„Zaragoza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
GyS (vitalap | szerkesztései) a →Kerületei: egy mellékjeles betű javítása |
a hivatkozás előtti szóköz törlése, ld. WP:BÜ |
||
38. sor:
Aragónia és Kasztília egyesítése után az udvartartás elköltözött a városból, ami ezzel hanyatlani kezdett. [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöp]] 1710. augusztus 20-án itt szenvedett vereséget [[III. Károly magyar király|Károly magyar főhercegtől]].
Különösen nagy hírre tett szert a város a [[napóleoni háborúk]]ban, 1808-1809-ben. [[Charles Lefebvre-Desnouettes|Lefebvre]], a franciák 4. hadtestének parancsnoka 1808. augusztus 3-án kezdte el lövetni a várost, amit [[José de Palafox y Melci|Palafox]] védett. A franciák minden erőfeszítésük dacára augusztus 4-14. között csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak [[Vitoria|Vitoriához]] kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. A második ostrom december 20-án kezdődött, de addigra a várost megerősítették, a védőrséget {{szám|30000}} főre gyarapították. 1809 első hónapjában a franciák három rést lőttek a város falain; ezeken bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt környék is ellenük támadt, beljebb nemigen tudtak hatolni. [[Jean Lannes|Lannes]] marsall ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de eredménytelenül. Amikor végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalniuk, Zaragoza meghódolt. Több mint {{szám|54000|ember}} ({{szám|14000|katona}}) esett el a 60 nap alatt, ekkor égett el az aragóniai királyi levéltár is.
{{csonk-szakasz}}
| |||