„Máriássy János” változatai közötti eltérés

Augusztus végén őrnaggyá léptették elő és a tiszántúli önkéntes mozgó nemzetőrség [[arad]]i táborának parancsnokává nevezték ki. Az [[október 3.|október 3-a]]i királyi manifesztumot követően az aradi vár kétezer fős őrsége [[Johann Berger]] altábornagy vezetésével megtagadta az engedelmességet a magyar kormánynak, és átállt a császáriak oldalára. Az aradi nemzetőr tábor ostromló haddá alakult át. Az alezredessé előléptetett Máriássy parancsnoksága alatt álló, mintegy ötezer fős magyar sereg október végére teljes ostromzár alá vette a várat. A császári hadvezetés a vár élelmiszerrel és lőszerrel való ellátása céljából [[Temesvár]]ról egy különítményt indított útnak, amely [[november 14.|november 14-én]] [[Lippa|Lippánál]] összecsapott Máriássy egyik dandárávaldandárjával. Az ütközet magyar vereséggel végződött, és a császári dandárnak sikerült a szállítmányt bejuttatni a várba. [[december 3.|December 3-án]] a magyar csapatok éjszakai támadást indítottak a vár ellen, de jelentős veszteségeket szenvedtek, és a várat nem sikerült bevenniük. [[december 14.|December 14-én]] egy császári hadoszlop ismét áttörte az ostromzárat, és a védőket hónapokra elegendő készlettel látta el. Máriássyt ekkor felmentették beosztásából. Utóda [[Gaál Miklós (honvédtiszt)|Gaál Miklós]] honvéd ezredes lett.

1849 januárjától hadosztályparancsnokká nevezték ki [[Klapka György]] parancsnoksága alatt újjászervezett felső-tiszai hadseregben. Egységével [[február 24.|február 24-én]] [[Pétervására]] mellett rajtaütüttrajtaütött [[Franz von Schlik]] altábornagy egyik egységén, amely jelentős veszteséget szenvedett. A [[Kápolnai csata|kápolnai csatában]] az ő csapatai védték [[Kápolna (település)|Kápolnát]], míg [[február 27.|február 27-én]] a [[Franz Wyss]] vezette császári csapatok visszavonulásra nem kényszerítették.

A [[tavaszi hadjárat]] alatt betegszabadságon volt, az I. hadtestbe beosztott hadosztályának parancsnokságát [[Buda ostroma (1849)|Buda ostroma]] alatt vette át ismét. Döntő szerepet játszott a vár [[május 21.|május 21-e]]i bevételében. Csapatai élén ő tört be először a várba a [[Krisztinaváros]] felölifelőli oldalon. Jutalmul ezredessé léptették elő és megkapta a [[Magyar Katonai Érdemrend]] III. osztályát. Részt vett a [[Vág (folyó)|Vág]] melletti harcokban, majd a [[Komáromi csaták#A második (1849. július 2.)|második komáromi]] és a július 27-ei [[Váci csata (1849. július 17.)|váci csatában]]. Az [[augusztus 2.|augusztus 2-a]]i [[debreceni ütközet]]ben csapataival ő fedezte a magyar sereg visszavonulását. [[augusztus 10.|Augusztus 10-én]] ismét [[Franz von Schlik|Schlik altábornagy]] csapatai ellen harcolt a [[németság]]-[[újsági]] ütközetben.