„I. Dárajavaus perzsa király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (12) AWB
Joachiml (vitalap | szerkesztései)
I. Dárajavus feliratainak egy 1926-os magyar nyelvű fordítása, elérhető a Történelmi Szemle vonatkozó számában
1. sor:
{{ékírás figy}}
{{Uralkodó infobox
| név =I. Dárajavaus
| állam =
| kép =Darius-Vase.jpg
| képméret =220px
| képaláírás =Dárajavaus alakja a [[Dareiosz-váza|Dárajavaus-vázán]]
| megnevezés =[[Az Óperzsa Birodalom királyainak listája|Perzsia királya]]
| uralkodás_kezdete =[[i. e. 522]]. [[szeptember 29.]]
| uralkodás_vége =[[i. e. 486]] [[október]]e
| koronázás dátuma =
| koronázás helye =
| titulusai =
| teljes_név =
| előd =[[Bardíja perzsa király|Bardíja]]
| utód =[[I. Khsajársá perzsa király|I. Khsajársá]]
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
|állam2 =
|megnevezés2 =[[Fáraók listája|Egyiptom fáraója]]
|uralkodás_kezdete2 =[[i. e. 522]]. [[szeptember 29.]]
|uralkodás_vége2 =[[i. e. 486]] [[október]]e
|előd2 =[[Bardíja perzsa király|Bardíja]]
|utód2 =[[I. Khsajársá perzsa király|I. Khsajársá]] (I. Xerxész)
| házastárs =
| gyermekei =[[I. Khsajársá perzsa király|I. Khsajársá]]
| uralkodóház =[[Akhaimenida-ház]]
| édesapa =[[Vistászpa]]
| édesanya =Rhodoguné
| születési dátum =[[i. e. 549]]
| születési hely =
| halálozási dátum =[[i. e. 486]] [[október]]e {{életkor-holt|-549|0|0|-486|10|0}}
| halálozási hely =
| temetés dátuma =
| nyughelye =[[Naks-e Rosztem]]
|}}
 
'''Dárajavaus''' ([[óperzsa ékjelek listája|óperzsa]] {{ékírás|21|&#x103AD;&#x103BC;&#x103B9;&#x103BA;}}[{{ékírás|&#x103C3;}}]{{ékírás|&#x103A2;&#x103C1;}} ''D<sup>a</sup>-a-r<sup>a</sup>-y<sup>a</sup>-v<sup>a</sup>(-h<sup>a</sup>)-u-š<sup>a</sup>'',<ref>Dareiosz [[behisztuni felirat]]án Dárajavaus, Xerxész [[perszepolisz]]i feliratán Dárajavahus</ref> normalizált alakban ''Dārajava(h)uš'', ismert hellenizált alakban {{ógörögül|Δαρειος}}, azaz '''I. Dareiosz''', elterjedt latinos írásmóddal '''Darius''', {{perzsául|داریوش}}, [{{IPA|dɔːriˈuːʃ}}], [[babilon]]i ''Dariamuš'', [[elám]]i ''Dariyamauiš'', [[arámi nyelv|arameus]] ''Dryhwš'', {{héberül|דַּרְיָוֶשׁ}} ''Daryaweš'', [[i. e. 549]] – [[i. e. 486]] [[október]]e) [[Vistászpa]] (''Vištāspa'', Hüsztaszpész) fia, [[Hakhámanis]] (''Haxāmaniš'', Akhaimenész) leszármazottja, [[Óperzsa Birodalom|perzsa]] nagykirály volt [[i. e. 522]]. [[szeptember 29.]] és i. e. 486 októbere között.<ref name="iranica">{{cite web |url=http://www.iranicaonline.org/articles/darius-iii |title= Darius I the Great |date= |accessdate=2012-06-26 |author= |authorlink= | publisher= |work= www.iranicaonline.org |format= |archivedate=2011-04-29 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20110429180112/http://www.iranicaonline.org/articles/darius-iii |language= angol}}</ref><ref name=livius>{{cite web | title = Darius I the Great | publisher = Livius.org | url = http://www.livius.org/da-dd/darius/darius_i_0.html | language = angol |archivedate= 2011-06-29 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20110629145719/http://www.livius.org/da-dd/darius/darius_i_0.html | accessdate = 2012-01-13}}</ref>
 
Nagy államférfiként és jó szervezőként ismert uralkodó. Teljesen átalakította birodalma kormányzati rendszerét és jogi szabályait (a bizonyítás szabályozása, rabszolga-kereskedelem, vesztegetési ügyek és erőszakos cselekedetek elbírálása). Egyiptomban csatornákat építtetett, létrehozta a királyi utat. Az infrastruktúra fejlesztése révén fejlődött a kereskedelem is.
 
Hadvezérként, hódítóként közel sem volt olyan sikeres, mint [[II. Kurus perzsa király]]. Hadserege csak görög segítséggel menekült meg a [[szkíták]] elleni hadjáratban. Többször is megpróbálta elfoglalni Görögországot, de [[i. e. 492]]-ben a flottája viharba került és megsemmisült, két évvel később pedig az athéniak győzték le seregét a [[marathóni csata|marathóni csatában]].
 
Maga rendelte el, hogy sírját [[Perszepolisz]]tól nem messze, a Naks-e Rosztam-i, majdnem függőleges sziklafalba vágják. Az iránta és birodalmának gazdagsága iránt érzett nosztalgia halála után is fennmaradt; erre utal az „Erre még Dárius kincse sem lenne elég!” szólás. A magyar költészetben például [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' című művében, a 12. ének 15. versszakában is szerepel a „Dárius kincse” kifejezés.
 
