„Pápoc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
Visszaállítások és egyéb korrekciók |
||
8. sor:
| járás = Celldömölki
| rang = [[község]]
| polgármester =
| irányítószám = 9515
| körzethívószám = 95
37. sor:
A település műúton a Vas megyei [[Kenyeri]] vagy a [[Veszprém megye]]i [[Kemenesszentpéter]] felől közelíthető meg.
Gépjárművel is járható földúton érhető el a Kemeneshát keleti oldalán elhelyezkedő [[Kemenesalja]] legközelebbi települése [[Kemenesmagasi]]. A Rábán túli [[Rábakecöl]] a múlt század közepén még a Rába utca végi réven volt megközelíthető, jelenleg Kenyeri érintésével a Vám-hídon keresztül érhető el.
== Története ==
A település első írásos említése – ''Papuch''
A település első ismert birtokosa Kilián (''Kyliani'') győri nagyprépost (1210–1214) volt, aki birtokát urától [[Csák nembeli Ugrin (esztergomi érsek)|Csák Ugrin]] (''Vgrino'') [[Győri egyházmegye|győri püspöktől]] kapta.<ref>Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D.: Hazai okmánytár I./99.</ref>
=== A középkori település ===
A település
A középkori oklevelek a faluhoz tartozóan említik ''Ekl'' és ''Csatabér'' pusztákat.<ref>A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa; DL-DF: 5622,44021</ref> A " ''Papuch'' határain belül " említett ''Ekl'' (''Villa Elk'' , 1325 ) 1762-ben még létező, malommal rendelkező hely a Rába mellett a [[Kemenesszentpéter]] felé eső oldalon. ''Csatabér'' (''Villa Chataberfeulde'' ,1326 ) ''Papuch''-tól dél-keletre feküdt.<ref>Magyarország történelmi földrajza / Vasi Digitális Könyvtár</ref>
A középkori falu dél-nyugati oldalán a falu előtt állt a ''Szent Miklós-templom'' a ''Zenthmiklos''
A falu közvetlenül a Rába partjára települt - a Rába egyik ága ekkor még a jelenlegi templom mögött a kertek alatt folyt - a falu közepének a most is álló 12. század végi kápolna (a mai [[Havas Boldogasszony]]-kápolna ) tekinthető, melynek főbejáratát egy későbbi okirat nyilvános térre nyílónak említi.
Az 1359-ben már létező ''Szűz Mária-templom'' a kápolna közelében attól nyugatra állt. Az ezt követően épített [[kolostor]] főépületének déli homlokfala ráépítésre került a kápolna északi és nyugati karéjaira. A perjelséget és a [[plébánia]] templomot [[Kálmán győri püspök]] utasítására 1363-ban fallal választották el.
1365-ben alapított
A középkori falu közepén fürdő is volt, a falu jobbágytelkes részét „''Houstat''” -nak hívták.
