„Házasság” változatai közötti eltérés

Az iszlám (a [[Korán]]ra hivatkozva) és a mormon vallás (az Ótestamentumra hivatkozva) szerves része a több feleség birtoklásának gyakorlata. A Biblia valóban ismeri a többnejűséget, és az ágyasságot is <ref>(1Kir 11,3)</ref> de a katolikus egyház kizárólag a monogámiát fogadja el. Lásd bővebben az Ótestamentum és Újtestamentum [[#A házasság a Bibliában|ebbéli eltéréseit.]]

A János-evangéliumban <ref>(8,1-11)</ref> található egy elbeszélés: Jézushoz visznek egy nőt, akit házasságtörésen értek. A mózesi törvények alapján az ilyeneket meg kell kövezni. Jézus a hozzá intézett, megismételt kérdésekre sem mondja ki a [[halálbüntetés|halálos ítéletet]], de kijelenti: „Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!” Miután a vádlók valamennyien elmentek, Jézus ezzel bocsátja útjára a nőt: „Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél.”

A „házasság” kifejezés az [[Ótestamentum]]ban ismeretlen.<ref>Bibliai kislexikon, Kossuth könyvkiadó / 1978, ISBN 963-09-1134-5</ref> A Biblia a legtöbb esetben a szövetség, „berit” kifejezést használja. A házasság bibliai célja a gyermek,<ref>1 Móz 1,28</ref> éppen ezért a gyermektelenség szégyene a nőnek <ref>1 Móz 16,4</ref> vagy büntetés.<ref>(Iz 47,9)</ref>

Az Ótestamentum a házasságot, mint szövetséget szívesen alkalmazza Izraelnek Istenhez való viszonyára. Ha [[Izrael]] hű marad Jahvéhoz, akkor szerencsés és hatalmas, ha hűtlenné válik, azaz más vallási kultuszt fogad el, akkor, mint a [[#Házasságtörés a Bibliában|házasságtörő asszony]], pusztulásra van ítélve. A házasságnak ezt az allegorikus értelmezését a kereszténység is átveszi, ahol is az egyház Jézus Krisztus menyasszonya.<ref>(2Kor 11,2)</ref> Az Ótestamentumhoz viszonyítva az Újtestamentum magasabb rendű házasságeszményt képvisel a maga monogámiát hangsúlyozó,<ref>(1Tim 3,2; 3,12)</ref> férfit és nőt azonosan megítélő <ref>(Mk 10,11-12)</ref> nézetével.