„Citadella (Budapest)” változatai közötti eltérés

a
hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB
(Visszavontam az utolsó  változtatást (178.48.27.29), visszaállítva Akela szerkesztésére)
a (hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB)
[[Buda (történelmi település)|Buda]] várának [[Buda ostroma (1849)|1849-es ostrománál]] a magyar honvédsereg katonái az ostromágyúkat a Gellért hegyen, az [[Budai Csillagvizsgáló|egyetemi Csillagda]] épületének közelében állították fel, bár erről a csillagda munkatársai megpróbálták lebeszélni a honvédeket. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották.
 
Az ostrom tapasztalatai után, a gyászos emlékű [[Bach-korszak]]ban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen [[Budai várnegyed|budai vár]] helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni [[Budapest|Pest–Buda]] köré – célja a külső ellenség visszaverése és a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezése. Ennek első erődjét a [[Gellért-hegy]]en kezdték megalapozni [[Emmanuel Zitta]] osztrák hadmérnök tervei alapján [[1850]]-ben. A munkálatok költségeire kétszázezer forintot rendelt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] osztrák császár. A Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda <ref>[http://budapestcity.uw.hu/11-egyeb/eltunt/Csillagda/index-hu.htm Gellért-hegyi Csillagda]</ref><ref>[http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/magyar_18-19._sz._csillagaszata/a_gellerthegyi_csillagda_1849_evi_pusztulasa.html A gellérthegyi csillagda 1849. évi pusztulása]</ref> és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Négy esztendő múltán már bevonulhatott kazamatáiba az osztrák katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része sohasem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül [[Komárom (Magyarország)|Komárom]] városa körül készítette el az „[[Komáromi erődrendszer|utolsó védőbástyát]]”.
 
A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében.
314 389

szerkesztés