A Rábán („''Mezeuraba''”) – a malomhoz tartozó szigeten – hatkerekű malom működött, oklevélben említett egyik erdője az Asszonyerdő („''Ascunerdev''”).<ref>A pápóci prépostság és perjelség története. Bedy Vince dr.;Győr 1939/Függelék (okiratok)</ref><ref>A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa¡ DL-DF:5622</ref>
A település a középkorban [[mezőváros]]i rangra emelkedett. A [[csorna]]i konvent egy adásvételt rögzítő 1476 évi irata ''Papocz''ot városként a ''Hostath''ot városrészként említi.<ref>A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa¡ DL-DF:88581</ref>
A középkori ''Myklosfalua'' szintén malommal rendelkező hely volt,<ref name="ReferenceA"/> négykerekű malmát valószínűleg a bővizű ''Herpenye'' hajtotta. Magyarország első földtani térképén (1797) a - Sárvár után a Lánka patakot is felvevő - ''Herpenye'' / [[Herpenyő]] még ''Papócz''-nál folyik be a Rábába.<ref>Magyarország története térképeken. Papp-Váry Árpád;Kossuth Kiadó/Cartographia 2002, 2005</ref>
=== A település középkori története ===
71 ⟶ 68 sor:
1307-ben ''Villa Papuch''on keltezett oklevelében Demeter országbíró unokájának Csák Demeter II. [[bánságok|bánnak]] fiai Móric - a későbbi [[Boldog Csák Móric]] - és Csák II. megerősítik rokonaiknak (Péter és János) a Rába melletti Csatabérfalvára vonatkozó ősüktől származó iratát.<ref>Magyar Országos Levéltár adatbázisai/Codex diplomaticvs Hvngarie ecclesiasisticvs ac civilis VII/2./CD/CCCCXLIX.</ref>
1309-ben – az 1304 körül kolostorba vonult – Móric a győri káptalan előtt Pápocot a budai szigeten lévő zárda két sororjának, feleségének Katalinnak – [[Aba Amadé]] [[nádor]] lányának és rokona Csák I. bán özvegyének („''akik segítettek békésen birtokolni''”)
A Németújváriaktól a király által elvett pápoci uradalmat (Pápoc, Miklósfalu, Csatabér, Ekl, a [[Rábaköz]]ben fekvő két [[Páli]]) 1325-ben [[Köcski Sándor]] országbíró kapta meg, akinek kérésére 1327-ben I. Károly ezen és más birtokaira vonatkozóan is - Halastói János királyi ember vizsgálatát követően - megerősítő oklevelet adott ki.<ref>Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D.: Hazai okmánytár I./97.; I./99.</ref> Köcski Sándor birtokait az általa a királyi udvarban neveltetett árva unokahúgának [[Gelsei Margit]]nak adta zálogba. Köcski Sándor 1328-ban bekövetkezett halálakor már összes birtoka Gelsei Margit kezén volt zálogban. Köcski Sándor örökösei fia György és nagybátyjának fia Köcski Kacsó Miklós lett, akik a birtokok fele részét Gelsei Margitnak 1332-ben - [[fiúsítás]]ának évében - adták el.<ref>Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D.: Hazai okmánytár I./108.</ref>▼
Gelsei Margit – aki fiúsításakor már Magyar Pálnéként szerepelt – a pápoci uradalom másik felét 1352-ben vásárolta meg Köcski Györgytől.<ref>Magyar Országos Levéltár adatbázisai/Codex diplomaticvs Hvngarie ecclesiasisticvs ac civilis IX/7./CD/1352/LXVI.</ref> A század második felében – valószínűleg fiuk László 1354 évi halálát követően – [[Magyar Pál (várnagy)|Magyar Pál]] és családja Pápocra költözött. A pápoci uradalmat érintően, Csák Móric 1309. évi adománya alapján a [[Margit-sziget]]i [[Domonkos-rend]]i apácakolostor megtámadta Gelsei Margit birtokjogát. Az 1357-ben létrejött egyezség Gelsei Margit és Köcski György részéről 300 [[budai márka|márkás]] kielégítés megfizetésével zárult.<ref>Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D.: Hazai okmánytár I./146.</ref>
▲Köcski Sándor birtokait az általa a királyi udvarban neveltetett árva unokahúgának [[Gelsei Margit]]nak adta zálogba. Köcski Sándor 1328-ban bekövetkezett halálakor már összes birtoka Gelsei Margit kezén volt zálogban. Köcski Sándor örökösei fia György és nagybátyjának fia Köcski Kacsó Miklós lett, akik a birtokok fele részét Gelsei Margitnak 1332-ben - [[fiúsítás]]ának évében - adták el.<ref>Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D.: Hazai okmánytár I./108.</ref>
1362-ben, [[Kont Miklós]] nádor Csatabér, Ekl és Miklósfalu birtokokat Gelsei Margitnak és Köcski Kacsó Miklós fiának Tamásnak közös tulajdonául ítéli.<ref>A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa;DL-DF:278156</ref><ref>Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D.: Hazai okmánytár I./150.</ref>▼
▲1359-ben Gelsei Margit Pápocon kolostort alapít.
