Wikipédia

„A gólyakalifa (regény)” változatai közötti eltérés

Szócikk Vitalap

A gólyakalifa (regény) (szerkesztés)

A lap 2015. november 3., 23:41-kori változata

92 bájt törölve ,  6 évvel ezelőtt
a
hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB
a (hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB)
a (hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB)
}}
 
'''A gólyakalifa''' [[Babits Mihály]] első [[Regény|regényeregény]]e. A mű egyszerre [[Lélektani regény|lélektani]] és detektívregény, a [[Disszociáció (pszichológia)|személyiséghasadás]] és személyiség-megkettőzés modern lélektani földolgozása. Az úrifiú és iparostanonc kettős életű figurájának életét követhetjük nyomon tizenhat éves korától egészen rejtélyes módon bekövetkezett haláláig. A regényt több mint hússzor adták ki első megjelenése óta, [[film]] készült belőle, később [[Színházművészet|színre]] is vitték, és azóta is játsszák. A mű többek között angol, német, cseh és finn nyelven is megjelent.
 
== Megjelenés ==
[[Babits Mihály]] A gólyakalifa című regénye elsőként a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] című [[Folyóirat|folyóiratbanfolyóirat]]ban jelent meg 1913-ban, a II. szám 803-905 oldalain, [[könyv]] alakjában pedig csak három évvel később, 1916-ban adták ki először (ez már egy lírai, tudatosan szerkesztett változat). Azóta több mint húsz kiadást ért meg.
 
== A történet ==
=== 4. fejezet ===
Álmában újra az asztalosinas szerepében találja magát, majd megszökik a műhelyből. Miután felébred, ellátogat szeretett tanárához, Darvashoz, akinek hatalmas magánkönyvtára van. Álomfejtéssel kapcsolatos könyveket kér tőle, s itt találkozik olyan olvasmányokkal, amelyek személyiség-megoszlásról szólnak. Elemér úgy véli, neki nincs ilyen problémája, hiszen mind a két énjéről tud, ezért mindent, ami történik vele, rossz álomként fogja fel.
A negyedik fejezetben történik utalás először a gólyakalifa történetére: ''„Mint a mesebeli kalifa, aki gólyává változott, és elfeledte a varázsszót, amivel emberré visszaváltozhat”'' <ref>Idézi Babits Mihály. A gólyakalifa. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 59. o. </ref>
 
=== 5. fejezet ===
Egyre zaklatottabbá válik a történésektől, minden vágya kiirtani magából a már teljes mértékben elszabadult alteregóját, aki felett már semmi kontrollja nincs. A mindig tiszta erkölcsű, kétségbeesett fiú is ugyanabban látja a megoldást, mint „rosszabbik fele”, s meg akarja ölni a díjnokot. Különös, hogy az egyébként lágyszívű Etelkája is erre buzdítja – ölje meg a díjnokot, álmában.
Elemér tehát másik énjét, a díjnok életét akarja kioltani, amely egy végtelenül tragikus döntés, hiszen egyértelmű: vele együtt hal Tábory Elemér is, mindkét személyiség végét jelenti ez.
''„Tábory Elemért „halva találták szobájában, a homlokán lőtt sebbel, és semmiféle fegyver nem volt körülötte. Mi történhetett? Semmiféle nyomozás nem vezetett eredményre.”'' <ref name="Idézi Babits Mihály 2004">Idézi Babits Mihály. A gólyakalifa. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 172. o. </ref>
 
=== 11. fejezet: Az író levele ===
A látszólag különálló, rövid függelék szolgál a hitelesítésre, s helyezi el a történet egy reális keretben. Az író, Babits Mihály barátjához - Móricz Zsigmondhoz szól. Egy három éve történt halálesetről számol be, amiről az újságok is írtak (a fikció valóságként beállítása),és ahol nem került elő fegyver, így rejtély övezi az ügyet, s ezúton közli barátjával, hogy a neveket mind megváltozatta ''„De te tudni fogod, kiről van szó.”'' A lélektani regény így válik végső soron detektívtörténetté.<ref> name="Idézi Babits Mihály. A gólyakalifa. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 172. o. <"/ref>
 
