„Ispán” változatai közötti eltérés

13 bájt törölve ,  6 évvel ezelőtt
a
hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
a (hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB)
== Az ispán szó eredete és külföldi párhuzamai ==
 
A cím legkorábbi említése [[777]]-ből ismert, ekkor mint [[avarok|avar]] előkelő címe szerepel a [[kremsmünsteri apátság]] alapítólevelében.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref>
A kifejezés az ''úr, elöljáró'' jelentésű [[szláv nyelvek|szláv]] ''pan'', ''span'', ''zsupán'' szócsoportból származik, amely kapcsolódik a zsupa ’területi egység’ szóhoz, de a zsupán nem csak területi elöljáró értelemben volt használatos a szlávoknál.<ref name="Györffy:István:16.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 16 / Vármegyeszervezés az európai intézmények tükrében. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref>
A kifejezés az ''úr, elöljáró'' jelentésű [[szláv nyelvek|szláv]] ''pan'', ''span'', ''zsupán'' szócsoportból származik, amely kapcsolódik a zsupa ’területi egység’ szóhoz, de a zsupán nem csak területi elöljáró értelemben volt használatos a szlávoknál.
<ref name="Györffy:István:16.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 16 / Vármegyeszervezés az európai intézmények tükrében. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
[[latin nyelv|Latin]] megfelelője a ''comes'' ([[gróf]]) volt. Zsupán formában a dunai bolgároknál és az avaroknál egyaránt előfordul, megtaláljuk a [[nagyszentmiklósi kincs]] görög betűs feliratában is. A magyarság a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] talált [[Szláv népek|szlávoktól]] vette át. A cím korai alakja ''spán''.<ref name="Korai magyar"/>
 
== Megyésispán ==
 
A '''megyés ispán''' (''comes parochiae'', ''comes castri'', ''comes comitatus'', ''comes provinciae'') a középkori magyar közigazgatásban a [[vármegye]] élén álló, a [[király]] által kinevezett és bármikor felmenthető [[tisztviselő]]. Bírói hatalma csak a [[várbirtok]]ra terjedt ki, míg közigazgatási (pl. piacfelügyelet) funkciói az egész megyére, így az [[udvarbirtok]]ra is. Az [[Árpád-kor]]ban a [[várbirtok]] jövedelmének egyharmada illette meg.<ref name="Györffy:István:15.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
<ref name="Györffy:István:15.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
<ref name="Györffy:István:18.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 18 / Uralkodó osztály és világi birtok. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
A [[szolgálónép|várnép]]ek tartották el [[szállásadási kötelezettség]] (''descensus'') címen.
[[Erdély]]ben a [[Erdélyi vajda|vajda]], [[Szlavónia|Szlavóniában]] a [[Bán (méltóság)|bán]] nevezte ki.<ref name="Korai magyar"/>
Közigazgatási feladata mellett az ispán bírói jogokat is gyakorolt, de ez alól kivételt képeztek talán kezdettől az egyházi birtokok, amelyek az egyház és nagyon korán az udvari birtokok, amelyek az udvarispán ([[nádor]]) bírói hatáskörébe kerültek.<ref name="Györffy:István:18.fejezet"/>
<ref name="Korai magyar"/>
Közigazgatási feladata mellett az ispán bírói jogokat is gyakorolt, de ez alól kivételt képeztek talán kezdettől az egyházi birtokok, amelyek az egyház és nagyon korán az udvari birtokok, amelyek az udvarispán ([[nádor]]) bírói hatáskörébe kerültek.
<ref name="Györffy:István:18.fejezet"/>
 