▲1362-ben [[Kont Miklós]] nádor Csatabér, Ekl és Miklósfalu birtokokat Gelsei Margitnak és Köcski Kacsó Miklós fiának Tamásnak közös tulajdonául ítéli.<ref>A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa;DL-DF:278156</ref><ref>Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D.: Hazai okmánytár I./150.</ref>
1371-ben tett utolsó végrendelete szerint:
100 ⟶ 88 sor:
A kolostoré lett Pápoc egyharmad része, a hetivásár helypénzének 40 dénár feletti része, a hatkerekű malom négy kereke a hozzátartozó szigettel, Ekl puszta, a vas vármegyei Szentmiklós birtok fele az ottlévő malom fél jövedelmével; a sopron vármegyei sebesi háromkerekű malom fél jövedelme és az Úrrét fele; a győr vármegyei nagyécsi és pázmándi hegyi jog és a kollekták fele.
A prépostságon és perjelségen kívül magánszemélyek is birtokoltak Pápochoz tartozó részeket. A Gelsei Margit által Pápocon 1367-ben letelepített ''Gench''-i ([[Magyargencs|Gencs]]) Boda János örököse Benedek az ekli malmot 1387-ben adja el [[Mezőlaki Zámbó Miklós]] [[tárnokmester]]nek.<ref>A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa;DL:87567</ref> A végrendeletben nem említett Csatabér a Gelsei Margit prokurátoraként is eljáró Megyes Jakab birtokába került, pápoci részével együtt a győri káptalan 1435-ben statuálta Edwy György leányainak.<ref>A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa;DL:44021</ref>▼
1476-ban Boda Imre Pápoc ''Hostath'' városrészben lévő teljes birtokrészét [[Kanizsai Orsolya|Kanizsai László]] vas vármegyei ispánnak adta el.<ref>A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa;DL:88581</ref> 1524-ben [[II. Lajos magyar király]] a [[Székesfehérvár|fehérvári]] keresztes [[konvent]]et utasítja Zechy Tamás vas vármegyei ispán Osthffy László pápoci részébe történő bevezetésére.<ref>A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa;DL:86448,1.</ref>▼
▲A végrendeletben nem említett Csatabér a Gelsei Margit prokurátoraként is eljáró Megyes Jakab birtokába került, pápoci részével együtt a győri káptalan 1435-ben statuálta Edwy György leányainak.<ref>A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa;DL:44021</ref>
1403 nyarának végén Pápoc mellett az [[Anjou-ház]] magyarországi befolyásának végét jelentő ütközet zajlott. Az év elején [[Nagyvárad|Váradon]] az ország főpapjai és zászlósurai élükön [[Kanizsai János]] [[esztergomi érsek]]kel, [[IX. Bonifác pápa]] támogatásával [[Zsigmond magyar király]] ellenében [[László nápolyi király|Nápolyi László]]t hívták meg a trón elfoglalására.{{-}}▼
A [[Zára|Zárában]] augusztus 5-én idegen koronával megkoronázott László Sebes mellett táborozó – majd a [[Győr]] irányából ért támadásra a Rábán átvont – hadaira, Pápoc mellett Zsigmond rendíthetetlen híve [[Stiborici Stibor]] döntő vereséget mért.<ref>Wenzel Gusztáv: Stibor vajda; Budapest 1874.</ref> Zsigmond király 1406-os Stibor vajda részére kiállított privilégiuma a csata helyszíneként megjelölt Pápocot már ''oppidum''-ként ([[mezőváros]]) említi.<ref>Magyar Országos Levéltár adatbázisai/Codex diplomaticvs Hvngarie ecclesiasisticvs ac civilis X/3./CD/CLIV.</ref>▼
