„Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor:
===Származása===
[[Fájl:Johann Strauss II Birthplace by Ludwig Wegmann.jpg|bélyegkép|Ifj. Johann Strauss szülőháza (1890-ben lebontották)]]
Ifj. Johann Strauss 1825. október 25-én született [[Bécs]]ben. A fiúgyermek a keresztségben a '''Johann Baptist''' nevet kapta. Apja id. Johann Strauss zeneszerző, karmester, anyja Anna Streim, egy bécsi kocsmáros leánya volt. Az idősebb Strauss, Lanner zenekarában [[Háromhúros brácsa|brácsázott]], többek közt Josef Streim fogadójában, nem volt állandó lakhelye, szülei már nem éltek. Mikor megtudta, hogy Anna állapotos, útlevélkérelmet nyújtott be, menekülni próbált a felelősség elől, de Anna atyja keresztülhúzta számításait és elérte, hogy nyilvánítsák katonaszökevénynek. A Bécsben maradt zenészt arra kötelezte, hogy vegye el leányát és arra is gondja volt, hogy Strauss ne a muzsikálásban produkálja magát, hanem valami tisztességes foglalkozást keressen magának. Hosszas viták után 1825. június 24-én a házasságkötési engedély megadásakor Bécs városának magisztrátusa előtt a „hivatásos zenetanár“ foglalkozásban állapodtak meg. Az esküvő után az ifjú pár beköltözött első otthonába, ahol - a Sankt Ulrich nevű nyugati előváros 76-os számú házában - október 25-én reggel fél nyolckor megszületett a második gyermekük, a ''Schaninak'' (az olasz ''Gianni'' vagy francia ''Jean'' alapján) becézett '''ifjabb Johann Strauss.'''
 
Az apa kötelezettségei oly mértékben megnőttek, hogy már alig képes családjával is törődni, így a háztartás irányításába az apa négy évvel idősebb nővére, Ernestine néni is besegített. Anna Strauss 1831. szeptember 29-én szülte meg második leányát, Theresét. A megnövekedett család 1833-ban átköltözött a Karmelitenplatzra, a Sankt Josef-templommal szembe, ahol mindhárom gyermeket [[Keresztelés|keresztelték]]. Johannak további két fiútestvére volt, Eduard és Josef, valamint a mindössze tíz hónapig élt Ferdinánd.