Az ispán vezette a megyei hadsereget, amiben a ''hadnagy (maior exercitus)'' segítette. Segítségére volt még az ispáni központ gondviselője, a ''várnagy (maior castri)'' és a bíráskodásban a ''királybíró'' (''iudex regius''), majd a talán ''várbíró''–''udvarispán'' (''curialis comes'') végül az ''alispán'' (''vice comes''). A vásári rendtartásban az ispán megbízottja volt az ispán ércpecsétjét hordozó ''billogos'', akinek feladata volt többek között az is, hogy a templom helyett a vásárt látogatót megbüntesse.<ref name="Györffy:István:15.fejezet"/>
<ref name="Györffy:István:15.fejezet"/>
 
Az ispán a középkorban maga választotta meg helyettesét – a 13. századig udvarispánt (''curialis comes''), azután alispánt (''vicecomes'') – a [[Familiaritás|familiáris]]ai közül.<ref name="Fogalomtár"/>
<ref name="Fogalomtár"/>
 
Egy ispán kezén már az [[Árpád-kor]]ban is több megye lehetett, egyben országos méltóságokat is betölthetett, de a 14. század közepéig önmagában is [[báró]]nak számított, és közhitelű pecséttel rendelkezett. A 14. századtól a [[vármegyei törvényszék]] (''sedes iudiciaria'', ''sedria'') elnöke, részesült az itt beszedett bírságokból, a megyei vámokból és jövedelmekből. A 14. századtól a tisztségül kapott [[királyi birtok]] teljes jövedelmét élvezte [[honor]]ként, és a vármegye katonai parancsnoka volt.<ref name="Korai magyar"/>
== Alispán ==
 
Az '''alispán''' (latin ''vicecomes'') a középkori magyar [[vármegye]] ''ispán''jának – az újkorban ''főispán''jának – helyettese volt, első említése [[1113]]-ból származik, mint (''curialis comes''), a ''vicecomes'' elnevezés csak a 14. századtól vált általánossá. Az ispán választotta ki a [[várjobbágy]]ok közül, a bíráskodásban segítette őt, de az [[Aranybulla]] ([[1222]]) szerint csak a [[szolgálónép|várnép]]ek felett ítélkezhetett. Részesedett az ispánt illető jövedelemharmadból, amit általában az ispánnal kötött [[familiaritás|familiáris]] szerződése rögzített.<ref name="Korai magyar"/>
<ref name="Korai magyar"/>
 
A 14. század közepétől kezdve a távol lévő ispán helyett az ispán elnökölt a [[vármegyei törvényszék]]en. Az ő nevére érkeztek a királyi parancsok, s az okleveleket is ő állította ki a [[szolgabíró]]kkal együtt. Vezető szerepe volt a megyei közigazgatásban és igazságszolgáltatásban.<ref name="Fogalomtár"/>
== Várispán, határispán, erdőispán ==
 
'''Várispán''' (''comes castri'') volt először is minden megyés ispán, aki a [[vármegye]] várszervezete és [[várbirtok]]a által alkotott [[várispánság]] élén állt. Ez a várispánság a vármegyében lévő [[udvarbirtok]]okkal, magán- és egyházi [[uradalom|uradalmakkal]] együtt alkotta a vármegyét. Várispánok voltak a [[határispánság]]ok vezetői, a '''határispán'''ok (''comes confinii'') is<ref name="Korai magyar"/>
és léteztek a korai időben belső várispánságok is a források szerint, amelyek céljáról keveset tudunk, de sejthetően ilyenekkel vette körül már [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] [[Koppány (Árpádok)|Koppány]] somogyi szállásterületét.<ref name="Györffy:István:9.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 9 / István trónjának biztosítása és Koppány lázadása. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
<ref name="Korai magyar"/>
és léteztek a korai időben belső várispánságok is a források szerint, amelyek céljáról keveset tudunk, de sejthetően ilyenekkel vette körül már [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] [[Koppány (Árpádok)|Koppány]] somogyi szállásterületét.
<ref name="Györffy:István:9.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 9 / István trónjának biztosítása és Koppány lázadása. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
 
Az '''erdőispán''' [[erdőispánság]] élén állt.
325 561

szerkesztés