Főmenü megnyitása

Módosítások

 
==== Újidő ====
===== Harmadidőszak =====
Ebben az időszakban fejeződtek be végleg a középidő végén elkezdődő hegységképző mozgások.
 
Kialakultak a fiatal [[gyűrthegység]]ek, Közép-Európa legmagasabb területét képző hegységek, az [[Alpok]] és a [[Kárpátok]]. Ezek az [[Eurázsiai-hegységrendszer]]hez tartoznak.
 
===== Negyedidőszak =====
A negyedidőszakban bekövetkező jégkorszak hatására kialakult az északi alföldi tájak felszíne. Az előrenyomuló és visszahúzódó jégtakaró kiemelkedései és a közöttük lévő mélyedések tavai képezik a tóhátságok területét. Ezek dél felé ellaposodtak és az alföldeken gyakori a lösz és a folyami hordalék. Ezek az alföldek például a [[Lengyel-alföld]] és a [[Germán-alföld]].
A hegységekkel körülvett medenceszerű alföldeket a hegységtől érkező folyók tökéletes síkságokká alakították. Terjedelmes lösztakaróik anyagát erős szelek szállították. Ilyen alföldek például a [[Román-alföld]], a [[Kisalföld]] és az [[Alföld]].
 
Közép-Európa fiatal mai vízhálózata az utolsó jegesedés után jött létre. Legfőbb vízválasztói a Kárpátok és az Alpok gerincein futnak. Közép-Európa legfontosabb folyója a [[Duna]]. [[Donaueschingen]]től a torkolatáig, a [[Fekete-tenger]]ig 2840 kilométert tesz meg. Fontosabb folyói:
* A Rajna: az [[Alpok]]ban ered, áthalad a [[Német-középhegység]]en és az [[Északi-tenger]]be torkollik.
* Az Elba: a [[Germán-alföld]] fő folyója, a Cseh-medencét határoló Szudétákban ered és nagy [[tölcsértorkolat]]tal ömlik az [[Északi-tenger]]be.
* A Visztula: a [[Kárpátok]]ban ered, a [[Balti-tenger]]be torkollik és átszeli a [[Lengyel-alföld]]et.
A negyedidőszakban számos tó alakult ki, főleg a Germán- és Lengyel-alföld északi részének tavai.
 
== Egyéb meghatározások ==
Azok az országok, melyek Közép-Európához tartozónak tekintik magukat, olykor a tőlük keletre eső államokat nevezik Kelet-Európának. Németországban például Lengyelországról [[Kelet-Európa]] részeként szoktak beszélni, [[Lengyelország]]ban pedig [[Ukrajna|Ukrajnáról]] ugyanígy.
 
Némelyek annak idején úgy fogalmazták tréfásan, hogy Közép-Európa az a része a földrésznek, amit Nyugat-Európában Keletnek, Kelet-Európában pedig Nyugatnak tartanak. Közép-Európa egy másik meghatározása Európának azokat a részeit foglalja magába, amelyek kultúrájukban, történelmükben nyugatiak, de amelyeket a [[Szovjetunió]] uralma alá hajtott a [[második világháború]]ban.
 
Egyes nézetek Közép-Európa igen tág értelmezését vallják, amely ide sorolja Baltikumot és [[Délkelet-Európa]] valamennyi országát is [[Görögország]] és [[Törökország]] európai része kivételével.
 
== Mitteleuropa mint politikai eszme ==
Közép-Európa fogalmát német földrajzosok hozták forgalomba a [[19. század]]ban. A fogalom tartalmában azonban mindig más és más volt. A kezdeti természetföldrajzi jelleg később politikai tartalommal telítődött, mint a jelentkező német nemzettudat egyik megnyilvánulása.
 
Volt olyan, aki nyugat és kelet közé helyezte Közép-Európát, észak-déli irányban, az [[Északi-fok]]tól [[Szicília|Szicíliáig]]. Más észak és dél között képzelte el helyét, így Közép-Európát nyugaton az [[Atlanti-óceán]], keleten a [[Fekete-tenger]] határolta. Mások [[Európa]] középső részét nevezték Közép-Európának, melybe nemcsak a német nyelvterületet, hanem a környező, nem németajkú peremvidékeket is beleértették. Zeune [[1808]]-as geográfiájában Észak-, Közép- és Dél-Európára osztotta a kontinenst, az [[1811]]-es kiadásban Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa között tett különbséget, az [[1833]]-asban már Északnyugat- és Délkelet-Európa között találjuk Közép-Európát.
 
A németek úgy vélték, bármiféle tartalmat adunk a közép-európaiság eszméjének, bárhol húzzuk meg fogalmi és földrajzi határait, egy európai rangú politikai egység [[Franciaország]] és az [[Oroszország|Orosz Birodalom]] között nem valósítható meg a német nemzet nélkül. 1848-hoz közeledve a német nemzeti mozgalom követelései között felbukkan, az egységes Németország utáni vágy mellett, az európai német nagyhatalom ábrándja. Így lett a földrajzi fogalomból politikai eszme: Közép-Európából és Európa közepéből Mitteleuropa.<ref>Németh István: Hatalmi politika Közép-Európában</ref>
 
== Külső hivatkozások ==
Névtelen felhasználó