„Kavarok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information |
|||
8. sor:
Ugyanígy a ''varsány'', amelyik az ''Osian'' > ''Vosian'' magyar fejleménye, azaz [[alánok|alán]] ([[oszétok|oszét]]) néptöredék. Ide tartozik az ''oszlár''/''eszlár'' csoport, ami az ''osz'' török többesszámmal ellátott változata. Igen valószínű tehát, hogy a kabarok egy része legalábbis alán eredetű volt. Az örs, berény/berencs, oszlár/varsány hasonló eloszlást mutatnak a Kárpát-medencében, mint a „hét magyar” törzs neve.<ref name="Györffy:törzsnevek"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= Honfoglalás és nyelvészet |chapter= A magyar törzsnevek és törzsi helynevek. |publisher= Balassi Kiadó Budapest 1997 |id= ISBN 963-506-108-0}} </ref>
Felmerült, hogy a [[berszilek]] nevéből származtatható ''bercel'' is kabar törzsnév volt.<ref name=kmtl>{{KMTörtLex|1}} (Zimonyi István: Berszilek)</ref>
Bizonyosra vehető, hogy a kabarok között mohamedán [[hvárezmiek]] ([[kálizok]]) is voltak. De sem a ''káliz''/''kalász'', sem a ''bercel'', sem a ''székely'' név nem mutat olyan gyakoriságot és eloszlást, mint az előbbi magyar és kabarnak vélhető törzsnevek.
Három törzsüknek a [[Bizánci Birodalom|Bizánc]]ban járt [[Bulcsú harka]] elmondása szerint egy főnöke volt, ők alkották a háborúban a magyarok előtt az elővédet, már [[881]]-ben is így jelentek meg [[Bécs]] alatt. Ez a hadrend – a legutóbb csatlakozott nép elővédszerepe – általános szokás volt a török törzsszövetségek között.<ref name="ronatas">{{RónaTasHonfoglaló}}</ref> A 894-ben a morvákkal együtt Pannóniát feldúló sereg kabarokból és székelyekből állt.<ref>Magyarország története. I. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 1. kötet 590. old.</ref>
| |||