„Széchényi Ferenc (politikus)” változatai közötti eltérés

Gróf sárvár-felsővidéki [[Széchényi Zsigmond]] és [[Cirák|cziráki]] és gróf [[Dénesfalva|dénesfalvi]] Cziráky Mária hatodik gyermeke.

Tanulmányai befejeztével 1776. december 12-étől a [[kőszeg]]i kerületi tábla ülnöke, 1783. augusztus 17-étől a báni tábla elnöke és egyben a horvát bán helyettese. [[II. József magyar király|II. József]] uralkodása alatt több [[vármegye]] főispáni helytartója és királyi biztosa. 1785. március 9-én valóságos belső titkos tanácsosi címet nyert és április 18-án pécsi kerületi királyi biztos valamint Somogy, Baranya, Verőce és Szerém vármegyék adminisztrátora lett.

Az [[1790–91-es országgyűlés|1790-es országgyűlés]] után újra hivatalba lépett, majd [[II. Lipót magyar király|II. Lipót]] küldöttjeként [[Nápoly]]ban is járt, hogy a nápolyi királynak a koronázási emlékérmet átadja.

A 1802. november 25-i dátummal {{szám|11884}} nyomtatványból, {{szám|15000}} kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta, amit később [[Nagycenk|cenki]] gyűjteményének 6000 rézmetszetével és 9206 kötet könyvével egészített ki. Azonban mindezek előtt elkészítette a leendő könyvtár katalógusát is, ezt a maga költségén kinyomatta, majd belőle egy-egy példányt a külföldi uralkodóknak, a külföldi tudományos intézeteknek, valamint hazai és külföldi tudósoknak is megküldött. Ezt a dátumot tekintjük az [[Országos Széchényi Könyvtár]] és [[Magyar Nemzeti Múzeum]] megalapítási évének is. Később [[József nádor]] indítványozta a Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyar vonatkozások gyűjteményének létrehozását, amelyhez hozzátartozna a Széchényi Ferenc által 1802-ben megalapított Nemzeti Könyvtár is. [[1808]]-ban létre is jött az intézmény. Bőkezű adományaiért és szolgálatainak elismeréséért érdemeit 1807-ben az országgyűlés törvénybe iktatta (XXIV. törvénycikk).

A külföldi tudományos társulatok egymás után fejezték ki elismerésüket azáltal, hogy tagjukká választották: 1803-ban a [[göttingen]]i királyi tudományegyetem, 1804-ben a [[jéna]]i, 1811-ben a [[varsó]]i tudományos akadémia, 1812-től a [[bécs]]i tudományos akadémia tiszteletbeli tagja lett. 1808-ban az [[Aranygyapjas rend]] lovagja lett.

Amikor [[Ferenc magyar király|I. Ferenc király]] alatt a magyar alkotmányt újabb veszély fenyegette, és ez a király is országgyűlés nélkül akart uralkodni, 1811-ben Széchényi szembaját hozva fel okként, újra letette összes hivatalát, mintegy tiltakozva [[Klemens Wenzel Lothar von Metternich|Metternich]] rendszere ellen; visszavonult a magánéletbe és attól fogva családjának élt. Ennek érdekében tett nagyszerű intézkedése a három fia számára alakított három hitbizomány: a segesdi (Somogy vármegye), iváni (Sopron vármegye) és pölöskei (Zala vármegye), de amellett folyton élénk figyelemmel kísérte hazájának és a Magyar Nemzeti Múzeumnak sorsát, melyről ezután sem feledkezett meg, így kinyomatta a könyvtár későbbi gyarapodásának katalógusát. 1818-ban előbbi adományát egy újabbal egészítette ki, odaajándékozván a Magyar Nemzeti Múzeumnak soproni könyvtárát is, mely nagyobbrészt klasszikusokból és külföldi érdekű művekből (5086 mű, 9206 kötet) és 6000 darab rézmetszetből és földabroszból állott.