„Sárosi erdőispánság” változatai közötti eltérés

A '''sárosi erdőispánság''' királyi [[udvarbirtok]], vadászterület volt a [[12. század]] második felétől a [[Tárca]] és [[Tapoly]] folyó vidékén, amit erdőóvó–''ardó'' [[szolgálónép]]ek laktak. A szomszédos [[Újvár vármegye|Újvár]] [[határvármegye]] őröket helyezett a területére és kiépítette itt is a [[várföld]]ek és [[várnép]]ek szervezetét. Az [[erdőispánság]] felbomlása után így az erdőispánság területe Újvár vármegye része lett.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref>

A [[tatárjárás]] után megindult az önállósódás útján, ekkor felépül [[Sáros vár]]a ([[Nagysáros]]) [[1261]]-ben említik először, mint önálló ispánságot, [[vármegye|vármegyét]], s ezután már sárosi várföldekről is beszélnek. A [[13. század]] végére kialakul a [[Sáros vármegye]], mint nemesi vármegye, ami [[1323]]-ig az [[egri püspökség]] [[abaúji főesperesség]]ének része, amikor is létrejött a megyét önállóan magában foglaló [[tárcafő]]i [[főesperesség]]. A területre a [[szepesi prépost]]on keresztül az [[esztergomi érsekség]] is igényt tartott, de [[1336]]-ban lemondott róla.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref>