„Charles Owen Hobaugh” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
Űrhajós cikkek tömeges javítása kocsmafali megbeszélés alapján AWB
5. sor:
[[1984]]-ben a [[Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete|Haditengerészeti Akadémián]] (USAF Academy) [[mérnök|repülőmérnöki]] oklevelet szerzett. 1987-ben repülőgép vezetői jogosítványt szerzett. Szolgálati repülőgépe a [[Harrier II|AV–8B Harrier]] volt. Előbb [[Japán]]ban, majd az [[Öbölháború]]ban az [[repülőgép-hordozó|USS Nassau (CVE-16)]] fedélzetén szolgált. [[1991]]-ben tesztpilóta kiképzésben részesült. A ''Strike Aircraft Test Igazgatóság'' ASTOVL/Jast/JSF program igazgatója. Teszt repülőgépei az AV–8B, [[Harrier|YAV–8B]], [[A–7 Corsair II|A–7E]], [[F/A–18 Hornet|F–18]] és a [[T–2 Buckeye]] voltak. [[1994]]-ben az ''University of Tennessee Space Institute'' keretében megvédte diplomáját. Több mint {{szám|5000}} órát töltött a levegőben, több mint 40 különböző repülőgépet és változatait repülte/tesztelte. Repülőgép-anyahajón több mint 200 fedélzeti leszállást hajtott végre.
 
[[1996]]. [[május 1.|május 1-től]] a [[Lyndon B. Johnson Űrközpont]]ban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az [[Space Shuttle|űrrepülőgép]] rendszerismerete, [[élettan|fiziológiai]] képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. Három űrszolgálata alatt összesen 36 napot, 7 órát és 47 percet (871 óra) töltött a világűrben. [[Űrhajós pályafutását 2011]]. [[szeptember 23.|szeptember 23-án]] köszönt el azfejezte űrhajósoktólbe. 2011-től a [[FedEx]] [[McDonnell Douglas MD–11]] repülőgépének első tisztje.
 
==Űrrepülések==
* [[STS–104]], a [[Atlantis űrrepülőgép]] 24. repülésének pilótája. A küldetés során szállították a [[Quest zsilipkamra|Quest zsilipkamrát]], amit a [[Canadarm2]] segítségével csatlakoztattak a [[Nemzetközi Űrállomás]]hoz (ISS). Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 18 órát és 35 percet (306 óra) töltött a világűrben. {{szám|8500000}} kilométert ({{szám|5300000}} mérföldet) repült, 200 alkalommal kerülte meg a Földet.
* [[STS–118]], a [[Endeavour űrrepülőgép]] 20. repülésének pilótája. A [[Nemzetközi Űrállomás]]hoz (ISS) vezető 22. [[Space Shuttle]] misszió – mely egyben a 150. amerikai emberes űrutazás. A Canadarm (RMS) manipulátor kar kezelésével elhelyezték és beüzemelték a szállított napelemtartó rácselemeket. Kirakták a 2,3 tonnányi eszközutánpótlást, átpakolták az 1,4 tonnányi hulladékot. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Ellenőrizték az űrsikló hőpajzsát. Második űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 17 órát, 55 percet és 34 másodpercet (306 óra) töltött a világűrben. {{szám|8500000}} kilométert ({{szám|5274977}} mérföldet) repült, 202 kerülte meg a Földet.
* [[STS–129]], a [[Atlantis űrrepülőgép]] 31., repülésének parancsnoka. Személyzet csere, az űrállomás külsejére szerelhető eszközök és pótalkatrészek szállítása az [[ExPRESS Logistics Carrier|ExPRESS Logistics Carrier 1]] (ELC1) és az [[ExPRESS Logistics Carrier|ExPRESS Logistics Carrier 2]] (ELC2) segítségével a [[Nemzetközi Űrállomás]]ra. Az ''Atlantis'' fedélzetén repül az épülés alatt álló [[Dragon űrhajó]] kommunikációs rendszere is, melyet a repülés során teszteltek. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát, 16 percet (259 óra) töltött a világűrben. {{szám|7226177}} kilométert ({{szám|4490138}} mérföldet) repült, 171 kerülte meg a Földet.
 
==Szakmai sikerek==
* Viselheti az űrhajós szárnyat.
* Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.
 
== Források ==