„Kaposvári cukorgyár” változatai közötti eltérés

a
hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB
a
a (hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB)
 
== Története ==
[[Kaposvár]] iparának egyik meghatározó ága az élelmiszeripar. A város egyik legnagyobb üzeme a [[Magyar Általános Hitelbank]] tulajdonában álló Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság (MIR) cukorgyára volt, amelyet az 1888. évi [[1888. évi XXIII. törvénycikk|új cukoradó törvény]]t követő cukoripari konjunktúra során alapítottak.<ref>Salánky István–Vígh Albert: Cukoripar. In: ''A magyar élelmiszeripar története.'' Szerk. Kirsch János, Szabó Loránd, Tóth-Zsiga István. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. 199. oldal. ISBN 963-232-213-4.</ref> Az [[1894]]-től üzemelő gyár elsősorban [[Észak-Olaszország]] [[porcukor]], [[cukor]] ellátására alapozva a gyártást. Az első világháború alatt és után átállította kereskedelmét, és elsősorban a [[Balkán_(térség)|Balkán]] országaiba, valamint [[Anglia|Angliába]] exportálta termékeit. A gyár [[1929]]-es rekonstrukciójával az ország akkor 13 cukorgyára közül a nagyságát tekintve a negyedik helyen állt. Termelési adatait tekintve a [[Dunántúl]] legjelentősebb mezőgazdasági üzeme volt, amely a környék cukorrépa feldolgozására rendezkedett be, ezáltal nemcsak a város, hanem a megye egyik legtöbb termelőt és dolgozót foglalkoztató üzemévé fejlődött. <ref>T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között / Somogy megye múltjából egy fejezete – Kaposvár 1972. </ref> A MIR cukorgyár a termelésének kapacitásait [[1935]]-ben a Helios elnevezésű konzervüzemmel bővítette, amely elsősorban paradicsomkonzerv előállítására szakosodott. [[1936]]-ban még csak napi 3-4 vagon paradicsom feldolgozására rendezkedett be, de termelését [[1943]]-ban már napi 100 mázsára tudta fokozni.<ref>Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban – Kaposvár, 1970. </ref>
 
A cukorgyár megtelepedése elindítójává vált a [[Keleti városrész (Kaposvár)|Pécsi utcai városrész]] fejlődésének. A gyár kulturális feladatokat is magára vállalt. A Hősök templomának építésében és a Rákóczi sportklub alapításában jelentős szerepet töltött be. Számos munkásjóléti intézményt tartott fenn: egyebek közt munkásfürdő, orvosi rendelő, fűszerüzlet, mészárszék, fogyasztási szövetkezet, könyvtár, munkásdalárda szolgálta a dolgozók fizikai és szellemi épülését. A gyár fűtéssel, villanyvilágítással, kerttel ellátott lakásokat építtetett – és biztos állást kínált – a munkásoknak, akiktől persze teljes odaadást követelt.
313 187

szerkesztés