|
| tulajdonos = Magyar Állam (100%)}}
Az '''MKB Bank''' (röviden: '''MKB''', korábban ''Magyar Külkereskedelmi Bank'') egy [[magyarország]]i általános [[kereskedelmi bank]], melyet [[1950]]-ben a [[Pesti Magyar Kereskedelmi Bank]] államosítása utáni átalakításával és átnevezésével hozott létre az akkori kommunista rendszer, hogy a [[Magyar Népköztársaság]] külkereskedelmi pénzügyleteit egyetlen helyen tudja kezelni.
[[1987]]-ben a [[kétszintű bankrendszer]] bevezetésekor a bank normál kereskedelmi bankká alakult át, majd 1994-ben privatizálták. Ezután a [[Bajorország]] 94%-os tulajdonában lévő [[Bayerische Landesbank]] (BayernLB) magyarországi leánybankja volt. 2014-ben megvásárolta a magyar állam.
==Története==
A [[második világháború]] után kiépülő [[Magyar Népköztársaság|kommunista rendszer]] a bankokat [[államosítás|államosította]] és saját elképzelései szerint átszervezte, vagy megszüntette. Így történt Magyarország első modern értelemben vett bankjával is, a [[Pesti Magyar Kereskedelmi Bank]]kal (amit 1841-ben alapítottak). A rendszer ezt a bankot szervezte át külkereskedelmi ügyleteinek lebonyolító bankjává és ennek adta 1950-ben a Magyar Külkereskedelmi Bank elnevezést.
Az MKB Bank 1950-ben kezdte meg működését. Létrehozásának célja a nemzetközi fizetési forgalomban való részvétel, elsősorban a külkereskedelemmel kapcsolatos bankári feladatok ellátása volt. [[Salusinszky István ]] vezérigazgató irányítása alatt tevékenységi köre hamar kibővült az összetett külkereskedelmi ügyletek szervező, irányító, finanszírozó és lebonyolító munkájával is. ▼=== Alapítás ===
▲Az MKB Bank 1950-ben kezdte meg működését. Létrehozásának célja a nemzetközi fizetési forgalomban való részvétel, elsősorban a külkereskedelemmel kapcsolatos bankári feladatok ellátása volt. Salusinszky István vezérigazgató irányítása alatt tevékenységi köre hamar kibővült az összetett külkereskedelmi ügyletek szervező, irányító, finanszírozó és lebonyolító munkájával is.
=== A kétszintű bankrendszer ===
A kétszintű bankrendszer kialakulásakor (1987) a Magyar Külkereskedelmi Bank teljes körű kereskedelmi banki felhatalmazást kapott, miközben nem kereskedelmi banki funkcióit más bankok, illetve állami cégek vették át. Új stratégiája alapján a bank sikeresen futtatott fel új tevékenységeket, a szektor egyik vezető hitelintézetévé vált, jelentős piaci pozíciókkal üzletágaiban, rövid idő alatt a belföldi vállalatok komplex kiszolgálása vált tevékenysége fő fókuszpontjává. A nyolcvanas évek elején a bank megvetette a lábát a lakossági bankszolgáltatások piacán, hogy a kilencvenes években ezeket, valamint a pénz- és devizapiaci, illetőleg a tőkepiaci tevékenységet is továbbfejlessze.
=== Privatizáció ===
A bankot 1994 és 1996 között több lépcsőben privatizálták. Első lépésként a Bayerische Landesbank Girozentrale, mai nevén a mai BayernLB szerzett 25, az EBRD pedig 16,7 százalékos részesedést. A megerősödött befektetői bizalom jeléül a Deutsche Investitions- und Entwicklungsgesellschaft (DEG) 1995 elején 8,3 százalékos részvénycsomagot vett meg az államtól, majd 1996 májusában a BayernLB vásárolt további 25,8 százalékot az ÁPV Rt-től. Az MKB fő tulajdonosa 1997 novemberében tőkeemeléssel növelte 65 százalékra a részesedését, amely egy évvel később, a DEG részvénycsomagjának megszerzésével 74,97 százalékra emelkedett. Az ugyanekkor tulajdont szerzett osztrák BAWAG-gal közösen a BayernLB 85,3 százalékos részesedéssel rendelkezett, amely – a kisrészvényesek kezében lévő tulajdonrészek kivásárlását követően – 2003 szeptemberére 100 százalékra nőtt.
