„Programozási paradigma” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB
1. sor:
{{nincs forrás}}
 
A '''programozási paradigma''' a [[számítógépes programnyelv]]eknek olyan, nemritkán az egész programozási eljárásra vonatkozóan is útmutatást, elképzelést jelentő és a programnyelv-tervezők által tudatosan a nyelv alapjául választott elméleti [[modell (tudomány)|modell]]je, elgondolása, amely meghatározó különbségeket okoz a paradigma által leírt osztályhoz tartozó programokban (más osztályba tartozó programokhoz képest) akár a program szintaktikájában (jelölési módszereiben), főképp pedig a [[szemantika (számítógép-programozás)|szemantikájában]] - részletesebben, a paradigma érintheti és általában érinti is mind az adatok, mind az „eljárások” vagy „parancsok” strukturálását és modellezését, az adatokat és azok feldolgozását is; közvetve kijelölheti azon problémák körét is, amelyek megoldására a nyelv optimális eszközt jelent, vagy amelyek egyáltalán megoldhatóak a nyelv keretei között. <ref>Vadász Dénes, Dr.: ''[http://www.iit.uni-miskolc.hu/iitweb/export/sites/default/users/DVadasz/GEIAL401/Progpar-4-fejezet.pdf Programozási paradigmák, programozási nyelvek]''. ([[Pdf]], letölthető egyetemi oktatási anyag). Hiv. beill.: 2012. 05. 28. </ref> <ref>Nagy Tibor István: ''[http://hadmernok.hu/2009_4_nagyt.pdf A felügyelet nélküli szoftverhasználatok és a programozási nyelvek kapcsolata]''. ''Hadmérnök'', IV. Évfolyam 4. szám - 2009. december. Hiv. beill.: 2012. 05. 28.</ref>
 
Ezen elvek célja az, hogy a programozók a programokat minél hatékonyabban tudják elkészíteni, azokkal az adott problémát minél egyszerűbben tudják megoldani. Az új paradigmák kialakulását általában az új programozási módszerek megjelenése követi. Egyes programozási elv hatékonysága és népszerűsége csak hosszú évek, évtizedek alatt látható. Vannak paradigmák, melyek régen „népszerűek” voltak, de mára „elavultnak” tekintik őket (például az ''procedurális programozás''), mások hosszú évtizedek óta széles körben elterjedtek (mint amilyen a ''strukturált programozás'').