„Georges Cuvier” változatai közötti eltérés

a
Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (8) AWB
a (Dupla sablonparaméter megszüntetése.)
a (Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (8) AWB)
[[Fájl:Georges Cuvier 3.jpg|bélyegkép|balra|200px|[[François-André Vincent]]: Fiatalkori Cuvier-portré]]
 
A [[Institut de France|Francia Intézet]] ''(Institut de France)'' is ezekben az években alakult, és Cuvier a Tudományos Akadémia ''([[Académie des Sciences]])'' titkára lett. 1796-ban az [[Lycée Henri IV|École centrale du Panthéonban]] kezdett előadásokat tartani, és áprilisban az intézet megnyitó ünnepségén felolvasta első paleontológiai tanulmányát, amit később, 1800-ban a ''Mémoires sur les espèces d'éléphants vivants et fossiles'' (Tanulmány az élő és kihalt elefánt fajokról) címen adtak ki. Ebben a tanulmányában elemezte az [[Ázsiai elefánt|indiai]] és az [[afrikai elefánt]] csontvázát és egy [[mamut]] [[Fosszília|fosszíliát]], melyet akkoriban „ohiói állat” néven ismertek. Cuvier elemzése először azt mondta ki, hogy az indiai és az afrikai elefánt külön faj. A mamutokról megállapította, hogy egyik fajhoz sem tartoznak, azok már régen kihaltak, de azt is bebizonyította, hogy a jégkorszak óriás ormányosa közelebb állt az indiai, mint az afrikai elefántokhoz. Ezt a vizsgálatát sokkal később a szerodiagnosztikai módszerrel elvégzett vérvizsgálatok is megerősítették.{{refhely|Lambrecht 1938|}} Továbbá azt is kijelentette, hogy az ohiói állat egy, az elefántoktól és a mamutoktól is teljesen külön álló, már szintén kihalt fajhoz tartozik. 1806-ban egy másik tanulmányban visszatért az ohiói állathoz és elnevezte [[mamut|masztodonnak]].<ref group="m">A masztodont Cuvier a [[görög nyelv|görög]] ''mastos'' (mell) és ''odous'' (fog) szavakból képezte utalva az állat mellbimbót formázó fogaira azaz gumósfogú, mastos-fogú állatoknak nevezte el.</ref><ref>{{CitLib|szerző=Claudine Cohen |url=httphttps://books.google.hu/books?id=Il2rrmAySq0C&pg=PA100&lpg=PA100&dq=Mammut+ohioticum+Cuvier&source=bl&ots=TQZfTHD3zw&sig=lzVKV1Z3Hhw2Ci1ih6ou5mtMM2o&hl=hu&sa=X&ei=mWaUUuSlHYzIswbjjoDADA&ved=0CC0Q6AEwAA#v=onepage&q=Mammut%20ohioticum%20Cuvier&f=false |cím=The Fate of the Mammoth: Fossils, Myth, and History |kiadó=The University of Chicago Press Chicago-London |év=2002 |nyelv=angol |isbn=0226112926}}</ref>
 
Másik, 1796-ban írt jelentős tanulmányában egy [[Paraguay]]ban talált nagyméretű emlős csontvázról értekezett, melyet ő nevezett el [[Megatherium]]nak. Itt arra a következtetésre jutott, hogy ez is egy már kihalt állatfaj képviselője, amelynek koponyáját összehasonlította a létező fajokéval, és megállapította, hogy az [[óriáslajhár-félék]]hez tartozó, de a fán lakó létező fajokkal szemben egy talajlakó lajhárról van szó. Ez a két 1796-os tanulmánya mérföldkő lett a [[Őslénytan|paleontológia]] történetében, és az összehasonlító anatómia fejlődését is megalapozta. Ezek a tanulmányok továbbá nagyban növelték Cuvier személyes hírnevét is, de tudományos értékű jelentőségük az volt, hogy véget vetettek azoknak a korábbi hosszan tartó vitáknak, amelyek a [[kihalás]]t kérdőjelezték meg.<ref name="bibliotheque">{{cite web |url=http://www.bibliotheque-institutdefrance.fr/archives/precedentes/CUVIER_CatILL.pdf |title=Georges Cuvier exposition |accessdate=2013-11-27 | publisher=bibliotheque-institutdefrance.fr |format=pdf |language=francia}}</ref>
=== Puhatestűek ===
Már 1792 elején megjelent Cuvier [[puhatestűek]]ről ''(Mollusca)'' szóló tanulmánya, de a tárgyról a legtöbbet múzeumi évkönyvekben közölt 1802 és 1815 között. Ezeket összegyűjtötte egy fejezetbe ''Mémoires pour servir à l'histoire et à l'anatomie des mollusques'' címen, amelyet 1817-ben Párizsban adtak ki.
Legendás történet az, amikor a Francia Akadémia készítette az első szótárát, és abban a [[rövidfarkú rákok]]at ''(Brachyura)'' úgy írták le, hogy apró piros színű halak, melyek hátrafelé haladnak. Ezt a leírást elküldték többek közt Cuvier-nek is, hogy hagyja jóvá. A tudós ezt írta vissza nekik: „Uraim! Az önök definíciója tökéletesre sikerült. Mindössze három apró észrevételem van vele kapcsolatban, hiszen a rövidfarkú rák nem hal, nem piros és nem halad hátrafelé.”<ref>{{CitLib|szerző=Philip Ward|url=httphttps://books.google.hu/books?id=Q48k0bavIh8C&pg=PT123&lpg=PT123&dq=The+crab+is+not+a+fish,+it+is+not+red+and+it+does+not+walk+backwards.&source=bl&ots=3tiOIFeRoB&sig=DQLPumQIuzzj5kjMD-oKeRaz_9Q&hl=hu&sa=X&ei=RDWjUo7KJargyAOEj4DADg&ved=0CD0Q6AEwAg#v=onepage&q=The%20crab%20is%20not%20a%20fish%2C%20it%20is%20not%20red%20and%20it%20does%20not%20walk%20backwards.&f=false |cím= The Book of Common Fallacies: Falsehoods, Misconceptions, Flawed Facts, and ... |év=1938 |formátum= |nyelv=angol |isbn= 1-61608-336-0}}</ref>
 
