„Kőszegi család” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB
1. sor:
[[Fájl:WAPPEN_GUENSER.png|jobbra|thumb|Kőszegiek címere]]
A '''Kőszegi család''' történelmi nevezetességű középkori család, amelyik a német eredetű [[Héder nemzetség]]ből származik. [[Kőszeg]] központtal az [[Árpád-kor]] végén [[tartományúr|tartományuraságot]] építettek ki, amelyet [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] számolt fel. A család ezután több ágra szakadt.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref>
<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref>
 
== A család története ==
14 ⟶ 13 sor:
II. Henrik és fia Iván (utódaik már Kőszeginek nevezték magukat)
 
Így nevezhetők az 1274. a fövenyi csatában elesett Henrik tótországi bán ivadékai mindaddig, amíg állandó családneveket (Herczeg, Kakas, Rohonczi, Tamássy) nem vettek föl. Németujváriak-nak nevezik ugyan őket történetíróink, mert ősük a mai Németújvárt, mikor ezt még Küszinnek hivták, monostort épített. E réven azonban csak a Küszini vagy, mint mások irják, Güssingi név illetné meg őket, nem Németújvári, mert biztos, hogy Németújvárt nem ők építették és jogosan nem is birták. Ellenben a vasvármegyei Kőszeg várost ők alapították, kiváltságokkal ők ruházták fel, történetük mindig e körül forog, ugy hogy nagyobb joggal senki sem viselheti a Kőszegi nevet, mint ők. A XIV. sz.-ban éltek közülük: András, Ivánnak Gergely nevű fiától származó unokája, 1314. Zala vármegyei főispán volt. 1320. föllázadt a király ellen, de bár több osztrák lovag jött segítségére, Kőszeg mellett leverték a királyi csapatok s Kőszeget elvesztette. II. János, ragadványnéven Farkas, Ivánnak fia. Ő meg 1326 körül lázadt fel I. Károly király ellen, de szintén szerencsétlenül, mert a kőszegi két várat, Sárvárt és Németújvárt elvesztette, illetőleg Németújvárt a békeszerződés szerint visszaadta. Kőszeg ekkor végleg a király kezén maradt. II. Miklós, az említett András testvére, Róbert Károly hive lett 1308. 1311-13-ig tárnokmester volt, 1314. e hivatalában unokabátyja, Herczeg János (III. Henrik fia) váltotta föl. V. ö. [[Századok (folyóirat)|Századok]] 1895. 141-48.; Hazai okm. 124, 151, 147; Anjou-kori okm., II. 344 fejez., Cod. Dip. VIII/3. 279.<ref name=kislexikon> [http://www.kislexikon.hu/koszegiek.html kislexikon.hu] </ref>
<ref name=kislexikon> [http://www.kislexikon.hu/koszegiek.html kislexikon.hu] </ref>
 
1327-ben Károly Róbert elvette váraik többségét, és az ország belsejében adott (pl: [[Felsőnyék]]) birtokokkal, a nyugati határról eltávolította őket.