▲1524-ben [[II. Lajos magyar király]] a [[Székesfehérvár|fehérvári]] keresztes [[konvent]]et utasítja Zechy Tamás vas vármegyei ispán Osthffy László pápoci részébe történő bevezetésére.<ref>A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa;DL:86448,1.</ref>
▲1403 elején [[Nagyvárad|Váradon]] az ország főpapjai és zászlósurai élükön [[Kanizsai János]] [[esztergomi érsek]]kel, [[IX. Bonifác pápa]] támogatásával [[Zsigmond magyar király]] ellenében [[László nápolyi király|Nápolyi László]]t hívták meg a trón elfoglalására.{{-}}
▲A [[Zára|Zárában]] augusztus 5-én idegen koronával megkoronázott László Sebes mellett táborozó – majd a [[Győr]] irányából ért támadásra a Rábán átvont – hadaira, Pápoc mellett Zsigmond rendíthetetlen híve [[Stiborici Stibor]] döntő vereséget mért.<ref>Wenzel Gusztáv: Stibor vajda; Budapest 1874.</ref>
== Nevezetességei ==
129 ⟶ 108 sor:
kép:A kapuzat részlete.jpg
</gallery></center>
Az emeleti rész minden karéjában valószínűleg azonos kialakítású félköríves, román ablaknyílás volt, ettől jelentősen eltér a jelenlegi déli és nyugati ablaknyílás kialakítása. Az alsó szint nyugati karéjának falában az emeletre vezető keskeny lépcső, a keleti karéjban pedig ülőfülke található. A földszinti és emeleti boltozat a karéjok sarkain elhelyezett pillérekre, illetve oszloppárokra támaszkodik, az emeleti rész kialakítása kidolgozottabb itt az oszloppárok félkörszelvényűek. Az boltozat bordáit a féloszlopok között elhelyezett vékony oszlopok tartják, a földszinti boltozat bordáin geometrikus falfestés található.
<center><gallery>
kép:A földszinti boltozat sarokpontja.jpg
136 ⟶ 114 sor:
kép:Az emeleti rész sarokpontja.jpg
</gallery></center>
A templom a prépostság templomának megépítését követően az [[Ágoston-rend]]i
A kolostor 16. század második felében történt megszűnését követően a kápolnáról először az 1698.évi Cannonika Visitatio tesz említést, mely szerint belső festése ép, bejárati oszlopsora még áll. A kápolna állapotának jelentősebb romlása Sághy Mihály [[perjel]]ségének idejére (1748-1762) tehető, mely időszakban a kápolnát kamra és sörfőző céljára engedte át, ami miatt utóda jákfalvi Horváth István a Szentszék előtt pert indított ellene. A perirat a kápolnát gótikus stílusban épültnek nevezi, 1762-ben vörösmárványból készült oltárköve még ép és sértetlen.
A későbbiekben - a kolostor templomának emlékére - Havas Boldogasszony nevet felvett kápolnát a XX. században több esetben is tatarozták-restaurálták. A kápolnán az elmúlt évszázadok során több átépítés történt - bejárat áthelyezése, emeleti rész és a kolostorépület felső szintje közötti átjárhatóság megvalósítása, ablaknyílások részbeni átalakítása, barokk kupola ráhelyezése - de ennek ellenére a korai központos templomok alaptípusának -[[körtemplom]]- jegyeit jól megőrizte. Felépítésében erős hasonlóságot mutat a hiányosabban fennmaradt szerkezeti egységű [[ják]]i Szent Jakab - kápolnával.
