„Rimanóczy Kálmán (építész, 1840–1908)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
belő link és kékítés
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
32. sor:
[[Fájl:P2100020.JPG.jpg|bélyegkép|balra|50px|<ref>Rimanóczy címer fából faragott változata, szinezve</ref>]]
'''Rimanóczy Kálmán''' 1840. május 12-én született [[Kapuvár]]on.
Édesapja, Rimanóczy József-Sámuel az Esterházy herceg Kapuvári uradalmának „uradalmi ispánja” volt. Kálmán kitanulta a kőművességet. Később valószínűleg letette az építőmesteri vizsgát,amely feljogosította az építészeti feladatok ellátására (önálló tervezésre és kivitelezésre). Az [[1860-as évek]]ben [[Budapest története|Pest-BudaBudán]] és környékén tevékenykedhetett. Ezt látszik igazolni, itt született első fia is. 1867-ben [[Nogáll János]]<ref>Nogáll János (Győr, 1820. jún. 24. – Nagyvárad, 1899. júl. 19.): r. k. püspök, egyházi író. Nagyszombatban és Pesten tanult teológiát és bölcsészetet. 1843-ban szentelték pappá. 1845–53 közt a pesti papnevelő intézet igazgatója volt. 1853-ban a bécsi Augustineumhoz került lelki igazgatónak. 1857-ben lett nagyváradi kanonok, 1880-ban szentelték püspökké.</ref> kanonok, pergamói felszentelt püspök, meghívta a [[nagyvárad]]i Szent Vince Intézet építéséhez. Munkájával elismerést váltott ki Nagyváradon és le is telepedett a [[Körösök|Körös-parti]] városban.
 
Rimanóczy nagyrészt építési vállalkozói tevékenységet folytatott. Az általa tervezett és egyben kivitelezett épületek [[eklektika|eklektikus]] stílusúak voltak. Néhány épületénél fellelhetők [[szecesszió]]s motívumok, építész fia tervezői közreműködésére engednek következtetni. Haláláig csak egy-egy megbízás erejéig hagyta el Nagyváradot. Többek között építtetője volt az 1893-95 között, Budapesten, a Kerepesi úton (ma Rákóczi út) megvalósult URÁNIA filmszínháznak is. A város iránt mindenkor a legmélyebb szeretettel és lokálpatriotizmussal viseltetett. Nagy érdeme volt abban, hogy megszületett a [[Szigligeti Színház]], vagy hogy rendeződött a Bémer (ma: Ferdinánd) tér utolsó szeglete is.