„Personal Digital Assistant” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://en.wikipedia.org → https://en.wikipedia.org (4) AWB
12. sor:
A legtöbb modern PDA [[Wi-Fi]] kapcsolattal csatlakozik a belső vagy külső hálózatokhoz, [[internet]]hez. A gépek többsége [[érintőképernyő]]t használ.
 
A 'PDA' kifejezés először [[1992]]. január 7-én hangzott el a [[Las Vegas]]-i Consumer Electronics Show-n; John Sculley, az [[Apple]] akkori vezérigazgatója a show-n elhangzott megnyitóbeszédében bejelentette a Newton platformot és meghatározta a ''personal digital assistant'" eszközkategóriát. Még ugyanebben az évben elkezdődött egy Newton-alapú eszköz fejlesztése, ennek eredményeképpen végül elkészült az [[Apple MessagePad]], ami 1993 augusztusában került a piacra.<ref>{{cite web | url=http://www.gizmodo.com.au/2010/01/the-story-behind-apples-newton/ | title=The Story Behind Apple`s Newton | author=Tom Hormby | date=2010-01-20 | publisher=Gizmodo | format=html}}</ref> Az Apple MessagePad elsősége vitatható, ugyanis az EO Personal Communicator már 1993 áprilisában megjelent.<ref>httphttps://en.wikipedia.org/wiki/EO_Personal_Communicator</ref>
 
[[1996]] márciusában jelentkezett a [[Palm Inc.]] az első valóban sikeres kéziszámítógép-modelljével, a Palm Pilot 1000 modellel.
19. sor:
== Története ==
A PDA kifejezés ugyan 1992-ben hangzott el először, de a PDA-k története korábban kezdődik, egyszerűbb eszközökkel, amelyek magukban hordozzák a különböző meghatározó elemeket.
A hordozható számítógépek elve már 1968-ban felmerült: Alan Kay, a Xerox PARC kutatója ekkor dolgozta ki a Dynabook koncepciót,<ref>httphttps://en.wikipedia.org/wiki/Dynabook</ref> ennek megvalósításai gyakorlatilag a mostani táblagépek.
A PDA kialakulásához vezető főbb események a következők:
 
[[1982]] – Panasonic / Quasar HHC az első valódi kézi számítógép (''handheld computer''). Jellemzői: [[MOS 6502]] processzor, 1&nbsp;MHz órajel, 2 / 4 / 8 kB RAM, teljes QWERTY billentyűzet, BASIC nyelven programozható.<ref>http://www.old-computers.com/museum/computer.asp?st=1&c=644</ref> Hasonló gépekkel a HP is jelentkezett, ilyen volt a [[:en:HP-75|HP-75]] sorozat (48 kB ROM, 16 kB RAM).<ref>httphttps://en.wikipedia.org/wiki/HP-75</ref>
 
[[1983]] májusában piacra került a [[Casio PF-3000]] modell, ami már pályázhat az első PDA címére. Ez az eszköz az első volt a Casio digitális napló (''digital diary'') termékvonalában.<ref>http://world.casio.com/corporate/history/chapter03/contents09.html</ref> Ebben a kalkulátormodellben a számológép mellett volt napló, telefonkönyv, határidőnapló és jegyzettároló funkció. Az eszköznek LCD kijelzője és alap 961 byte belső memóriája volt, a memóriát 2 KB-ig lehetett bővíteni.<ref>http://ernst.mulder.com/calculators/casio-pf3000-index.html</ref> A későbbi modellekben megjelent a japán [[kanji]] karakterek támogatása és a szinkronizálási lehetőség.
40. sor:
[[1993]]. április: megjelennek a később az AT&T által felvásárolt GO/Eo cégek [[EO Personal Communicator]] modelljei.
 
[[1993]]. augusztus 3-án: megjelenik az [[Apple]] [[Newton (platform)|Newton]] platform első modellje: Newton MessagePad (H1000).<ref>httphttps://en.wikipedia.org/wiki/MessagePad#Newton_device_models</ref> Ebben [[Newton OS]] működött ARM 610 processzor fölött, 336×240 pixeles zöld-fekete LCD érintőképernyője volt, amin virtuális QWERTY billentyűzeten vagy kézírásfelismerőn keresztül lehetett adatokat bevinni.
 
[[1993]] – [[Casio]]: [[Zoomer PDA]] (Tandy Z-PDA, Casio Z-7000).<ref>http://www.8bit-micro.com/tandy-zoomer-z-pda.htm - dátum valójában 1993</ref>