150 ⟶ 127 sor:
Az Ágoston-rendi remetekolostort Gelsei Margit, Magyar Pál felesége alapította. A szerzet magyarországi tartományfőnöke Kálmán győri püspöktől 1359-ben kért engedélyt a Gelsei Margit által felajánlott Szűz Mária tiszteletére épített templom és a mellette fekvő telken a rend megtelepedésére. Gelsei Margit 1360-ban [[Visegrád]]on az esztergomi káptalan küldöttei által felvett végrendeletében javadalommal látta el a kolostort, az adományt I. Lajos király 1361-ben erősítette meg.<ref>Magyar Országos Levéltár adatbázisai /Codex diplomaticvs Hvngariae ecclesiasticvs ac civilis IX/3./CD/XXIII.,IX/3./CD/LXXXV.,IX/3./CD/CX.</ref>
A kolostor alapítása ellentétet okozott a plébános és a szerzetesek között. Érdekének sérelme miatt a római Szentszékhez forduló ''György plébános'' és a perjelség között Kálmán győri püspök hozott létre megegyezést, Gelsei Margit pedig a Szent Lőrinc egyház számára tett adománnyal segítette az ellentét feloldását. Az egyezség szerint a ''Szűz Mária-templom'' a szerzeteseké lesz, de a plébánia oltárhasználatot kap az új templomban, az ettől fallal elkülönítésre kerülő ''Szent Lőrinc-templom'' a falu előtt álló ''Szent-Miklós-templommal'' pedig továbbra is a plébánia használatában marad.
A Szentszék nem járult hozzá a kolostornak adományozott birtokok elfogadásához, de Kálmán győri püspök - I.Lajos király 1361. évi oklevelének 1364-ben történt megerősítését követően - a perjelség alapító levelét 1365-ben az ezévben alapított prépostságéval összevontan mégis kiadta. A perjel - és prépost - beiktatására I.Lajos király 1367-ben a szentmártoni konventet utasítja, majd a beiktatásról 1368-ban királyi okiratot ad ki.<ref>Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D.: Hazai okmánytár I./164.; I/166.</ref> Gelsei Margit 1368. évi újabb végrendeletében már a kolostor építésének befejezésére vonatkozóan intézkedik, mely költségeinek fedezésére ''Péter perjelnek'' - elszámolás kötelezettsége mellett - további jövedelmeket biztosít.
Mivel a római Szentszék megerősítését - a rend szegénységi fogadalma miatt - továbbra sem sikerült elérni, 1371-ben Gelsei Margit Pápocon a győri káptalan küldöttei előtt újabb végrendeletet tett, melynek értelmében a perjelség birtokai a prépostságot illessék amennyiben annak birtokjoga a későbbiekben nem lenne érvényesíthető. A perjelség nem teljesen rendezett birtokjoga 1463-ig tartó - több esetben pápákat és magyar királyokat is foglalkoztató - birtokperek sorozatát eredményezte. Ezen időszak alatt a perjelség Gelsei Margittól kapott birtokait - néhány rövid ideig tartó megszakítástól eltekintve - eredményesen megtartotta, és ezt a prépostsággal 1463-ban létrejött megállapodásban is sikeresen érvényre juttatta. A perjelség birtoka ezt követően még más magánadományokkal is növekedett.
A kolostor az alapító rendelkezése szerint a magyar király kegyurasága alá tartozott. A kolostor megszűnéséig a szerzetesek perjeljeiket maguk választották, nevük csak néhány esetben ismert. A 16. század második felében a török veszély miatt a szerzetesek a kolostort elhagyták, a kolostor birtokait - rokonság címén - a [[Nádasd nemzetség]] ''Nádasdy de Nádasd'' oldalága foglalta el. Ezen időszaktól a perjelség gyakorlatilag különálló egyházi javadalomként működött. 1570-től 22 pápóci perjel nevét ismerjük, ezek közül királyi adományozás csak két esetben fordul elő, a többi esetben jószágvesztéséig a Nádasdy-család gyakorolta a kegyúri jogot. A szerzetesek visszatelepülésére nem került sor, [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferenc]] 1667-ben a perjelséget a sárvári plébániával egyesítette, ezt követően a perjelség megszüntetéséig a sárvári plébánosok viselték a pápóci perjel címet.
