„A Holnap” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Fmvh (vitalap | szerkesztései) a apró jav. |
a egyértelműsítés - Balázs Béla |
||
4. sor:
== Alapítása ==
1908 tavaszán több nagyváradi fiatal költő és író tervezte egy irodalmi társaság megalakítását. Ehhez az adott végső lendületet, hogy 1908 februárjában a Premontrei Főgimnázium tanáraként [[Nagyvárad|Váradra]] érkezett [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]]. Juhász levélben fordult egyetemi barátaihoz ([[Babits Mihály|Babitshoz]], [[Kosztolányi Dezső|Kosztolányihoz]], [[Oláh Gábor (költő)|Oláh Gáborhoz]]), hogy bevonja őket a mozgalomba. Közülük Babits Mihály vállalta el a tagságot, s a váradi rokoni kapcsolatokkal rendelkező [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]] is. 1908 tavaszára kialakult az írógárda a hét költő – [[Ady Endre]], [[Babits Mihály]], [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]], [[Dutka Ákos]], [[Emőd Tamás]], [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] és [[Miklós Jutka]] - részvételével. Ők mindannyian Ady feltétlen hívei voltak.
1908. április 1-jén történt meg a társaság névválasztása. (Korábban Göncölszekér és Hétmagyarok is szerepelt lehetséges címvariánsként, a hét poétára utalva) Adyt, aki aznap érkezett vonattal, sürgették, mire fáradtan csak annyit mondott: „Hagyjuk most, majd holnap.” Erre egyhangú felkiáltással szavazta meg a társaság ''„A Holnap” ''elnevezést. (Az antológia címe nagybetűs névelővel írandó, a hét betű a hét poétára utal.) Ezt követően alakult csak meg a ''Holnap'' ''Irodalmi Társaság, ''jogilag 1908 őszén,'' ''annak ellenére, hogy az antológiát kiadóként már ők jegyezték.'' ''A ''[[Nagyváradi Napló]]''ban 1908. április 27-én [[Antal Sándor]] tudósított a megalakulásról.
20. sor:
Szerettek volna rendszeresen megjelenő irodalmi lapot indítani, de ennek meghiúsulása miatt egy antológia szerkesztésében állapodtak meg. A társaság ezen első kiadványa, „A Holnap” antológia 1908 szeptemberében jelent meg, és hatalmas feltűnést keltett. A korabeli konzervatív irodalom képviselői országos kampányt indítottak ellenük. (A szerkesztő Antal Sándor volt, aki a korabeli bírálatoknak is némiképp táptalajt adott, hisz elég önkényesen válogatta össze a verseket, s mindegyik poétát külön kis portrékban mutatta be.) A verseskötet bemutatóját szeptember 27-én rendezték meg a váradi városházán. Ez volt az irodalmi társaság első nyilvános fellépése. A következő félév viták kereszttüzében zajlott, belső meghasonlásokkal (pl. A duk-duk affér) és külső támadások sorozatával.
1909.-ben még mindig élt a folyóirat-alapítási vágy. Ezt Dutka és társai korabeli levelekben is megerősítik, de nem valósult meg. 1909 Pünkösdjére jelent meg az irodalmi antológia második kötete, melyet már [[Budapest]]en nyomtattak. A szerkesztéssel az Ady által is kedvelt [[Kollányi Boldizsár]]t bízták meg, aki mérnökemberként került Váradra, s aki hosszú, sokat markoló és keveset fogó, terjengős bevezetőt írt a második antológia elé, amibe könnyűszerrel belekötött a kritika.
Az antológiák már megjelenésükkor a viták kereszttüzébe kerültek, fölpezsdítették a magyar kulturális és társadalmi életet – Nagyváradtól Budapestig. A holnapos szerzők fellépéseit később is botrányok kísérték, párbajokra került sor irodalmi nézeteltérések miatt, szereplésük és írásaik kabarétréfák tárgyává váltak.
| |||