„Hugenották” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hello world (vitalap | szerkesztései)
Hello world (vitalap | szerkesztései)
39. sor:
Az első franciaországi [[protestantizmus|protestánsok]] [[Evangélikus kereszténység|lutheránusok]] voltak, és ''religionnaires'' vagy ''christaudins'' néven voltak ismertek. Az [[1560-as évek]]ben meggyökeresedett '''hugenották''' elnevezés eredete mindmáig vitatott; ezzel kapcsolatban több eltérő elmélet is keletkezett.<ref>Chadwick 2003:147; Gresch 2008:23.</ref><ref>A név eredetével kapcsolatos elméletek alapos összefoglalását adja: J. C. Gray, ''The Origins of the Word Huguenot'' = ''[[Sixteenth Century Journal]]'', 14(1983), 349–59.</ref>
 
Az egyik legelterjedtebb magyarázat szerint az elnevezés valószínűleg [[Genf]]ben keletkezett, amikor a genfiek a savoyai hercegek ellen folytatott szabadságharcukban segítségül hívták a helvét szövetkezett [[Svájc kantonjainak listája|kantonok]], az Esküszövetség ''(Eidgenossenschaft)'' egyikét, a [[bern]]ieket, akik már ekkor ([[1535]]) [[Kálvinizmus|reformátusok]] voltak, és csak azzal a feltétellel mentek Genf segítségére, ha megengedik nekik az [[evangélium]] szabad prédikálását és a református istentisztelet tartását. A genfiek számára az ''Eidgenossen'' vagy másképp kiejtve ''Eygenots'' szó annyit is jelentett, mint református. Mivel később a [[reformáció]] franciaországi hívei szoros összeköttetésbe kerültek [[Kálvin János|Kálvinnal]] és a genfiekkel – akik ekkorra már szintén tagjaivá lettek a helvét ''Eidgenossenschaftnak'' – ezért ellenségeik elnevezték őket hugenottáknak.<ref>CathEn 1910; Colijn 2001:222; Gresch 2008:23; Papp 2009:319.</ref>
 
Más elmélet szerint a név alapja egy [[tours]]-i monda, amelyben egy Hugó (franciául Hugues) nevű fantomkirály éjszakánként az utcán suhan; mivel a reformátusok éjjel tartották gyűléseiket, ezért ragadt rájuk az ''huguenots'' gúnynév. Szintén tours-i eredetet feltételez az az elmélet is, mely szerint gyűléseiket a Hugó tours-i grófról elnevezett kapu mellett tartották.<ref>CathEn1910; Gresch 2008:23</ref>