==Etimológia==
A Dárius vagy Dáreus latin alak a Δαρειος (Dareiosz) ógörög alakból származik. Az eredeti óperzsa alakja a Dārayavauš. A {{perzsául| داریوش}}, ([[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]] dɔːriˈuːʃ), babiloniul Dariamuš, elámiul Dariyamauiš, [[arámi nyelv]]en Dryhwš, {{héberül| דַּרְיָוֶשׁ}} Daryaweš. Az óperzsa neve „Jó Hold”-at jelent, amelyből a ''dáraja'' a [[Hold]], a ''vau'' pedig a jó.<ref>Shahbazi 1996, 40. o.</ref>
 
==Történelmi források==
A két legfontosabb történelmi forrás Dárajavaus királyról a [[behisztuni felirat]] és [[Hérodotosz]] művei. A felirat I. Dárajavaus perzsa király tizenkilenc győzelmét örökíti meg [[ékírás]]sal, [[Óperzsa nyelv|óperzsa]], [[Elámi nyelv|újelámi]] és [[Akkád nyelv|akkád]] nyelven (utóbbinak az újbabilóni dialektusában).<ref>{{cite web |url=http://archaeology.about.com/od/bterms/g/behistun.htm |title=Behistun |accessdate=2012-06-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110611110400/http://archaeology.about.com/od/bterms/g/behistun.htm |archivedate=2011-06-11 |format= |work=archaeology.about.com |language=angol}}</ref> A felirat a király származásának bemutatásával kezdődik, majd [[II. Kurus perzsa király|II. Kurus]] halála után meséli el Dárajavaus tetteit.<ref>Duncker 1882, 192. o.</ref><ref>Egerton 1994, 6. o.</ref> Dárajavaus több helyre is lejegyeztette, hogy ő [[Ahura Mazdá]] isten kegyelméből lett király. Ezen túlmenően [[Perszepolisz]]ban több emlékművet és szöveget találtak, amelyek a királyról szóltak, valamint egy levelet is, amit Dárajavaus írt Gagatésznek.<ref name="Shah41">Shahbazi 1996, 41. o.</ref>
[[Fájl:Darius I the Great's inscription crop.jpg|300px|bélyegkép|A behisztuni felirat]]
Hérodotosz fő és egyetlen fennmaradt műve, a ''Történelem'' (vagy az eredeti értelmezésnek megfelelően „vizsgálódás”, „kutatás”) tulajdonképpen a [[görög–perzsa háborúk]]ról szól, de mintegy bevezetésképpen részletesen ismerteti az [[Óperzsa Birodalom]] kialakulását, azoknak a népeknek a néprajzát és földrajzi elhelyezkedését, melyeket a perzsák meghódítottak. E műben I. Dárajavaus perzsa király kora is szerepel.<ref name="Shah41"/>
 
[[Esdrás könyve]] (6. fejezet, 1. vers<ref name="Ezra6">{{cite web |url=http://www.bibleserver.com/text/EU/Esra6 |title=Esdrás könyve, 6.1 |accessdate=2012-06-24 |format= |work=www.bibleserver.com |archiveurl=http://liveweb.archive.org/http://www.bibleserver.com/text/EU/Esra6 |archivedate= 2012-07-11 |language=német}}</ref>) a [[Második Templom|jeruzsálemi templom]] újjáépítésének pontos utasításait mutatja be. Dárajavaus ezzel a lépéssel a zsidó papság támogatását kívánta megszerezni.<ref>Tropea 2006, 54-55. o.</ref><ref>Bedford 2001, 183-184. o.</ref> A templomot Dárajavaus uralkodásának 6. évében (i. e. 515 márciusa) fejezték be (6. fejezet, 15. vers<ref name="Ezra6"/>), ezzel Jeremiás próféta 70 évvel korábbi próféciája teljesült.
 
[[Dániel könyve|Dániel könyvében]] úgy jelenik meg, mint Dárajavaus, a méd. Uralkodását 62 évesen kezdte meg (5. fejezet, 31. vers), mint aki 120 szatrapiát vagy kerületet kormányzott (6. fejezet, 1. vers). A király a [[kháldok|káldeusoktól]] vette át a birodalmat (9. fejezet, 1. vers), és megelőzte Kurust (11. fejezet, 1. vers). Sok tudós szerint ezért itt nem I. Dárajavausról, hanem [[Fravartis]]ról van szó.<ref>Balentine 1999, 53. o.</ref>
 
==Út a hatalomhoz==
Dárajavaus életéről fennmaradt legfontosabb korabeli forrás a [[behisztuni felirat|behisztuni sziklafelirat]], amely trónra kerüléséről szól,<ref name="jan">{{cite book |last= Grigorjevics |first= Jan Vaszilij |others= ford. Gellért György |title= Őrtüzek a pusztán |publisher= Móra Kiadó – Kárpáti Kiadó |year= 1965 |location = Budapest – Uzsgorod |id= |edition= |pages = 340 |url= http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/dareiosz.html |archivedate=2009-12-08 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20091208025026/http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/dareiosz.html |language= magyar}}</ref> és ami szerint ő volt az [[Akhaimenida-ház]] kilencedik királya két ágon. Hatalomra jutásáról kétféle eredetű írásos emlékek maradtak fenn: az egyik magától a királytól, a másik görög történetíróktól. [[Hérodotosz]] és [[Ktésziasz Knidiosz]] görög történetírók beszámolója is ezekre a sziklafeliratokra támaszkodik, de legendákkal tarkították azok történeteit.<ref name="jan"/>
 