A bankprivatizációs folyamat egyik utolsó lehetőségeként az MKB Bank 2003-ban megvásárolta az államtól az elsősorban mikró-, KKV és lakossági ügyfelekkel rendelkező Konzumbankot, majd ezt teljes mértékben magába olvasztotta. Ezt 2005-ben egy bolgár (Unionbank), majd egy évvel később egy román bank (Romexterra Bank) megszerzése követte.
=== A pénzügyi válság és hatásai ===
Jóllehet nem rendelkezett közvetlen kitettséggel, az MKB-t is hátrányosan érintette a 2008 őszén kirobbant globális pénzpiaci válság, azt ezt követő reálgazdasági recesszió, továbbá ezek – például az ingatlanpiacra – átgyűrűző hatásai. Noha a bank az összes releváns üzleti, kockázati és banküzemi intézkedést meghozta, amelyek révén mérsékelte a negatív hatásokat, a térség elhúzódó kilábalására és a tartósan megváltozott működési feltételrendszerre tekintettel kénytelen volt felülvizsgálni leányvállalati stratégiáját. Az MKB Unionbankot 2013-ban, a Nextebankot (korábban Romexterra Bank) 2014-ben értékesítésére. Az MKB Bank 2011 őszétől a bankon belül, különálló szervezeti egységben menedzseli aktívan az alapvetően kereskedelmiingatlan-hitel portfóliót.
Sokkal rosszabbul érintette a válság a BayernLB-t, amely a krízis eszkalálódását követően jelentős, több milliárd eurós állami támogatást kapott. Ennek ellentételezéseképpen a bajor banknak meg kellett válnia külföldi érdekeltségei túlnyomó többségétől, így 2014. július 24-én bejelentette, hogy – eleget téve az Európai Bizottság szigorú előírásának – az MKB Bankban fennálló részesedését a magyar államnak értékesíti.
Utóbbi 2014. december 18-ával átadta a tulajdonosi jogok gyakorlását a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), a hitelintézet átalakítása és újjászervezése érdekében. Azóta zajlik az MKB Bank leányvállalatokra is kiterjedő, új stratégia megalkotását és jelentős költségcsökkentést egyaránt tartalmazó reorganizációja, amelynek célkeresztjében az áll, hogy az MKB Bank
újra a gazdasági fejlődés motorjává válhasson.
[[1987]]-ben a [[kétszintű bankrendszer]] bevezetésével az összes nem kereskedelmi banki funkcióit más bankok illetve állami cégek vették át, az MKB pedig általános kereskedelmi bank lett.
== MKB csoport ==
[[1994]] és [[1996]] között több lépcsőben [[privatizáció|privatizálták]] a bankot, ami így a [[Bajorország]] 94%-os tulajdonában lévő [[Bayerische Landesbank]] (BayernLB) többségi tulajdonába került; 2010-ben a részvények 89,89%-át birtokolták. A fennmaradó hányad a [[BAWAG P.S.K.]] osztrák bank tulajdonában van (2010-ben 9,77%), míg 0,34%-ot birtokoltak egyéb cégek.
Magyarország meghatározó univerzális bankjaként az MKB tartós értéket teremt ügyfeleinek, hitelezési aktivitásán keresztül hozzájárul a lakosság és a vállalkozások céljainak megvalósításához, ezáltal az egész gazdaság teljesítményének növeléséhez.
* MKB Euroleasing
* MKB Private Banking
* MKB Alapkezelő
* MKB Egészségpénztár
* MKB Nyugdíjpénztár
* MKB SZÉP Kártya
A bank a legnagyobb hazai és multinacionális vállalatokat, a perspektivikus, minőségi középvállalatokat, az intézményi ügyfélkört, a lakossági közép- és felső ügyfélszegmenseket, valamint a kisvállalkozásokat célozza meg pénzügyi termékeivel és szolgáltatásaival.
