„Szélességi kör” változatai közötti eltérés

[[I. Mátyás magyar király]] korában az asztronómia iránt élénken érdeklődő [[Vitéz János]] váradi püspök 1455-ben létrehozta az ország első csillagvizsgáló intézetét [[Nagyvárad]]on. Vitéz az akkori tudományos világ híres csillagászát, a bécsi [[Georg Pauerbach]]ot hívta meg a csillagda vezetésére, de ő maga helyett egyik legtehetségesebb tanítványát, Johannes Müllert küldte el. Az obszervatórium a Hold és a csillagok helyzetére vonatkozó megfigyeléseit a ''Tabula Varadien'' című műben gyűjtötték össze, amelynek adatait más csillagászok, köztük [[Tycho Brahe]] és [[Johannes Kepler]] is felhasználták műveikben. A [[Regiomontanus]] néven publikáló Johannes Müller udvari csillagászként évekig élt és dolgozott [[Buda (történelmi település)|Budán]] is, és ő Mátyás király iránti tiszteletből a budai királyi palotán áthaladó délkört vette alapul csillagászati számításaihoz. Regiomontanus asztrolábiumot rendelt Bécsből, és belevésette a budai délkör helyét. Ez volt a budai délkör. <ref>[http://www.ujakropolisz.hu/cikk/kolumbusz-tudta-hol-van-buda-csillagaszat-matyas-kiraly-udvaraban Kolumbusz tudta, hol van Buda – Csillagászat Mátyás király udvarában], ujakropolisz.hu</ref> <ref>[http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/matyas-01.html Az asztrológia, alkémia és misztika Mátyás király udvarában], members.iif.hu</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/11/20/mikor_volt_nagyvarad_a_vilag_kozepe/ Amikor Nagyvárad volt a világ közepe], index.hu</ref>