Hérodotosz szerint [[II. Kurus perzsa király]] azzal gyanúsította Dárajavaust, hogy összeesküvést szervez ellene. A királyi testőrség tagjaként Dárajavaus [[Ókori Egyiptom|Egyiptomban]] is járt [[Kambúdzsija perzsa király|Kambúdzsijánál]] ''(II. Kambüszész)'', Kurus fiánál és a trón várományosánál. Amikor Kambúdzsija i. e. 522 nyarán meghalt, Dárajavaus [[Méd Birodalom|Médiába]] sietett, ahol szeptemberben hat perzsa nemes, Otanész, Vindafarnah (Intraphrenész), Gau-buruva (Gobrüasz), Vidarna (Hüdarnész), Bagabukhsa (Megabüzész) és Aszpacsaná (Aszpathinész) segítségével megölte a trónbitorló Bardíját ''(Szmerdész)'', aki Kurus másik fia volt, Gaumata várában, Sikayauvatiban.<ref>Boardman 1988, 54. o.</ref> Saját legitimációja miatt találta ki, hogy elődje nem a királyi család tagja volt, hanem a Gaumáta nevű bitorló. Az összeesküvők szeptember 29-én híveivel együtt ölték meg Bardíja-Gaumátát. Ő maga azonban a királyi család egyik oldalágához tartozott, s mivel trónra lépésekor még az apja és a nagyapja is élt, bizonyos, hogy nem ő következett az örökösödési sorban. Néhány történész úgy véli, hogy Dárajavaus csak tettei igazolására találta ki Gaumata történetét, s a meggyilkolt király valóban Kurus fia volt.<ref name="jan"/>
 
==Uralkodásának kezdeti évei==
Miután Dárajavaust megkoronázták, [[Hamadán|Ekbatanába]] költözött. Hamar gondja támadt, mert Bardíja halála után több felkelés robbant ki [[Babilon]]ban, [[Elám]]ban, [[Egyiptom]]ban és más területeken.<ref name=roaf>Roaf, 207. o.</ref> Az elámi lázadást sikerült hamar leverni, vezetőjét, Askhinát pedig [[Szúza|Szúzában]] kivégezték. Három hónap múlva Babilonban is elbukott a lázadás. Eközben [[Baktria|Baktriában]] is felkelés tört ki, de azt hamar elfojtotta a helyi hadsereg. Ezután Perzsiában is lázongani kezdett a nép, ami egy újabb lázadási hullámot indított el Elámban, Babilonban, Egyiptomban és Médiában. Perzsiában egy bizonyos Vahjazdata szerzett támogatást magának azzal, hogy Bardíjának adta ki magát.<ref name="jan"/> Annak ellenére, hogy a nép nem támogatta a királyt, a hadsereg megvédte az uralkodót, és sorra leverte a felkeléseket. Összesen nyolc, általa „hazug királynak” nevezett személyt öletett meg e felkelések után. Ezekről részletesen a [[behisztuni felirat]] számol be.<ref name="Abb">Abbott 2009, 99-101. o.</ref>
 
A harmadik szúzai felkelés után, i. e. 519-ben a király a birodalom keleti felét is magáénak tudhatta. Hatalma megszilárdítása érdekében feleségül vette több összeesküvő, például Gau-buruva lányát, Phaedümét, az akhaimenida [[Otanész]] lányát, valamint [[II. Kurus perzsa király]] valamennyi nő leszármazottját (két lányát, Atosszát – tőle született [[I. Khsajársá perzsa király]] – és Artüsztoét, meg egy unokáját, Parmüszt).<ref name=roaf/> I. e. 518-ban a lázadó országként említett Egyiptomba ment, ahol kivégeztette az engedelmességet megtagadó [[satrapa|satrapát]], [[Arüandész]]t.<ref name="jan"/>
 
Dárajavaus uralkodása kezdeti éveinek legfontosabb eseménye Vindafarnah megölése volt. Ő volt az egyik nemes a hat közül, akik hatalomra emelték a királyt. Korábban ez a hat nemes megegyezett, hogy elmegy a királyhoz, de Vindafarnah a feleségével töltötte a napját. Este mégis elment a királyhoz, hogy megfeleljen neki, de két tiszt az udvarban megállította, hogy a király lefeküdt, ne zavarja. Ettől a nemes dühös lett, ordibált és sértegette a királyt, majd kivonta kardját, és levágta a katonák orrát és fülét, majd megkötözte őket. A katonák másnap megmutatták a királynak, hogy mit tett velük. Dárajavaus félteni kezdte saját biztonságát, mivel azt hitte, hogy a hat nemes lázadni készül ellene. Ezután a másik öthöz hírnököt küldött, hogy megkérdezze őket, tudtak-e Vindafarnah tervéről, ám ők tagadták ezt, és felesküdtek a királyra.<ref name="Abb"/>
 
A király további óvintézkedéseket tett a lehetséges lázadások ellen. Katonái letartóztatták Vindafarnah családját, felesége testvérét és annak fiát, de a két utóbbi életét végül megkímélte.<ref name="Abb"/>
 
