„Kamara haszna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a duplikátum ki AWB |
|||
7. sor:
Az ezüstpénzeket nem tiszta nemesfémből, hanem [[ezüst]] és [[réz]] bizonyos ötvözetéből verték. A [[14. század]] során az érmék réztartalma évről évre magasabb lett, míg névértékük változatlan maradt – tehát a gyakorlatban pénzrontás történt. Mivel a pénzt kötelező jelleggel át kellett váltani az újabb veretűekre, a két érték különbsége a [[pénzverés]] költségein túl is jelentős hasznot jelentett a kincstárnak.
[[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] megszüntette ezt a gyakorlatot. [[1325]]-től jó minőségű aranyforintot veretett, amely [[Európa]]-szerte népszerű pénznek bizonyult. [[1336]]-tól megszüntette az ezüst váltópénz kötelező beváltását, [[1339]]-től pedig új, értékálló ezüstdénárokat veretett,<ref name="Károly Róbert emlékezete"> {{cite book |author= [[Kristó Gyula]], [[Makk Ferenc]] |title= Károly Róbert emlékezete |chapter= Előszó. |publisher= Európa Könyvkiadó Budapest 1988 |id= ISBN 963-07-4394-9}} </ref>
melyekből 100 [[dénár]] volt egyenértékű egy aranyforinttal.
21 ⟶ 20 sor:
== Kapuadó ==
A kieső inflációs adó jellegű bevétel pótlására [[1336]]-ban közvetlen adónemet vezettek be, a '''portális adó'''t. Ezt minden olyan telek után szedték, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni, ezért nevezték '''kapuadó'''nak is. Összege [[1339]]-től az ekkor bevezetett új értékálló váltópénzben 18 dénár volt.<ref name="Károly Róbert emlékezete"> {{cite book |author= [[Kristó Gyula]], [[Makk Ferenc]] |title= Károly Róbert emlékezete |chapter= Előszó. |publisher= Európa Könyvkiadó Budapest 1988 |id= ISBN 963-07-4394-9}} </ref>
== Füstadó ==
| |||