„Walküre hadművelet” változatai közötti eltérés

→‎A vesztesek: Az inkább nyugat. A dewiki szerint is inkább az. Nem forrás!
a
(→‎A vesztesek: Az inkább nyugat. A dewiki szerint is inkább az. Nem forrás!)
[[Henning von Tresckow|Tresckow]] a keleti fronton tartózkodott, amikor elérte a merénylet kudarcának híre. Előbb sikertelenül úgy akart meghalni, hogy átsétált a szovjet oldalra, de mivel nem találta el golyó, ő maga adott le pár lövést két revolverrel, majd felrobbantotta magát egy kézigránáttal. Mivel betöltött szerepe az összeesküvésben csak később derült ki, katonai temetést kapott, de miután a Gestapo fényt derített a hatalomátvételi kísérletben való közreműködésére, holttestét exhumálták, majd elégették.<ref>{{kiskapitális|Bernaś, Bernaś}} (1977), 115;</ref>
 
[[Carl Friedrich Goerdeler]] július 20-án nem tartózkodott a fővárosban. Egy faluban bújt meg, ahonnan csak Stauffenberg és a merényletben közvetlenül résztvevők kivégzése után tért vissza [[Berlin]]be, ahol barátainál húzódott meg. Onnan kezdte meg sikertelen szökését, miután a rádióból megtudta, hogy egymillió márkát ajánlottak fel kézrekerítésére. Előbb [[KeletNyugat-Poroszország]]ba ment, ahonnan [[Svédország]]ba próbált eljutni. Terve [[Koniecwałd|Konradswaldéban]] futott zátonyra, ahol Helene Schwärzel könyvelőnő felismerte és ottlétéről értesítette a rendőrséget. Augusztusban letartoztatták,<ref>{{kiskapitális|Uhl, Eberle}} (2006), 478;</ref> és szeptember 8-án ki is mondták rá a halálos ítéletet. A nyomozás és a per alatt, majd az ítéletére, később annak végrehajtására várva, a börtönben Hitler és Himmler számára rendkívül fontos információkat juttatott. Nem csak azok neveit árulta el, akik a merényletben közvetlenül részt vettek, hanem azokét is, akik csak távolról voltak velük kapcsolatban. Fogva tartása alatt vastag dokumentumot készített „''Egy halálraítélt gondolatai''” címmel, abban bízva, hogy ez majd megmenti életét. Azonban memoranduma ehhez kevésnek bizonyult és 1945. február 2-án kivégezték.<ref>{{kiskapitális|Bernaś, Bernaś}} (1977), 116-117;</ref> [[Gerhard Ritter]] szerint azonban nem a gyávaság, hanem éppen ellenkezőleg, a bátorság vezette Goerdelert, aki az egész nép felkeléseként akarta láttatni az eseményeket, ami hatalmas veszélyt jelentett Hitler rendszerére.<ref>{{kiskapitális|Krockow}} (2008), 229-230.</ref>
 
=== Akik megmenekültek ===