„Jeges-tenger” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
34. sor:
}}
 
A '''Jeges-tenger''' vagy régebben ''Északi Jeges-tenger'', újabban helyenként ''Északi-sarki-óceán'' a [[világóceán]] [[északi-sark]]i része, a [[Föld]] legkisebb [[óceán]]ja. A [[Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet]] (IHO) óceánként tartja számon (hivatalos angol neve ''Arctic Ocean''), e meghatározás szerint a [[Föld]] legkisebb [[óceán]]ja, de az oceanográfusok körében is elterjedt a tenger megnevezés, és más felfogásban sokan az Atlanti-óceán részének is tekintik. A magyar [[térképészet]]ben elfogadott elnevezése a hagyományos Jeges-tenger.
 
== Földrajz ==
Medencéje nagyjából kör alakú, területe 14 090 000 km² (valamivel kevesebb, mint a [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] területének másfélszerese) beleértve a [[Baffin-öböl|Baffin-öblöt]], a [[Barents-tenger]]t, a [[Beaufort-tenger]]t, a [[Csukcs-tenger]]t, [[Kelet-szibériai-tenger]]t, [[Kara-tenger]]t, a [[Grönlandi-tenger]]t, a [[Hudson-öböl|Hudson-öblöt]], a [[Laptyev-tenger]]t és a [[Fehér-tenger]]t. Ezek nélkül területe 10 512 000 km². Partvonala 45 389 km. Majdnem teljesen körülzárja a szárazföld, [[Eurázsia]], [[Észak-Amerika]], [[Grönland]], és sok sziget határolja. A [[Csendes-óceán]]tól a [[Bering-szoros]] választja el, az [[Atlanti-óceán]]tól pedig a Grönlandi-tenger.
 
Egy vízalatti [[hátság]] (a [[Lomonoszov-hátság]]) két részre osztja a medencéjét: az Eurázsiai vagy Nansen -medencére, ami 4000-4500 m mély, és az Észak-Amerikaiamerikai vagy Hyperborean -medencére, ami kb. 4000 m mély. A Jeges-tenger átlagos mélysége csak 1 038 m, az Eurázsiaieurázsiai oldalon fekvő kontinentális lemeztalapzat miatt.
 
A tengerbe bejutó víz legnagyobb része az [[Észak-atlanti-áramlat]]tal érkezik, kisebb része a Bering-szoroson keresztül a Csendes-óceánból. A [[Kelet-grönlandi-áramlás]] pedig a legnagyobb kifelé haladó áramlás, ez a [[Labrador-tenger]] és [[Kanada]] felé szállítja a hideg víztömeget. A víz hőmérséklete és sótartalma szezonálisan változik, a olvadó vagy épp visszafagyó [[jéghegy]]ek függvényében. A vízfelület legnagyobb részét egész évben jég borítja, mivel a hőmérséklet legtöbbször 0 °C alatt van. Ez a terület a legfőbb forrása az [[Egyenlítő]] felé hatoló hideg széljárásoknak, melyek közepes szélességi körökön melegebb levegővel találkozva esőt és havazást okozhatnak.