==Hadjáratok==
===Babiloni lázadás===
[[Fájl:Zopyrus.jpg|thumb|200px|[[I. Zópürosz (babiloni satrapa)|I. Zópürosz]] babiloni satrapa arcképe [[Guillaume Rouillé]] 16. századi metszetén, latinos felirata ZOPIRVS]]
[[Bardíja perzsa király|Bardíja]] meggyilkolása után lázadások törtek ki az egész birodalomban, különösen a keleti részeken. Dárajavaus külön-külön verte szét a felkeléseket. A legnagyobb lázadás a babiloni volt, amelyet (III.) Nabú-kudurri-uszur vezetett. Ez a lázadás akkor történt, amikor [[Otanész]] visszavonta seregét Babilonból hogy segítse a királyt más lázadások leverésében. Dárajavaus érezte, hogy a babiloni nép kihasználta és becsapta őt, aminek következtében a király összegyűjtött egy nagyobb hadsereget, és [[Babilon]]ba vezényelte. A városhoz érve zárt kapukkal és egy sor védelmi fegyverrel találkozott a sereg.<ref>Abott 2009, 129. o.</ref> A királyon gúnyolódtak a lázadók. Másfél év alatt sem tudták bevenni a várost a perzsák. Több trükköt és stratégiát is kipróbáltak, de egyik sem járt sikerrel. Ekkor [[I. Zópürosz (babiloni satrapa)|Zópürosz]] perzsa nemes – Bagabukhsa fia – egy tervvel állt elő. A babiloniak bizalmába férkőzik mint perzsa katonaszökevény, és titokban tájékoztatja a perzsákat a babiloni állásokról. A hitelesség érdekében Zópürosznak levágták az orrát és a fülét. A terv sikeres volt, és a perzsa király bevonult Babilonba, Zópürosz pedig a [[Babilon]]ban szervezett szatrapia első [[satrapa|satrapája]] lett.<ref>Sélincourt 2002, 234-235. o.</ref>
 
===A szkíták elleni hadjárat===
Azért, hogy megerősítse birodalma határait, valamint amiatt, hogy [[II. Kurus perzsa király]]t meggyilkolták, i. e. 519-ben megtámadta a [[Kaszpi-tenger]]től keletre élő „[[szkíták]]at” – valójában [[szakák]]at vagy [[dahák]]at ([[masszagéták]]).<ref name="Shah41"/><ref name="jan"/><ref>Woolf 2004, 686. o.</ref> Ezután felderítőt küldött a [[Fekete-tenger]] partjára.<ref>Fol-Hammond, 239-40. o.</ref> I. e. 513-ban Dárajavaus egy hajóhídon kelt át a [[Boszporusz]]on, amelyet a [[szamosz]]i [[Mandroklész]] mérnök tervezett,<ref name="iranica"/><ref>Shahbazi, 1982, 232-35. o.</ref> és meghódította [[Európa|Kelet-Európát]]. A keleti [[trákia|trákok]] és a [[géták]] leigázása után átkelt a Dunán, és behatolt az európai szkíták földjére. A visszavonuló nomád szkíták azonban a „felperzselt föld” taktikájával éltek: felégették földjeiket, lerombolták kútjaikat. Az ellátási gondokkal küszködő perzsa seregnek, {{szám|80000}} fős veszteség mellett, vissza kellett vonulnia.<ref name="jan"/><ref>Ross 2004, 291. o.</ref><ref>Chaliand 2004, 16. o.</ref> Azonban a perzsa előrenyomulás annyira megrémítette a szkítákat, hogy végül Dárajavaus arra tudta kényszeríteni az ellenséget, hogy tartsa tiszteletben a birodalmát.<ref name="iranica"/><ref>Hérodotosz, 4.102-55</ref><ref>Meyer, 105-07. o.</ref><ref>Macan, 2-45. o.</ref><ref>Prášek, II, 91-108</ref><ref>Rostovtzeff, 84-85</ref><ref>Junge, 1944, 104-05., 187-188. o.</ref><ref>Schnitzler, 63-71. o.</ref><ref>Fol-Hammond, 235-43. o.</ref> Ezután [[Trákia]] felé vették útjukat, azt leigáztak, és behódolásra kényszerítették [[Makedónia|Makedóniát]] is. A birodalomhoz csatolták az égei-tengeri [[Lémnosz]] és [[Imbrosz]] szigetét.
 
Arjandész egyiptomi satrapa elfoglalta [[Küréné]] területét, így összességében négy új szatrapiája lett az [[Óperzsa Birodalom]]nak: ''Sakā tyaiy paradraya'' (határon túli szkíták), ''Skudra'' (Trákia és Makedónia), ''Yaunā takabarā'' vagy ''Yaunā tyaiyparadraya'' (Iónia és a görög szigetek) és ''Putāyā'' (Líbia).<ref name="iranica"/>
 
[[Görögország]] ezzel nehéz helyzetbe került, mivel a perzsák ellenőrizték a tengerszorosokat, amelyeken át a [[fekete-tenger]]i gabona érkezett.<ref name="jan"/>
 
===A görög poliszok elleni hadjárat===
{{fő|Görög–perzsa háborúk}}
[[Fájl:Map Greco-Persian Wars-hu.svg|250px|thumb|Hellász a görög-perzsa háborúk idején]]
Az [[ión felkelés]] leverése után I. Dárajavaus [[Délkelet-Európa]] görög területeinek meghódításába fogott, hogy megbüntesse [[Athén]]t és [[Eretria|Eretriát]], amiért segítette az iónokat.<ref name="Holland 177-178">Holland, 177.-178. o.</ref> A perzsák első görögök elleni inváziója két hadjáratból állt.<ref name="Holland 177-178"/> Az első előkészítését [[Hippiasz athéni türannosz|Hippiasz]] szervezte.<ref>{{cite book |last=John |first=V. A. Fine |authorlink= |coauthors= |title=The Ancient Greeks - A critical history |year= |publisher=|url=https://books.google.co.uk/books?id=NjeM0kcp8swC&pg=PA269&dq=Ionian+revolt#PPA272,M1 |location=|pages=269.-277 |id= |language=angol}}</ref>
 
