„Napkelet (folyóirat, 1920–1922)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
16. sor:
 
A lap gyakran szereplő erdélyi költői: [[Áprily Lajos]], [[Bárd Oszkár]], [[Bartalis János]], [[Becski Irén]], [[Berde Mária]], [[Endre Károly]], [[Finta Zoltán]], [[Jakab Géza]], [[Kádár Imre (író)|Kádár Imre]], [[Somló Lipót]], [[Szentimrei Jenő]], [[Szombati-Szabó István]];
prózaírói: [[Berde Mária]], [[Kuncz Aladár]], [[Molter Károly]], [[Nagy Dániel (író)|Nagy Dániel]], [[Nyirő József]], [[Gulácsy Irén]], [[Sipos Domokos]], [[Tabéry Géza]]. De kapcsolatot tart a szerkesztőség a magyarországi és a bécsi emigrációban élő magyar írókkal is. [[Babits Mihály|Babitstól]] verset és prózát közöl, [[Balázs Béla (író)|Balázs Bélától]] verseket, s a szépirodalmi részben olvashatók [[Barta Lajos (író)|Barta Lajos]], [[Füst Milán]], [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]], [[Márai Sándor]], [[Somlyó Zoltán]], [[Szabó Lőrinc]], [[Szép Ernő]], [[Tóth Árpád]] versei, prózai írásai, műfordításai. Drámarészletet, jelenetet közölnek [[Bárd Oszkár]]tól, [[Kádár Imre (író)|Kádár Imrétől]], [[Móricz Zsigmond]]tól, s teljes regényt folytatásokban Balázs Bélától (Isten tenyerén), [[Déry Tibor]]tól (A toronyőr), [[Tabériy Géza|Tabéry Gézától]] (Októberi emberek).
 
A modern, sőt az avantgárd irányában nyitott a Napkelet világirodalmi tájékozódása is. [[Charles Baudelaire|Baudelaire]], [[Karel Čapek|Čapek]], [[Anatole France]], japán költők (Szombati-Szabó István tolmácsolásában), [[Francis Jammes|Jammes]], [[Stéphane Mallarmé|Mallarmé]], [[Friedrich Nietzsche|Nietzsche]] ([[Tompa László]] fordításában), [[Rainer Maria Rilke|Rilke]], [[Carl Sandburg]], [[Rabindranáth Tagore]] versei, prózája s az a kitekintés, amelyet [[Dienes László]] 1921. február 15-től a lap megszűnéséig szinte minden számban jelen lévő Nyugati szemléje kínált ([[Henri Bergson]]ról, [[Romain Rolland]]-ról, [[Papini]]ról, [[Keyserling]]ről, [[Worringer]]ről, [[Georg Grosz]]ról, [[H. G. Wells]] Oroszországról írt könyvéről, az orosz miszticizmusról), kétségtelenül hozzájárult az induló romániai magyar irodalom szellemi horizontjának tágításához.