„Jeges-tenger” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
34. sor:
}}
A '''Jeges-tenger''' vagy régebben ''Északi Jeges-tenger'', újabban helyenként ''Északi-sarki-óceán'' a [[világóceán]] [[északi-sark]]i része
== Földrajz ==
Medencéje nagyjából kör alakú, területe 14 090 000 km² (valamivel kevesebb, mint a [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] területének másfélszerese) beleértve a [[Baffin-öböl|Baffin-öblöt]], a [[Barents-tenger]]t, a [[Beaufort-tenger]]t, a [[Csukcs-tenger]]t, [[Kelet-szibériai-tenger]]t, [[Kara-tenger]]t, a [[Grönlandi-tenger]]t, a [[Hudson-öböl|Hudson-öblöt]], a [[Laptyev-tenger]]t és a [[Fehér-tenger]]t. Ezek nélkül területe 10 512 000 km². Partvonala 45 389 km. Majdnem teljesen körülzárja a szárazföld, [[Eurázsia]], [[Észak-Amerika]], [[Grönland]], és sok sziget határolja. A [[Csendes-óceán]]tól a [[Bering-szoros]] választja el, az [[Atlanti-óceán]]tól pedig a Grönlandi-tenger.
Egy vízalatti [[hátság]] (a [[Lomonoszov-hátság]]) két részre osztja a medencéjét: az Eurázsiai vagy Nansen
A tengerbe bejutó víz legnagyobb része az [[Észak-atlanti-áramlat]]tal érkezik, kisebb része a Bering-szoroson keresztül a Csendes-óceánból. A [[Kelet-grönlandi-áramlás]] pedig a legnagyobb kifelé haladó áramlás, ez a [[Labrador-tenger]] és [[Kanada]] felé szállítja a hideg víztömeget. A víz hőmérséklete és sótartalma szezonálisan változik, a olvadó vagy épp visszafagyó [[jéghegy]]ek függvényében. A vízfelület legnagyobb részét egész évben jég borítja, mivel a hőmérséklet legtöbbször 0 °C alatt van. Ez a terület a legfőbb forrása az [[Egyenlítő]] felé hatoló hideg széljárásoknak, melyek közepes szélességi körökön melegebb levegővel találkozva esőt és havazást okozhatnak.
|