„Első dunai bolgár birodalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB |
|||
49. sor:
==== Belső instabilitás és harc a fennmaradásért ====
753-ban meghalt [[Szevar bolgár kán|Szevar]], a [[Dulo nemzetség]] utolsó sarja. Halálával a kaganátus hosszan elnyúló politikai krízishelyzetbe került, melynek folyamán a fiatal állam a pusztulás szélére került. Az új uralkodók a [[Vokil nemzetség]]ből származtak.<ref name="Róna-Tas:Honfoglaló:IV.3.e.fejezet">{{cite book |author= [[Róna-Tas András]] |title= A honfoglaló magyar nép |chapter= IV.3.e A bulgárok. |publisher= Balassi Kiadó Budapest, 1997 |id= ISBN 963-506-140-4}}</ref>
15 év leforgása alatt hét kán irányította az országot. Őket mind megölték. Két tábor alakult ki az ország nemességén belül: az egyik a bizánciak ellen vívott kompromisszumok nélküli háborút, a másik a konfliktusok békés elintézését szorgalmazta. Ezt az instabilitást [[V. Kónsztantinosz bizánci császár]] (745–775) ki is használta, s kilenc nagyobb háborút indított Bulgária bekebelezése végett. 763-ban az [[ankhialoszi csata (763)|ankhialoszi csatában]] legyőzte [[Télecs bolgár kán|Télecset]],<ref>Nicephorus, ibid., p. 69</ref><ref>Theophanes, ibid., p. 433</ref> de a bizánciak nem tudtak ennél északabbra eljutni. 775-ben [[Telerig bolgár kán|Telerig]] kiderítette, a bolgár udvartartásban ki hű Konstantinhoz, s pket kitiltotta a fővárosból, [[Pliszka|Pliszkából]].<ref>Theophanes, ibid., р. 447–448</ref> [[Kardám bolgár kán|Kardám]] uralkodása alatt a Marcelea mellett vívott ütközetben megszerzett győzelem hatására 792-ben a harcok a bolgárok számára kedvező fordulatot vettek.<ref>Theophanes, ibid., p. 467</ref> A bizánciak súlyos vereséget szenvedtek, s ismét arra kényszerültek, hogy hűbért fizessenek a kánoknak. A győzelem hatására az ország túllépett a krízisen, s Bulgária erősebbe, szilárdan és stabilan lépett be az új évszázadba.
| |||