A perjelség címerének fennmaradása jákfalvi Horváth István nevéhez köthető, aki 1762-1770 között volt sárvári plébános és pápóci perjel. A perjelséget 1779-ben [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] királynő szüntette meg, az utolsó perjelt Hersching Zsigmondot kárpótlás mellett lemondatta, a perjelség vasmegyei birtokait a vasvár-szombathelyi [[káptalan]]nak, a sopron megyei birtokot pedig a soproni társas káptalannak adta.<ref name="ReferenceA">A pápóci prépostság és perjelség története. Bedy Vince dr.; Győr 1939</ref>▼
▲A perjelséget 1779-ben [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] királynő szüntette meg, az utolsó perjelt Hersching Zsigmondot kárpótlás mellett lemondatta, a perjelség vasmegyei birtokait a vasvár-szombathelyi [[káptalan]]nak, a sopron megyei birtokot pedig a soproni társas káptalannak adta.<ref name="ReferenceA">A pápóci prépostság és perjelség története. Bedy Vince dr.; Győr 1939</ref>
A négykaréjos kápolna északi oldalához épített egykori kolostort iskola céljára Milkovics János [[prépost]] (1736-1761) foglalta le. A már iskolaként nem működő eklektikus stílusú épület átépítése során (1973) derítették ki, hogy a középkori ágostonos kolostor maradványait rejti az építmény. Az iskola udvarán egyhajós [[gótika|gótikus]] templom alapfalait tárták föl (1975/76), ez lehetett az ágostonos perjelség Szűz Mária-temploma.
179 ⟶ 147 sor:
=== Pápóci prépostság (1365-1936) ===
A pápóci prépostságot Gelsei Margit - már mint Magyar Pál özvegye - alapította. A Szent Megváltóról elnevezett új egyház - Kálmán győri püspök 1365. évi alapítólevele értelmében - mint társas káptalan, a prépostból és négy kanonokból állt. Az alapító az új társas egyházat közvetlenül a győri [[püspök]] joghatósága és kegyurasága alá rendelte. Az alapítást követően a [[vasvár]]i prépost alá tartozó pápoci plébánia feladatait is az új társaskáptalan vette át, a plébánost mindig a négy kanonok közül választották. A prépostot a győri káptalan tagjai közül a győri püspök, a négy kanonokot pedig a pápoci prépost nevezte ki. A prépostság jövedelme fele-fele arányban a prépost, illetve a négy kanonok javadalmát képezte.
A közös 1365. évi alapítólevél szerint a prépostság és a perjelség birtokaikat csak egymásnak adhatták, zálogosíthatták el. Az alapítólevél ezen kikötése miatt a római Szentszék a prépostság megerősítését is megtagadta. A kikötés törlését követően a kért megerősítést a prépostság - [[V. Márton pápa|V. Márton]] pápától - megkapta.▼
A prépostság több esetben is próbálta megszerezni az Ágoston-rendi perjelség birtokait, ezen birtokvitákban a Szentszék általában a prépostság oldalán állt. Az első prépostot - ''István győri kanonok'' - Kálmán győri püspök 1366-ban nevezte ki.<ref>Magyar Országos Levéltár adatbázisai /Codex diplomaticvs Hvngariae ecclesiasticvs ac civilis IX/3./CD/CCCXXIII.</ref> Kálmán püspök a pápoci és a szentmiklósi - püspökséget illető - [[tized]]ek átengedésével járult hozzá a társas egyház fenntartásához, amit utódja ''Péter győri püspök'' 1377-ben és 1438-ban [[IV. Jenő pápa]] is megerősített.▼
''Héderváry János győri püspök'' a prépost és káptalanja közötti viszonyt az 1412-ben kiadott ''Constitutió''-ban részletesen előírta, amelynek figyelemre méltó része a helybenlakás kötelezettségével kapcsolatos szabályozás. A Constitutió a prépost és a jobbágyok viszonyára is tartalmazott iránymutatást: ''Ha büntet a bírság mindig mérsékelt legyen; szeretettel szolgáltasson mindenkinek jogot és igazságot'' .▼
▲A közös 1365. évi alapítólevél szerint a prépostság és a perjelség birtokaikat csak egymásnak adhatták, zálogosíthatták el. Az alapítólevél ezen kikötése miatt a római Szentszék a prépostság megerősítését is megtagadta.
