„Regensburg” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
 
{{nincs forrás}}
{{Német település infobox
|név=Regensburg
20. sor:
 
== Története ==
A területet már a kőkorban is lakták. Az ókorban kelták telepedtek meg itt a Kr. e. I. században, tőlük ered a település első elnevezése: '''Radasbona'''. A Kr. u. I. században a rómaiak építettek ide egy erődöt, melyet [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]] idején kibővítettek az egyre erősödő [[Germánok|germán]] támadások miatt. A [[8. század]]tól érseki székhely, majd az Agilolfing hercegi család székhelye lett Regenespurc néven. 791-ben [[Nagy Károly frank király]] a volt Agilolfing-várban gyüjtötte össze seregét a [[Kárpát- medence|Kárpát -medencét]] megszállva tartó [[avarok]] ellen folytatandó keleti hadjáratához. Kétszáz évvel később 955-ben itt végezték ki az [[augsburgi csata]] magyar vezéreit, [[Lél]]t,Bulcsút és Súrt. [[Kálti Márk]] krónikája szerint a [[Lech mező|Lech-mezején]] levert csapatok vezéreit, ''"Lél és Bulcsu kiváló kapitányokat"'' Regensburgban "folytották meg a bitófán". 792-től országos jelentőségű történelmi nemzetgyűlések színhelye is volt a város.
A [[középkor]] folyamán Regensburg fontos várossá nőtte ki magát [[Bajorország]]on belül. A középkor kezdetétől püspöki székhely, majd [[843]]-tól a [[Keleti-Frank Birodalom]] fővárosa. Ezt a szerepet később a Bajor Hercegségben is betölti, a [[13. század]]ig.
[[1135]]-[[1146]] között felépült a mai is létező kőhíd a [[Duna|Dunán]], amelynek köszönhetően közvetlen lett az összeköttetés Flandria és Velence irányába a kereskedőknek. [[1245]]-ben szabad birodalmi várossá nyilvánítják, amely státuszt [[1486]]-[[1496]] között a bajor herceg nem vesz figyelembe, saját birtokának tekinti a várost.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Regensburg