„Báthori András (országbíró)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a új kulcs a(z) Báthori-család kategóriához: "András 1500" (a HotCattel) |
|||
1. sor:
{{egyért2|az országbíróról|Báthory András (egyértelműsítő lap)}}
Ecsedi '''Báthori András''' (?–[[Kanizsa]], [[1566]]) ('''''Bonaventura''''') [[országbíró]], [[tárnokmester]].<ref name="Markó 2000 256">{{cite book|last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig|pages=256 |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=ISBN 963-14-0582-6}}</ref>
== Élete ==
Ecsedi [[Báthori András (tárnokmester)|Báthori András]] (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, [[Báthori Miklós (országbíró)|Miklós]] ugyancsak viselte az országbírói tisztséget.<ref name="Markó 2000 256"/>
A Mohács utáni polgárháborús években [[Török Bálint]]tal együtt valóságos hadjáratokat vezet [[Bakics Pál]] Győr megyei birtokai ellen.<ref name="epa.niif.hu">http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf</ref>
Apjához hasonlóan ő is [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így [[1532]]-től Somogy, [[1534]]-tő haláláig Liptó, [[1540]]-[[1550]]-ig Szepes, [[1548]]-[[1563]]-ig Szatmár, [[1551]]-[[1556]]-ig Szabolcs vármegyéét. [[1542]]. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, [[1544]]-[[1554]]-ig [[tárnokmester]] volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, [[1546]]-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből.<ref name="Markó 2000 256"/>▼
[[1549]]-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] is.<ref name="epa.niif.hu"/>▼
▲Apjához hasonlóan ő is [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így [[1532]]-től Somogy, [[1534]]-tő haláláig Liptó, [[1540]]-[[1550]]-ig Szepes, [[1548]]-[[1563]]-ig Szatmár, [[1551]]-[[1556]]-ig Szabolcs vármegyéét. [[1542]]. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, [[1544]]-[[1554]]-ig [[tárnokmester]] volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, [[1546]]-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből.
[[1551]]-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult [[Kolozsvár]]ra [[Giovanni Battista Castaldo]] generálissal és [[Nádasdy Tamás]]sal együtt, hogy [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella magyar királyné]]val annak lemondásáról tárgyaljanak. [[1552]]. áprilisában Ferdinánd kinevezte [[erdélyi vajda|erdélyi vajdának]], amiről ő viszont [[1553]] tavaszán lemondott. [[1554]]-ben Ferdinánd [[nádor]]nak jelölte, az országgyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. [[1554]] júniusától [[Országbíró]] lett és az is maradt haláláig.<ref name="Markó 2000 256"/>▼
▲[[1549]]-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] is.
▲[[1551]]-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult [[Kolozsvár]]ra [[Giovanni Battista Castaldo]] generálissal és [[Nádasdy Tamás]]sal együtt, hogy [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella magyar királyné]]val annak lemondásáról tárgyaljanak. [[1552]]. áprilisában Ferdinánd kinevezte [[erdélyi vajda|erdélyi vajdának]], amiről ő viszont [[1553]] tavaszán lemondott. [[1554]]-ben Ferdinánd [[nádor]]nak jelölte, az országgyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. [[1554]] júniusától [[Országbíró]] lett és az is maradt haláláig.
== Családja ==
Első felesége – Thurzó Anna, [[Thurzó Elek]] lánya – halála után szobalányát, Mindszenti Katalint vette feleségül. Gyermekei nem születtek.<ref name="Markó 2000 256"/>
== Források ==
| |||