„A nagy tanítás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gyimhu (vitalap | szerkesztései)
a Dupla sablonparaméter megszüntetése.
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
{{PinjinMagyaros}}
 
{{Könyv infobox
| név = ''A nagy tanítás''
| alcím =
30. sor:
| mek =
}}
 
{{Átírási infobox
|hivatalos magyar = Ta hszüe
37 ⟶ 36 sor:
|írásrendszer =
|írásrendszer szerint átírt =
 
|kínai átírás alsablon ={{Átírási infobox/kínai
|hagyományos kínai írás = 大學
47 ⟶ 45 sor:
}}
{{Konfucianizmus}}
'''''A nagy tanítás''''' eredetileg a ''[[Szertartások feljegyzései]]''nek a 42. fejezete, de a [[Szung-dinasztia|{{kínai|Song|Szung}}-korban]] kiemelték, és a [[Négy könyv és öt klasszikus|''Négy könyv''nek]] nevezett [[konfucianizmus|konfuciánus]] alapművek sorába helyezték. A bizonytalan keletkezési korú és szerzősségűszerzőségű írás [[Konfuciusz]]nak tulajdonított mondásokat, valamint minden kohéziót nélkülöző, a konfuciánus értékek szerinti tanításokkal kapcsolatos idézeteket tartalmaz.{{refhely|Tőkei 1986.|177. o.}}
 
==Története==
56 ⟶ 54 sor:
 
==Keletkezése, szerzősége==
''A nagy tanítás'' fennmaradt szövege tartalmi szempontból két jól elkülöníthető részből áll. Az első egy összefüggő, ám rövid eszmefuttatás, a másik pedig egy szorosabb kohézió nélüli idézetgyűjtemény, amely a nagyrészt elveszett kommentár részét képezhette. Ez utóbbi részben szereplő idézetek közötti összefüggést már a ''Szertartások feljegyzései''nek Han-kori szerkesztői sem tudták feltárni és rekonstruálni. Erre a feladatra majd {{kínai|Zhu Xi|Csu Hszi}} vállalkozott a {{kínai|Song|Szung}}-korban, de eredménye nem tekinthető többnek egy kísérletnél. Ugyanígy bizonyíthatatlan az a kijelentése, miszerint a mű első része magának Konfuciusznak a szavait tartalmazza, melyeket tanítványa, [[Ceng-ce|{{kínai|Zengzi|Ceng-ce}}]] (曾子; i. e. 505–435) jegyzett le. Egy másik {{kínai|Song|Szung}}-kori tudós, [[Vang Po|{{kínai|Wang Bo|Vang Po}}]] (王柏; 1197–1274) szintén bizonyíthatatlan állítása szerint a Konfuciusznak tulajdnítotttulajdonított szöveget a mester unokája, [[Ce-sze|{{kínai|Zisi|Ce-sze}}]] (子思; kb. i. e. 481–402) írta le. A nagy tanítás szerzőjével kapcsolatban tehát semmi hitelt érdemlőt nem lehet kijelenteni. A szöveg stiláris vizsgálata alapján, annak fejlett logikai érvelése okán a keletkezését általában a {{kínai|Zhou|Csou}}-kor végére helyezik.{{refhely|Tőkei 1986.|177., 178. o.}}
 
==Fordítása==
68 ⟶ 66 sor:
 
== Irodalom ==
* {{hely|Riegel 1993}} Riegel, Jeffrey K. ''Li chi'' 禮記. In [[Michael Loewe]] (szerk.). ''Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide''. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 293–297. ISBN 1-55729-043-1
* {{hely|Kínai filozófia 1986}} ''Kínai filozófia, Ókor'' I. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: [[Tőkei Ferenc]]. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963 05 4294 3
 
==Külső hivatkozás==