„Tamás bátya kunyhója” változatai közötti eltérés

a
hiv. korr.
a (Szám és névelő egyeztetése, egyéb apróság AWB)
a (hiv. korr.)
A [[feminizmus|feminista]] elméletek hívei is megtalálják a kedvükre valót Stowe könyvében, azáltal, hogy a regény a rabszolgaság [[patriarchátus|patriarchális]] jellegének a kritikája.<ref>Riss, Arthur. "Racial Essentialism and Family Values in ''Uncle Tom's Cabin''." ''American Quarterly'' 1994 46(4): 513–544. Issn: 0003-0678 Fulltext in JSTOR.</ref> Stowe számára a család inkább a vérségi kapcsolaton alapul, semmint a gazdák és rabszolgák közötti paternalisztikus kapcsolaton. Mivel Stowe a nemzeti összefogásra úgy tekintett, mint a családi kapcsolatok kiterjesztésére, így a nemzet fogalma nála a közös fajtán alapult, így a felszabadított rabszolgák számára az afrikai letelepedést tartotta kívánatosnak, nem pedig az amerikai társadalomba való beolvadást.
 
A könyv felfogható a férfiasság fogalmának újradefiniálásaként is, ami szükséges lépés a rabszolgaság eltörlése elleni úton.<ref name="Wolff">Wolff, Cynthia Griffin. "Masculinity in ''Uncle Tom's Cabin''," ''American Quarterly'' 1995 47(4): 595–618. ISSN: 0003-0678. Fulltext online at JSTOR.</ref> Ebben az értelemben az abolicionisták kezdtek eltávolodni az agresszív és domináns férfi víziójától, amelyet a 19. század eleji hódítás és gyarmatosítás alkotott meg. Annak érdekében, hogy a férfiak az önbecsülésük és társadalmi pozíciójuk sérelme nélkül tudjanak szembeszállni a rabszolgasággal, az abolicionisták dicsérték a férfiakban az együttműködést, az együttérzést és civil magatartást. Az abolicionista mozgalomtól távol állók ezzel szemben a hagyományos, agresszív férfimodell mellett álltak ki. A férfiak Stowe regényében hangsúlyosan jelképezik az egyik illetve másik felfogást.<ref name="Wolff">Wolff, Cynthia Griffin. "Masculinity in ''Uncle Tom's Cabin''," ''American Quarterly'' 1995 47(4): 595–618. ISSN: 0003-0678. Fulltext online at JSTOR.</ref>
 
== Sztereotípiák kialakítása és népszerűsítése ==