Az első perzsa hadjárat [[i. e. 492]]-ben kezdődött [[Mardoniosz]] vezetésével.<ref name="Herodot 6.43.1">{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Hdt.+6.43.1 |title=Hérodotosz, 6.43.1 |date= |accessdate=2010-07-15 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu |format= |language=angol }}</ref> Ő ismét meghódította Trákia európai területeit, ami névlegesen i. e. 513 óta az [[Óperzsa Birodalom]] része volt.<ref>Holland, 153. o.</ref> Az [[Athosz-hegy]]nél viharba keveredett a tengeri haderő, és Dárajavaus i. e. 492-ben elvesztette hajóhadát.<ref name="jan"/>
 
Két évvel később a méd [[Datisz]] vezetésével egy másik perzsa sereg ismét megpróbálta meghódítani a görög poliszokat. Egészen Marathónig jutottak el, ami 40 kilométerre feküdt Athéntól.<ref>{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Hdt.+6.102.1 |title=Hérodotosz, 6.102.1 |date= |accessdate=2010-07-16 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu |format= |language=angol }}</ref> Itt athéni és plataiai csapatok állították meg őket. Öt napig nem mozdult egyik fél sem, ekkor a perzsa csapatok mozgolódni kezdtek.<ref>Lazenby, 59-62. o.</ref> Az ütközet kezdetén a görög középhad előretört, majd hátrálást színlelt s a perzsa sereget maga után csalta, miközben a jobb- és balszárny körülzárta az ellenséget és győzelmet aratott. A perzsák közül menekülés közben sokan a mocsarakba fulladtak. A megmaradt perzsa haderő hajóra szállt és hazatért.<ref>Holland, 195-197. o.</ref>
 
==Halála==
A [[marathóni csata]] után a király ismét Datisz méd admirálist bízta meg a hadihajók vezetésével és a következő athéni támadással. I. e. 486-ban [[Egyiptom]] fellázadt, ezért el kellett halasztani a görögök elleni támadást.<ref>Holland, 202-203. o.</ref> Ebben az évben I. Dárajavaus 36 év uralkodás után meghalt, és fia, [[I. Khsajársá perzsa király|I. Khsajársá]] lépett a trónra.<ref>Holland, 206-208. o.</ref>
 
A sírkövén lévő faragványon Dárajavaus a trónján ül, körülötte harminc egyenrangú figura, akik a birodalom népeit szimbolizálják. A sírfeliratán érdemeit sorolják fel, a királyok királyának nevezik, végül országait sorolják fel.<ref>Kent, Old Persian, 138. o.</ref>
 
==Államszervezése==
Dárajavaus elsősorban arról lett ismert, hogy megreformálta az [[Óperzsa Birodalom]] addigi államberendezkedését. Befejezte [[II. Kurus perzsa király]] kezdeményezését, és a birodalmat 20 [[satrapa|szatrapiára]] osztotta fel. A szatrapiák élén méd vagy perzsa nemes állt,<ref name="M85">Meyer, 85. o.</ref> akik Dárajavaus közeli társa vagy rokona volt.<ref>Roaf, 212. o.</ref> Minden egyes szatrapiának meghatározott adót kellett a kincstárba évente fizetnie. A birodalomban ekkor 50 millióan élhettek.<ref name="M85"/> A királyi kancelláriának három székhelye volt: [[Szúza]], [[Perszepolisz]] és [[Babilon]].<ref name="iranica"/><ref>Junge, 1944, 78. o.</ref>
 
Dárajavaus uralma idején megjavították és befejezték a [[Nílus]]t a [[Vörös-tenger]]rel összekötő csatornát, amelynek építését még valószínűleg [[I. Nékó]] egyiptomi fáraó az i. e. 7. században kezdte el. Hivatalos nyelvvé tette az [[arámi nyelv|arámit]], amit Elő-Ázsiában már régóta használtak a közigazgatásban és a kereskedelemben.<ref name="jan"/> Az óperzsa nyelvnek korábban nem volt írásrendszere, ezért elrendelte ennek kidolgozását.<ref name="iranica"/><ref>Junge, 1944, 63. o.</ref><ref>Hinz, 1973, 15-27. o.</ref><ref>Mayrhofer, 175, 179. o.</ref>
 
A satrapák voltak a király szeme és füle.<ref>{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/ptext?lookup=Hdt.+1.114.1 |title=Hérodotosz, 1.114.1 |date= |accessdate=2010-07-06 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu |format= }}</ref><ref>[[Xenophón]]: „Kiropedija“ (8.2.10-12, 6.16)</ref> A birodalomban titkos ügynökök is tevékenykedtek, akik végigjárták az államot. Vészhelyzet esetén segítséget kérhettek a királytól. Annak érdekében, hogy egy személy ne szerezzen túl nagy hatalmat, minden zsarnok mellé kineveztek egy királyi felügyelőt, aki figyelte az állam ügyeit és közölte a királlyal az információkat.<ref name="shah48">Shahbazi 1996, 48. o.</ref>
 
Dárajavaus lojális személyeket, elsősorban perzsákat nevezett ki vezető beosztásokba, de akadtak nem perzsa tanácsadói is.<ref>Cook, 71-72. o.</ref> A görög arisztokratákat azzal támogatta, hogy megbecsült pozíciókat adott nekik.<ref name="iranica"/><ref>Junge, 1944, 95-120, 185-91. o.</ref>
 
