Főmenü megnyitása

Módosítások

Visszavontam 91.120.148.196 (vita) szerkesztését (oldid: 16725330)
}}
 
'''Bódy Gábor''' ([[Budapest]], [[1946]]. [[augusztus 30.]] – Budapest, [[1985]]. [[október 24.]]) [[filmrendező]], [[videoművész]] és, [[teoretikus]].
 
A [[1970-es évek|hetvenes]]–[[1980-as évek|nyolcvanas évek]] magyar és összeurópai film- és videoművészetének meghatározó személyisége. Második nagyjátékfilmje, a ''[[Nárcisz és Psyché]]'' (1980), amelyet egy szemléletmód, az „új narrativitás” jegyében forgatott, költségvetését tekintve akkoriban minden idők legnagyobb magyar filmprodukciója volt,{{forr}} s a [[1980-as évek|80-as évek]]ben igazi „kultuszfilm” lett.{{forr}} A ''Kutya éji dala'' címűc. harmadik nagyjátékfilmje a magyarhazai filmgyártás történetében mindmáig az egyik legkisebb költségvetésű produkció.{{forr}} Bódy filmművészete mellett videoművészete, azzal kapcsolatos aktivitása és elméleti munkássága is meghatározó.
[[Fájl:Bódy Gábor Weöres Sándornál Patricia Adriani-val és Udo Kier-rel.jpg|bélyegkép|jobbra|250 px|Bódy Gábor [[Weöres Sándor]]nál Patricia Adrianival és [[Udo Kier]]rel (fotó: Vető János)]]
 
 
=== Kezdetek ===
 
1946. augusztus 30-án született Budapesten. 1964-ben a zuglói [[Szent István Gimnázium (Budapest)|I. István Gimnáziumban]] érettségizett. 1964–71 között az ELTE filozófia-történelem szakán folytatta tanulmányait. Nagy hatással voltak rá [[Szabad György]] történész és [[Zsilka János]] nyelvészprofesszorok előadásai.
 
Szakdolgozatának címe: „Egy film jelentés-struktúrájának vizsgálata. A filmi jelentés attribúciója” (bíráló tanárok: Kelemen János és Zsilka János). Eközben forgatókönyvíróként vagy asszisztensként a következő filmekben vett részt: ''Három lányok'' (főiskolai vizsgaf., r. Magyar Dezső), ''Schlégel Ágnes'' (BBS, r. Pintér György), ''Vissza a városba'' (BBS 1968, r. Mihályfy László), ''Agitátorok'' (BBS 1969, r. Magyar Dezső). 1969-ben [[Ajtony Árpád]]dal, [[Dobai Péter]]rel és még hat társával együtt közzétette a „Szociológiai filmcsoportot!” c. kiáltványt. Filmelméleti munkát folytatott; Huszárik Zoltán ''Elégia'' c. filmjéről írt elemzése megjelent a ''Fotóművészet'' 1970-es évfolyamában; közben szépirodalmi kísérletekkel jelentkezett.
 
1971-ben a Balázs Béla Stúdió (BBS) tagja lett, melynek keretében elkészítette első önálló filmjét ''A harmadik'' címmel (kísérleti dokumentumfilmdokumentumf., ff., 35 mm, 50’). Ennek egyik részletét, amelyben [[Károlyi Zsigmond]] szerepel, a Kis Varsó művészcsoport 2009-ben egy berlini installációjában mutatta be. Bódy Gábor volt az első a BBS történetében, akit filmes diplomája megszerzése előtt tagnak választottak, szembemenve az addigi szabállyal (később olyan „külsősök” kerültek be a BBS-be, mint [[Erdély Miklós]] és [[Tarr Béla (rendező)|Tarr Béla]]).
 
1971–75 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] filmrendező szakán [[Máriássy Félix]] osztályába járt. 1972-ben előadásokat tartott a filmnyelvről. Tételeinek illusztrálására „saját produkcióban” elkészítette a ''Vadászat kisrókára'' (szintaktikai csoportok) c. montázsfilmet (filmpélda, ff., 16 mm, 5’), mely az 1973-as Párizsi Biennálén elveszett. A biennálé katalógusában két másik film is szerepelt: ''Regards du passé vers l’avenir (lexique des gestes)'', 1971 (16 mm, noir, 6 mn); ''Ifivezetők'' (dokumentumf., BBS, ff., 16 mm, 42’).
1983-ban tanulmányt írt ''Die kreative Sprache der Kinematographie'' címmel, a nyugat-berlini DAAD-Galeria pedig megrendezte műveinek retrospektív kiállítását (rajzok, fotók, videók). Ezzel egyidejűleg az Arsenalban vetítették a filmjeit, mely alkalomból átfogó katalógusa jelent meg. Két újabb videót készített, ''[[Die Geisel]]'' (A túsz) és ''[[De Occulta Philosophia]]'' címmel – ez utóbbi a „philo-clip” műfajának prototípusa lett.
 
1983-ban készült el harmadik, egyben utolsó nagyjátékfilmje, a ''Kutya éji dala'' (kísérleti játékfilmjátékf., Társulás Filmstúdió, színes, 35 mm, videóról átírt és [[Super 8| Super 8-ról]]-ról felnagyított részletekkel, 147’), melynek főszerepét ő maga játssza. A film egyes részeit Bódy videón ill. [[Super 8]] formátumban rögzítette. A filmben megjelennek a kor „underground” zenekarai: a [[A. E. Bizottság|Bizottság]] és a [[Vágtázó Halottkémek]]. Utóbbi frontembere, [[Grandpierre Attila]] alakítja a filmbéli fiatal csillagászt. A filmet 1984-ben bemutatták a montreali és a taorminai filmfesztiválon, valamint 1986-ban a nyugat-berlini televízióban (ZDF). 1983-ban Bódy gondozta az INFERMENTAL III. kiadását (a [[Balázs Béla Stúdió|BBS-ben]], Budapesten), s ebben az évben készítette el a ''[[Rittersrüstung]]'' (Lovagi fegyverzet) címűc. videóját is, Sophie von Plessennel Nyugat-Berlinben.
 
=== Utolsó évek – Tüzes Angyal, Psychotechnikum ===
439

szerkesztés