„Első líbiai polgárháború” változatai közötti eltérés

A beavatkozás legfőbb okának a tüntetések leveréséről érkező sokkoló híreket nevezték meg. Az első tudósítások rendkívüli brutalitásról számoltak be, harci repülőgépek bevetéséről fegyvertelen tüntetők ellen, és hasonló nagyon súlyos cselekményekről. Noha később kiderült hogy ezek a hírek eltúlzottak voltak, mégis roppant felháborodást generáltak. Valószínűleg közrejátszhatott Líbiának az európai bankrendszerre való egyre növekvő befolyása is. Ennek emblematikus példája a [[Goldman Sachs]] bankház ügye, a náluk kezelt Líbiai olajvagyonnal. A cég milliárdos összeget invesztált bajban lévő európai bankokba mint a francia [[Societé Generale]] vagy az olasz [[Unicredit bank]], mely befektetések értékük 98%-át elveszítették. A kár megtérítéséről folyó tárgyalások során egy ideig olyan megállapodás látszott körvonalazódni, hogy a [[Goldman Sachs]], többségi tulajdona a líbiai kormány kezébe kerül. Hasonló történet játszódott le [[Franciaország]]ban is, amikor a [[Societé Generale]] 50 milliárd dollárt vesztett a Kerviel ügyön, és végül a líbiai olaj alap pénzéből mentették meg, mely manőver szintén nagy veszteséggel járt [[Líbia]] számára.<ref>{{hiv-web |url= http://english.ahram.org.eg/NewsContent/3/12/13011/Business/Economy/HSBC,-Goldman,-Societe-General-managed-Libyan-mone.aspx|cím= HSBC, Goldman, Societe General managed Libyan money : report|elérés=20110725 |dátum=20110725 |kiadó= Reuters |nyelv= angol}}</ref>

|elérés=20110725 |dátum=20110725 |kiadó= Foxnews |nyelv= angol}}</ref><ref>{{hiv-web |url= http://www.ft.com/cms/s/0/79e1d61c-8d42-11e0-bf23-00144feab49a.html#axzz1TDekHbKY|cím= Société Générale's Libya deal revealed |kiadó= Financial Times English |nyelv= angol}}</ref>

[[Február 20.|Február 20]]-ra a jelentések szerint 200-ra nőtt a harcok bengázi áldozatainak száma, de ekkorra [[Abd el-Fattáh Júnisz]] tábornok átállásának köszönhetően az ellenzéki felkelőknek sikerült elfoglalni a várost, a továbbiakban ez lett a lázadás katonai és politikai központja. A tüntetések tovább terjedtek az országban: a tripolitániai [[Miszráta|Miszrátából]] is demonstrációkról érkeztek hírek, és a Kadhafi-pártiak valamint biztonsági erők által megszállt fővárosban is ellenzéki megmozdulásokra került sor. Bengáziban 50 vallási és törzsi vezető, illetve értelmiségi aláírásával kiáltvány jelent meg, amely az iszlám előírásaira hivatkozva a mészárlás beszüntetésére szólította fel a biztonsági erőket.<ref>http://www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-12519418</ref> Szemtanúk szerint estére a fővárosban, a [[Mártírok tere|Zöld tér]] környékén is tüntetések robbantak ki, amiket a biztonsági erők éles lőszer és könnygáz bevetésével próbáltak megfékezni <ref>http://www.bbc.co.uk/news/world-africa-12520366</ref> [[Human Rights Watch]] ezen a napon kiadott közlése szerint az addigi líbiai harcok 233 halálos áldozatot követeltek.<ref>http://english.aljazeera.net/news/africa/2011/02/2011221133557377576.html</ref>

Hajnalban nemzetközi katonai akció kezdődött Kadhafi erői ellen. Bengázi közelében francia repülőgépek támadtak kormányhű csapatokat, míg az ország nyugati részén a koalíciós flotta irányítható [[Tomahawk-rakéta|Tomahawk-rakétákkal]] támadta a líbiai légvédelmi ütegeket. A hadműveletek kezdetén francia, brit, kanadai, spanyol, svéd és dán vadászrepülőgépek vettek részt, de nemsokára [[Katar]] és az [[Egyesült Arab Emírségek]] is csatlakozott <ref>http://www.origo.hu/nagyvilag/20110320-haboru-kezdodott-libiaban-amerikai-raketacsapas-francia-legi-tamadas.html</ref> Időközben a brit és francia flotta blokád alá vonta a líbiai partvidéket is.<ref>http://www.origo.hu/tudomany/20110320-libia-tamadas-hadmuvelet-repulogepek-hajok-bemutatjuk-a-szovetseges-haderot.html</ref>