==Vallás==
Miközben a mértékegységek szabványosításával Dárajavaus egységes kormányzás alá akarta vonni a birodalom területén élő népeket, Kurus példáját követve tiszteletben tartotta a vallási intézményeiket. Egyiptomban például felvett egy helyi egyházi címet, s tevékenyen támogatta a vallásgyakorlást, ezzel erősítve meg önnön legitimitását.<ref>Boyce 1979, 56. o.</ref>
 
A [[Kharga-oázis]]ban templomot építtetett [[Ámon (isten)|Ámon]] isten tiszteletére,<ref>Shahbazi 1996, 49. o.</ref> szentélyeket állíttatott helyre. Engedélyezte az egyiptomiaknak, hogy ismét megnyissák a szaiszi templomban működő orvosképzőt.<ref name="jan"/> A helyi törvényeket a satrapa köteles volt az egyiptomi papokkal egyeztetve meghozni. Az egyiptomi hagyományok az ország egyik legnagyobb jogalkotójaként és jótevőjeként tartják számon.<ref name="jan"/> I. e. 519-ben engedélyezte a zsidóknak, hogy – Kurus korábbi rendeltével összhangban – újjáépítsék a jeruzsálemi templomot. Néhány szakértő szerint Dárajavaus feliratai arról tanúskodnak, hogy vallási meggyőződésére [[Zarathustra]] tanításai is hatottak,<ref name="Boyce">Boyce, 1985, 426-429. o.</ref><ref>Moulton 2005, 48. o.</ref> s valószínűleg az ő nevéhez fűződik a [[zoroasztrizmus]] államvallássá válása Perzsiában.
 
Dárajavaus úgy gondolta, hogy az Asa<ref group=m>az igazságosság, becsületesség istensége, egyike azon hat istenségnek, akik Ahura Mazdát támogatják</ref> tanításai szerint a rendes ember igazságosan él. Hitte, hogy [[Ahura Mazdá]] isten támogatja őt.<ref>Boyce 1979, 55. o.</ref> Sok ékírásos felirat arról tanúskodik, hogy a király jámbor, hívő embernek kívánta magát beállítani. Ezzel kívánta a népet meggyőzni arról, hogy az isten kegyelméből uralkodik.<ref>Boyce 1979, 54-55. o.</ref>
 
==Monetáris politika==
Valószínűleg I. Dárajavaus perzsa király volt az első akhaimenida király, aki érmét veretett,<ref>{{cite web |url=http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/ptext?lookup=Hdt.+4.166.1 |title=Hérodotosz, 4.166.1 |date= |accessdate=2010-07-06 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.perseus.tufts.edu |format= }}</ref> a perzsa arany darikot.<ref>{{cite web|url=http://www.iranicaonline.org/articles/daric |title=IIIb típusú darik érme |date= |accessdate=2010-07-06 |author=|authorlink= | publisher= |work=www.iranicaonline.org |format= |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110429180102/http://www.iranicaonline.org/articles/daric |archivedate=2011-04-29}}</ref> Ezzel a pénzzel finanszírozta a háborúkat; s gazdaságilag és ideológiailag is fontos pénznem volt. A darikon kívül veretett még ezüst szigloszt is. Később, miután egységesítette a mértékegységeket, könnyebben tudta behajtani az adókat, valamint ez leegyszerűsítette a kereskedelmet és a bankrendszert is.<ref>{{cite web |url=http://www.iranicaonline.org/articles/achaemenid-dynasty |title=(archív) R. Schmitt: „Akhaimeinida dinasztia“ |date= |accessdate=2010-07-01 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.iranicaonline.org |format= |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110429155501/http://www.iranicaonline.org/articles/achaemenid-dynasty |archivedate= 2011-04-29}}</ref>
 
A darik erős [[valuta (fizetőeszköz)|valutának]] számított,<ref>{{cite web |url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/151554/daric |title=Darik (Encyclopædia Britannica)|date= |accessdate=2010-07-06 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.britannica.com |format= |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100116004715/http://www.britannica.com/EBchecked/topic/151554/daric |archivedate=2010-01-16}}</ref> 95,83%-os tisztaságú aranyból verték,<ref>{{cite book |author= Charles Anthon|title= A Classical Dictionary |year=1841|kiadó= Harper & Brothers| location= New York | id= }}</ref> és súlya 8,385 gramm volt.<ref>{{cite web |url=http://numizmatika.antikviteti.net/pojma/dd.html |title= Darik |date= |accessdate=2010-07-06 |author= |authorlink= | publisher= |work=numizmatika.antikviteti.net |format= |language=szerbhorvát |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110723015554/http://numizmatika.antikviteti.net/pojma/dd.html |archivedate=2011-07-23}}</ref> Az ókori görögök a pénzt Dárajavaus után nevezték ''dareikós statḗr''nek. A pénznem neve valószínűleg az óperzsa zarig (arany) szóból származik. Az arany pénzérmék veretése a király monopóliuma volt, ezüst érméket a satrapák is verethettek.<ref>{{cite web |url=http://www.iranicaonline.org/articles/coins-and-coinage- |title= COINS AND COINAGE |date= |accessdate=2013-01-11 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.iranicaonline.org |format= |language=angol |archiveurl= https://web.archive.org/web/20120301015900/http://www.iranicaonline.org/articles/coins-and-coinage- |archivedate= 2012-03-01 }}</ref> A darik mellett használt ezüst ''šekel''t (ógörögül: sziglosz) korábban Mezopotámiában használták, i. e. 3000 körül. A sziglosz 90%-os tisztaságú ezüstből készült, és 5,56 gramm volt a súlya. Húsz sziglosz ért egy darikot.
 
