„Agyi képalkotó eljárások története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Felhasznált Irodalom: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://en.wikipedia.org → https://en.wikipedia.org AWB |
|||
36. sor:
Lauterbur és Sir Peter Mansfield 2003-ban, az MRI-vel kapcsolatos felfedezéseikért orvostudományi Nobel-díjat kaptak.
Az MRI bevezetésével eleinte a strukturális képalkotó eljárás,- előnyt élvezett-, a funkcionális képalkotó eljárással szemben.
Az 1980-as évek során valóságos robbanás történt az MR technikai finomításaiban, valamint diagnosztizáló alkalmazásaiban.<ref>[Filler, AG: The history, development, and impact of computed imaging in neurological diagnosis and neurosurgery: CT, MRI, DTI: Nature Precedings doi:10.1038/npre.2009.3267.5.]</ref>
A tudósok hamarosan arra is rájöttek, hogy a H20-15 PET-tel mérhető nagy véráramlás változások szintén megjelennek az MRI-n. Megszületett a Funkcionális Mágneses Rezonancia Képalkotás (fMRI). Az 1990-es évek óta, az fMRI uralja az agyi képalkotást, ami annak köszönhető, hogy nincs szükség sebészeti beavatkozásra, sugárzásmentes és viszonylag széleskörben hozzáférhető.
49 ⟶ 48 sor:
=== Anatómiailag korlátozott Magnetoenkefalográf (aMEG)===
Az aMEG aránylag új eljárás, először 2000-ben alkalmazták, mely
== A legújabb áttörések==
A legújabb áttörések a nem invazív agyi képalkotás területén viszonylag korlátozottak, mert a legtöbbjük nem is teljesen új, hanem csak a már meglévő agyi képalkotó eljárások finomított változata. Az fMRI tökéletes példa erre, a korai kilencvenes évekből, mely még mindig a legelterjedtebb a manapság fellelhető képalkotó eljárások közül. Komoly fejlődés történt az idegi képalkotás területén és ezen részterület többet is lefed a jelentősebb fejlesztések közül, beleértve a számítógépes fejlődést, a koponya mágneses stimulációját és a nukleáris mágneses rezonanciát. Először is, a közelmúlt előrelépései közül sok, nem az aktuális agyi képalkotó eljárásokkal volt kapcsolatos, hanem inkább azon képességünkkel, hogy hogyan használjuk a számítógépet az adatok elemzésére. Például jelentős felfedezések történtek az emberi agy 3- és 15 éves kor közötti, különböző fejlődési szakaszokban történő, kutatásában, mely a magas felbontású agyi térképek és azok számítógépes technológiával történő elemzésének köszönhető (Thompson, UCLA). Ez a típusú áttörés reprezentálja manapság a legtöbb idegi tudományos áttörés természetét. A fMRI agyi feltérképező eljárásai, mindazon túl, amit már megértünk, a legtöbb időt azzal töltik, hogy értelmezzék már meglévő adatainkat, ahelyett hogy az agyi képalkotás és térképezés más területén próbálkoznának.
| |||