor legfontosabb írói közül sokan, például: [[Ptolemaiosz Klaudiosz|Ptolemaiosz]], iv. 5. § 54; [[Hérodotosz]], ii. 3, 7, 59; [[Sztrabón]], xvii. p. 805; [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]], i. 84, v. 57; [[Lucius Flavius Arrianus Xenophón|Arrianus]], ''Exp. Alex.'' iii. 1; [[Aelianus Tacticus|Aelianus]], ''H. A.'' vi. 58, xii. 7; [[Plutarkhosz]], ''Solon.'' 26, ''Is. et Osir.'' 33; [[Diogenész Laertiosz]], xviii. 8. § 6; [[Josephus Flavius|Josephus]], ''Ant. Jud.'' xiii. 3, ''C. Apion.'' i. 26; [[Cicero]], ''Nat. Deor.'' iii. 21; [[Caius Plinius Caecilius|idősebb Plinius]], v. 9. § 11; [[Publius Cornelius Tacitus|Tacitus]], ''Ann.'' vi. 28; [[Pomponius Mela]], iii. 8. Felkeltette a [[6. század]]i [[bizánc]]i író, [[Sztephanosz Büzantiosz]] figyelmét is.
 
Arrianus szerint (iii. 1) [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] [[Pelusium]]ból [[Memphisz]]be tartva megállt a városban. Hérodotosz szerint a heliopoliszi papok voltak a legtájékozottabbak a történelem kérdéseiben az egyiptomiak közül. Általában is a tudás fellegvárának tartották. Filozófiai és csillagászati iskoláit a hagyomány szerint látogatta [[Orfeusz]], [[Homérosz]],<ref>The Historical Library of Diodorus Siculus, [httphttps://books.google.com/books?id=agd-eLVNRMMC&printsec=titlepage#PPA72,M1 Book I, ch VI].</ref> [[Püthagorasz]], [[Platón]], [[Szolón]] és más görög filozófusok is.
 
A római korban Héliopolisz [[Augustamnica]] provincia része volt. Népessége valószínűleg jelentős számban arabokból állt. Ebben az időben a város [[obeliszk]]jeiből többet a Deltába, Rómába vagy még távolabb vitték; a „[[Kleopátra tűi]]” (valójában [[III. Thotmesz]] korából származik) néven ismert három obeliszket pedig [[Párizs]]ba,[[London]]ba és [[New York]]ba.<ref>[http://afriport.hu/hirek/5325-egyiptom-visszavenne-kleopatra-tjet.html Egyiptom visszavenné Kleopátra tűjét]</ref> Végül a Héliopolisztól alig 6&nbsp;km-re elterülő [[Fusztát]] és [[Kairó]] épülése a város pusztulását okozta: köveit elhordták építőanyagnak. A területet az arabok ''ˁAyn Šams'' („a Nap kútja”), később ''ˁArab al-Ḥiṣn'' néven ismerték. Ma egykori területének nagy részét szántóföld fedi, de egykori tégla városfalainak nyomai láthatóak, és nagy temploma helyén még mindig áll egy obeliszk – a legkorábbi ismert egyiptomi obeliszk, egyik fele egy párnak, melyet [[I. Szenuszert]] állíttatott. [[II. Ramszesz]] nevével ellátott gránittömbök is láthatóak.
489 573

szerkesztés