Dárajavaus uralkodása alatt nőttek az állami bevételek, mivel új adókat vetett ki és új földeket szerzett. Ezekből a bevételekből fejlesztette az infrastruktúrát (pl. öntözéses rendszerek kiépítése, utak építése). Ezzel a kereskedelem is fejlődött. Az új adórendszerrel új bankokat is alapítottak. A leghíresebb, illetve legnagyobb a Murasu és fiai volt [[Nippur]]ban.<ref>Farrokh 2007, 65. o.</ref> Ezek a bankok hiteleket nyújtottak az ügyfeleiknek.<ref>Farrokh 2007, 65-66. o.</ref>
 
==Építészet==
Az első görög invázió idején I. Dárajavaus új építészeti programba kezdett [[Szúza|Szúzában]], [[Ókori Egyiptom|Egyiptomban]] és [[Perszepolisz]]ban. Ekkor már készen volt a [[Vörös-tenger]]t és a [[Nílus]]t összekötő csatorna a mai [[Szuez]]től Zaqazigig. [[I. e. 497]]-ben, a csatorna megnyitásakor hatalmas ünnepséget szerveztek. Ekkoriban egy másik csatorna is épült, amely a [[Földközi-tenger]]t és a Vörös-tengert kötötte össze.<ref>Spielvogel 2009, 49. o.</ref> Dárajavaus építkezett [[Hamadán|Ekbatanában]] és [[Babilon]]ban is.<ref name="jan"/>
 
I. e. 521-ben Dárajavaus [[Szúza|Szúzát]] tette meg a birodalom fővárosának. A város északi részén megépítette a lakóhelyéül szolgáló palotát, amelynek fennmaradt néhány mázas téglája. A palota alapításáról szóló feliratok beszámolnak arról, hogy a birodalom különféle részeiből hozatott mestereket és anyagokat. [[Paszargadai]]ban befejezte a II. Kurus által elkezdett épületeket. Dárajavausnak tulajdonítják a város erődítményeinek, [[apadána|apadánájának]], tanácstermének, kincstárának és palotájának megépítését, bár mindezek az épületek összességükben csak a halála után készültek el.<ref name="jan"/><ref>{{cite web|url=http://www.iranicaonline.org/articles/apadana|title=Apadāna|publisher=Encyclopædia Iranica|accessdate=2012-09-13}}</ref>
 
Egyiptomban több templomot építtetett, illetve helyreállíttatott annak ellenére, hogy Dárajavaus Zarausztra tanait követte. Több templomot is építettek ekkor [[Ptah]] és [[Nehbet]] istenek tiszteletére. Egyiptom és a birodalom központja között több utat készítettek. A [[Colosseum]]tól és a [[Parthenón]]tól eltérően azonban a perzsa városokat nem rabszolgák építették, hanem a birodalom alattvalói.<ref name="shah48"/><ref name="GC">{{cite book |author= Georges Cameron |title= Persepolis Treasury Tablets |year=1948|kiadó= | location= Chicago| id= }}</ref> Azokat az épületeket, amelyeket Dárajavaus nem tudott befejezni, fia megtette.<ref>Boardman 1988, 76. o.</ref>
 
A kereskedelem fejlesztése érdekében utakat, csatornákat, föld alatti vízfolyásokat építettek.<ref>Hinz, 1976, 206. o.</ref>
 
==Családja==
Dárajavaus az [[Az Óperzsa Birodalom királyainak listája|Akhaimenida]] dinasztia oldalágához tartozott, apja [[Vistászpa]] ''(Hüsztaszpész)'',<ref name="jan"/> nagyapja [[Arsáma]] ''(Arszamész)'', dédapja [[Arijáramna]] ''(Ariaramnész)'', ükapja [[Csaispis]] ''(Teiszpész)'', és végül ükapjának az apja volt a dinasztiaalapító [[Hakhámanis]] ''(Akhaimenész)''. Dárajavaus apja [[II. Kurus perzsa király]] seregében szolgált nemes, aki később Parthia [[satrapa|satrapája]] lett.<ref>Abbott 2009, 14. o.</ref>
 
==Emlékezete==
Az „Erre még Dárius kincse sem lenne elég!” és a „Még Dárius kincsét is elköltené!” szólások azt jelzik, hogy a király hatalmas vagyonra tett szert uralkodása során. A magyar költészetben például [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' című művében, a 12. ének 15. versszakában is szerepel a „Dárius kincse” kifejezés.<ref>{{cite web |title= Dareiosz kincse |url= http://www.mondogatjuk.eoldal.hu/cikkek/a-f/ddk.html |format= |accessdate= 2012-06-18 |publisher= |work= www.mondogatjuk.eoldal.hu |archivedate=2012-07-11 |archiveurl=http://liveweb.archive.org/http://www.mondogatjuk.eoldal.hu/cikkek/a-f/ddk.html |language= magyar}}</ref>
{{Idézet 2|<poem>Semmit se mondhatna s adhatna királya,
Ami Toldinak ily örömet csinálna,
Pénzért, gazdagságért hej dehogy cserélne:
Dárius kincsének még oda sem nézne.
Azért akarta is szépen megköszönni,
De a szó nem akart a nyelvére jönni,
A király azonban nem neheztelt érte,
Mert az együgyű szív nyelvén nagyon érte.</poem>}}
 
== Megjegyzések ==
{{megjegyzések}}
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
==Fordítás==
*{{fordítás|en|Darius I|oldid=498385524}}
 