[[2003]]-ban az MKB felvásárolta a [[Konzumbank]]ot, amit 2004-ben teljesen beolvasztott. 2005-ben többségi tulajdonos lett a bolgár Unionbankban, 2006-ban pedig a romániai [[Romexterra Bank]]ban (ma: [[Nextebank]]).
Ezek országszerte 77 (2015. I. félév) magas színvonalú bankfiókban és elektronikus csatornák teljes választékán keresztül érhetőek el. Ezen túlmenően az MKB bankcsoport szegmenseikben meghatározó tagokkal rendelkezik a komplex gépjármű finanszírozás, kezelés, kereskedelem és biztosítás (MKB-Euroleasing csoport 2001-től), illetőleg az öngondoskodás, a nyugdíj- és egészségpénztári, valamint jóléti szolgáltatások (MKB pénztárak, SZÉP kártya) terén. Az MKB biztosítókkal meglévő stratégiai megállapodása révén a bankcsoport biztosítási termékekkel is képes ügyfeleinek egypontos kiszolgálást nyújtani.
A válság után a BayernLB kötelezettséget vállalt, hogy nemzetközi leányvállalataitól megtisztítja a portfólióját, így 2013-ban az Unionbankot megvette a bolgár Fibank, 2013. december 31-én eladták a Nextebankot, és 2016 végéig az MKB Bank értékesítésének is meg kell történnie az [[Európai Bizottság]] döntésének értelmében.<ref>[http://nol.hu/gazdasag/eladta_roman_leanyat_az_mkb_bank Eladta román leányát az MKB Bank]</ref>
Az MKB Euroleasing 2005-től 2011-ig fő szponzora volt a [[Magyar női kosárlabda-bajnokság (első osztály)|magyar női kosárlabda-bajnokság]] első osztályában szereplő [[MKB-Euroleasing Sopron]], az MKB Bank pedig 2005 és 2015 között a [[Magyar férfi kézilabda-bajnokság (első osztály)|magyar férfi kézilabda-bajnokság]] első osztályában szereplő [[MKB Veszprém KC]] csapatának (mindketten bevették a nevükbe a bank nevét), valamint 1996 óta támogatja a kajak-kenu szövetséget is. ▼
▲Az MKB Euroleasing 2005-től 2011-ig fő szponzora volt a [[Magyar női kosárlabda-bajnokság (első osztály)|magyar női kosárlabda-bajnokság]] első osztályában szereplő [[MKB-Euroleasing Sopron]] csapatának, az MKB Bank pedig illetve 2005 és 2015 közöttóta a [[Magyar férfi kézilabda-bajnokság (első osztály)|magyar férfi kézilabda-bajnokság]] első osztályában szereplő [[MKB -MVM Veszprém KC]] csapatának is (mindketten bevették a nevükbe a bank nevét), valamint 1996 óta támogatja a kajak-kenu szövetséget is.
== Gazdálkodási adatok ==
2014. júliusában a magyar állam vásárolta meg a BayernLB-től.
A bankszámlával rendelkező lakossági ügyfelek száma 2015 első félévének végén megközelítette a 200 ezret, a vállalatiaké meghaladta az 53 ezret. A lakossági megtakarításokban (betét+kötvény+befektetés alap) elért piaci részesedés ugyanekkor 5,2, a hitelezésben – a jelzáloghitelezési tevékenységnek köszönhetően – a 7,1
százalék volt. A nem pénzügyi vállalati hitelezésben 12,2, faktoringban 10 százalék volt a bank részesedése, míg betétállományban 8,9 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett 2015 júniusának végén. A privátbanki ügyfelek száma 2015. június 30-án meghaladta az 1900-at, a kezelt vagyon a 313 milliárd forintot, amivel az MKB Bank a magyar privát banki piac kiemelkedő szereplője.
A bank legutolsó, auditált kimutatásai '''[https://www.mkb.hu/az_mkb_bankrol/kozlemenyek/eves_es_feleves/index.html itt]''' találhatók.
== Gazdálkodási adatok ==
| 