▲A prépostság több esetben is próbálta megszerezni az Ágoston-rendi perjelség birtokait, ezen birtokvitákban a Szentszék általában a prépostság oldalán állt. Az első prépostot - ''István győri kanonok'' - Kálmán győri püspök 1366-ban nevezte ki.<ref>Magyar Országos Levéltár adatbázisai /Codex diplomaticvs Hvngariae ecclesiasticvs ac civilis IX/3./CD/CCCXXIII.</ref>
▲''Héderváry János győri püspök'' a prépost és káptalanja közötti viszonyt az 1412-ben kiadott ''Constitutió''-ban részletesen előírta, amelynek figyelemre méltó része a helybenlakás kötelezettségével kapcsolatos szabályozás.
A káptalan egyik kanonokja az iskolamester feladatát látta el, költségeire Gelsei Margit a pápoci hetivásár helypénzéből hetenként 40 [[dénár]] fizetését rendelte.
A káptalan kanonokjainak neve csak néhány esetben maradt fenn, az alapítás kezdetétől azonban minden prépost nevét ismerjük. A kinevezések általában az alapítólevélnek megfelelően történtek, de előfordultak az alapítólevél rendelkezéseitől eltérő kinevezések és előfordult olyan eset is, amikor a kolostor perjelje került a prépostság élére.
A törökök térnyerésével a prépostság jövedelme megfogyatkozott - 1594-ben már a prépostság minden birtoka
A leromlott javadalmat és épületeit ''Milkovics János prépost'' (1736-1761) igyekezett rendbe szedni, aki a Gelsei Margit által emeltetett, romokban heverő templomot helyreállíttatta, visszaállította a plébániát, megépíttette a pap és tanító lakását, valamint a kolostor épületéből az iskolát.▼
▲A leromlott javadalmat és épületeit ''Milkovics János prépost'' (1736-1761) igyekezett rendbe szedni, aki a Gelsei Margit által emeltetett, romokban heverő templomot helyreállíttatta, visszaállította a plébániát, megépíttette a pap és tanító lakását, valamint a kolostor épületéből az iskolát. Az ekkor ezer hívő befogadására alkalmassá tett fatornyú templomot 1792-ben ''Majláth Antal prépost'' (1790-1804) cseréppel fedette be, 1883-ban mellékhajókkal kibővítették.
A [[19. század]] század közepén a prépostság jövedelmének háromnegyed részét ''Simor János győri püspök'' papnevelés céljára foglalta le, 1857-ben ezen intézkedését a Szentszék és a király is jóváhagyta. A prépostság birtokait 1936-ban ''Zalka László dr. prépost'' kérésére a papi szemináriumra íratták át.<ref name="ReferenceA"/>▼
▲A [[19. század]] század közepén a prépostság jövedelmének háromnegyed részét ''Simor János győri püspök'' papnevelés céljára foglalta le, 1857-ben ezen intézkedését a Szentszék és a király is jóváhagyta. A prépostság birtokait 1936-ban ''Zalka László dr. prépost'' kérésére a papi szemináriumra íratták át.<ref name="ReferenceA"/>
A társas káptalan megszűnését követően a prépostság birtokai a győri káptalan tulajdonába kerültek, a prépostság a perjelséghez hasonló Gelsei Margit szándékától eltérő - a birtokok a 16. század közepétől közvetlen helyi érdeket már csak ritkán szolgáltak - sorsra jutott.
| |||