=== Halak ===
 
== Források ==
*{{hely|Faria 2012}} {{cite book |last=Faria |first=F. |year=2012 |title=Georges Cuvier: do estudo dos fósseis à paleontologia|location=São Paulo |publisher=Scientiae Studia & Editora 34 |url= httphttps://books.google.com.br/books?id=SgH2ugAACAAJ&sitesec=reviews&redir_esc=y |language=spanyol}}
*{{hely|Coleman 1962}} {{cite book |last=Coleman |first=W. |year=1962 |title=Georges Cuvier, Zoologist |location=Cambridge |publisher=Harvard University Press |url=httphttps://books.google.com/books?ei=sqOnTt2GKqSH4gTAl_H1Dw&ct=result&id=jaEvAAAAIAAJ&dq=Georges+Cuvier+Zoologist%3A+A+study+in+the+history+of+evolutionary+thought&q=#search_anchor |language=angol}}
*{{hely|Lee 1833}} {{cite book |last=Lee |first=Mrs. R. |authorlink=Sarah Bowdich Lee |year=1833 |url=httphttps://books.google.com/books?id=T4_fG_XF5tYC |title=Memoirs of Baron Cuvier |location=London |publisher=Longman, Reese, Orme, Brown, Green, and Longman |language=angol}}
*{{hely|Taquet 2009}} {{cite book |last=Taquet |first=Phillipe |editor1-first=Martina |editor1-last=Kölbl-Ebert|year=2009 |title= Geology and religion: a history of harmony and hostility |location=London |publisher=Geological Society of London |series=Special Publication 310 |chapter= Cuvier’s attitude toward creation and the biblical Flood |url = httphttps://books.google.no/books?id=w1NUHmio_jEC&pg=PA127&lpg=PA127&dq=cuvier+and+Biblical+society&source=bl&ots=OL-oqNbCFo&sig=eLYrzVRqAndKJGnPDsLAnLQrRK0&hl=en&ei=SrinTqXIKu754QTR7ZwE&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CBsQ6AEwAA#v=onepage&q=cuvier%20and%20Biblical%20society&f=false |id=ISBN978-1-86239-269-4 |language=angol}}
* {{hely|Lambrecht 1938}} {{cite book |last=Lambrecht |first=Kálmán |year=1938 |title=Az ősvilági élet, A Földtörténet újkora |publisher=Franklin Társulat |location=Budapest |id= |url =http://www.barlang.hu/pages/science/classics/lambrecht.htm#17 |language=magyar}}
* {{hely|Larson 2004}} {{cite book |last=Larson |first=Edward J. |year=2004 |title=Evolution: The Remarkable History of a Scientific Theory |publisher=Modern Library |location=New York |id=ISBN 0-679-64288-9 |language=angol}}
* {{hely|Zimmer 2006}} {{cite book |last=Zimmer |first=Carl |authorlink=Carl Zimmer |year=2006 |title=Evolution: the Triumph of an Idea |publisher=Harper Perennial |location=New York |id=ISBN0-06-113840-1 |language=angol}}
* {{hely|Rudwick 1997}} {{cite book |last=Rudwick |first=Martin J. S. |authorlink=Martin J. S. Rudwick |year=1997 |title=Georges Cuvier, Fossil Bones, and Geological Catastrophes |publisher=University of Chicago Press |id=ISBN 0-226-73106-5 |language=angol}}
*{{hely|Turner 1984}}* {{cite book |last= Turner |first= John |date= February 9, 1984 |title= Why we need evolution by jerks |work= New Scientist |volume= 101 |issue= 1396 |pages= 34–35 |url= httphttps://books.google.com/books?id=6idhDboGmZoC&pg=PA34 |accessdate=2013-11-18 |language=angol}}
*{{hely|Kuznar 2008}} {{cite book |first= Lawrence A. |last= Kuznar |title= Reclaiming a Scientific Anthropology |url= httphttps://books.google.com/books?id=rWt_HxC7zgsC&pg=PA3|accessdate=2013-11-18|date=2008-09-30|publisher=Rowman Altamira |id=ISBN 978-0-7591-1109-7 |language=angol}}
*{{hely|Gillispie 1996}} {{cite book |last=Gillispie |first=Charles Coulson |year=1996 |title=Genesis and Geology |location=Cambridge |publisher=Harvard University Press |id= ISBN 978-0-674-34481-5 |volume=58 |series=Harvard historical studies |language=angol}}
* {{hely|Cuvier 1818}} {{cite book |last=Cuvier |first=G. (Baron) |year=1818 |title=Essay on the Theory of the Earth |location=New York |publisher=Kirk & Mercein |language=angol}}
485 763

szerkesztés