{{Cselekmény vége}}
 
 
== Forma ==
Formáját tekintve a mű 11 fejezetből áll össze, melyek tartalmilag koherensek, ez alól kivétel az utolsó, tizenegyedik rész. A mű tehát két [[Szöveg|szövegnekszöveg]]nek is tekinthető. Az egyik a Tábory Elemér önéletírása címet viseli (1-10 . fejezet), a másik (11.) egy alig egylapos utóhang, ''Az író levele'', mely az eredeti kiadásban, a külső referencialitást erősítendő, ''Az író levele Móricz Zsigmondhoz''.
[[Babits Mihály]] a fiktív történetet ezzel a levéllel egy valóságos keretbe helyezte, megadva a [[regény]] látszólagos hitelességét. Ez az utószó funkcionálhat afféle realista keretként, amelynek célja útbaigazítani az olvasót, és kijelöli az interpretációs teret. Ez a szerkesztési mód nem [[Babits]] leleménye, a [[Világirodalom|világirodalombanvilágirodalom]]ban sok olyan szöveggel találkozhatunk, amely látszólag pontos külső referenciát tartalmaz. Például ilyen történet [[E. T. A. Hoffmann|Ernst Theodor Hoffmann]] 1816-os Der Sandmann-ja (A homokember), amelynek szövegében három egymással dialogizáló levelet követ az elbeszélőnek a történetet látszólag lezáró, valójában azonban nyitva hagyó utóirata.
 
== Műfaji kérdések, hatások, rokon művek ==
Irodalmi köztudatunk többnyire a [[Századforduló|századfordulónszázadforduló]]n kiteljesedő lélektani regény műfaji képviselőjeként tartja számon A gólyakalifát. Nyilvánvalóan angol olvasmányélmények húzódnak meg a háttérben, [[Schöpflin Aladár]] szerint a lélektani fantasztikum regényes kifejezésének páratlan példája a magyar irodalomban.
 
[[Babits Mihály]] olvasmányélményei között köztudottan ott szerepelt a fantasztikus elbeszélések egyik klasszikus szerzője, [[Edgar Allan Poe]] több műve is. Az 1927-ben megjelent, több mint egy tucat elbeszélést tartalmazó Poe novellaválogatást (Groteszk és arabeszk) Babits Mihály fordította magyarra, aminek azért is lehet nagy jelentőséget tulajdonítani, mert Babits sok kortársával ellentétben borzasztó nagy kénnyel és igényességgel válogatta meg lefordítani kívánt szövegeit. A regényíró Babits számára Edgar Allan Poe lehetett tehát az abszolút követendő minta, s egyes kritikusok [[Robert Louis Stevenson]]t tartják a másik lehetséges szerzőnek, aki nagy hatással volt Babitsra, s ezáltal A gólyakalifa megszületésére is. Ezen felül Babits Mihálynak biztosan ismernie kellett [[Sigmund Freud|Freud]] tanítását, a tudatalattiból álmok útján felszínre törő sötét ösztönök téziseit.
== Adaptációk ==
=== Film ===
A gólyakalifából 1917-ben [[Karinthy Frigyes]] közreműködésével [[film]] készült, melyet a budapesti Uránia mozi be is mutatott. A film vetítésén [[Ady Endre]] is ott volt [[Csinszka (keresztnév)|Csinszkával]]. A filmet meglepő siker övezte, az amerikai filmgyárak még a 30-as évek elején is szerettek volna tőle [[Szövegkönyv|szövegkönyvetszövegkönyv]]et kapni.
 
=== Gyöngyösi Levente: A gólyakalifa (opera) ===
Atobot
botok, sablonszerkesztők
324 440

szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Speciális:MobileDiff/16780323”