==Források==
*{{cite book |last=Abott |first= Jacob |authorlink= |title= History of Darius the Great |url=https://books.google.ca/books?id=TRooAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false |format= |accessdate= |edition= |year=1850 |publisher=Harper & Bros |location= New York |id=ISBN 978-0-8006-3155-0 |pages= |language= angol}}
*{{cite book |last=Balentine |first= Samuel |authorlink= |title= The Torah's vision of worship |url=https://books.google.hu/books?id=k94UhKBRbtQC&pg=PA45&dq=The+Funding+of+the+temple+gave+Darius+the+support+of+the+Jewish+priesthood.&cd=2&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false |format= |accessdate= |edition= |year=1999 |publisher=Fortress Press |location= Minneapolis |id=ISBN 978-0-8006-3155-0 |pages= |language= angol}}
*{{cite book |last=Bedford |first= Peter |authorlink= |title= Temple restoration in early Achaemenid Judah |url= https://books.google.hu/books?id=MOd320e710IC&pg=PA144&dq=The+Funding+of+the+temple+gave+Darius+the+support+of+the+Jewish+priesthood.&cd=1&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false |format= |accessdate= |edition= |year=2001 |publisher=BRILL |location= Leiden |id= ISBN 978-90-04-11509-5 |pages= |language= angol}}
*{{cite book|last=Boardman|first=John|title=The Cambridge ancient history, Volume 4|publisher=Cambridge University Press|location=Cambridge|year=1988|edition=II|series=The Cambridge ancient history|volume=IV|isbn=0-521-22804-2|url=https://books.google.ca/books?id=nNDpPqeDjo0C&pg=PA76&dq=darius+building&as_brr=3&cd=2#v=onepage&q=darius%20building&f=false |language= angol}}
*{{cite book |last=Boyce |first= Mary |authorlink= |title= ''Achaemenid Religion'' (Encyclopaedia Iranica) |url= |format= |accessdate= |edition= |year=1985 |publisher=Routledge |location= London |id= |pages= |language= angol}}
*{{cite book |last=Boyce |first= Mary |authorlink= |title=Their Religious Beliefs and Practices |url= |format= |accessdate= |edition= |year=1979 |publisher=Routledge |location= London |id= ISBN 0-7100-0121-5|pages= |language= angol}}
*{{cite book |last=Chaliand |first=Gérard |authorlink= |title=Nomadic empires: from Mongolia to the Danube |url= https://books.google.ca/books?id=xKVAbb6Tc4wC&source=gbs_navlinks_s|format= |accessdate= |edition= |year=2004 |publisher=Transaction Publishers |location= |id= ISBN 978-0-7658-0204-0 |pages= 135|language= angol}}
*{{cite book|last=Duncker |first= Max |title=The history of antiquity |year=1882 |volume=6|publisher=R. Bentley & son |location= |chapter= |url=http://www.iranicaonline.org/articles/darius-iii |language= angol}}
*{{cite book|last=Farrokh|first=Kaveh|title=Shadows in the desert: ancient Persia at war|year=2007|publisher=Osprey Publishing|isbn=978-1-84603-108-3|url=https://books.google.ca/books?id=p7kltwf9yrwC&source=gbs_navlinks_s}}
*{{cite book| title = Persia in Europe, Apart from Greece| language = angol| doi = 10.1017/CHOL9780521228046.009| author = N. G. L. Hammond| coauthors = A. Fol| url = http://histories.cambridge.org/extract?id=chol9780521228046_CHOL9780521228046A009| format = html| accessdate= 2013-01-15| date = 1988| publisher = Cambridge Histories Online}}
*{{cite book |last=Egerton |first= George |authorlink= |title= Political memoir: essays on the politics of memory |url= |format= |accessdate= |edition= |year=1994 |publisher=Routledge |location= |id= ISBN 978-0-7146-3471-5 |pages= |language= angol}}
*{{cite book |last=Hinz |first= Walther |authorlink= |title= Darius und die Perser. Eine Kulturgeschichte der Achämeniden |url= |format= |accessdate= |edition= |year= 1976 |publisher=Holle |location= Baden-Baden |language= német |id= |pages= }}
* {{cite book |last=Holland |first=Tom |authorlink= |coauthors= |title= Persian Fire: The First World Empire and the Battle for the West|year=2006 |publisher=Abacus |location= |id=ISBN 0-385-51311-9 }}
*{{cite book |last=Junge |first=PJ |authorlink= |title= Satrapie und Nation |url= |format= |accessdate= |edition= |year=1941 |publisher=Klio 34 |location= |id= |pages= 1-55|language= német}}
* {{cite book |last=Lazenby |first= JF |authorlink= |coauthors= |title= The Defence of Greece 490–479 BC |year= 1993|publisher=Aris-Phillips Kft. |location= |id=ISBN 0856685917}}
*{{cite book |last=Macan |first= RW |authorlink= |title=Herodotus, The Fourth, Fifth and Sixth Books II |url= |format= |accessdate= |edition= |year=1895 |publisher= |location= London|id= |pages= 52-71|language= angol}}
*{{cite book |last=Meyer |first= E. |authorlink= |title= Geschichte des Altertums IV |url= |format= |accessdate= |edition= |year=1954 |publisher= |location=Bázel |id= |pages= |language= német}}
*{{cite book |last=Moulton |first= James |authorlink= |title= Early Zoroastriansism |url= https://books.google.ca/books?id=vioqFd6Hc-8C&dq=darius+adherent+of+zoroastrianism&source=gbs_navlinks_s|format= |accessdate= |edition= |year=2005 |publisher= Kessinger Press |location= |id= ISBN 978-1-4179-7400-9 |pages= |language= angol}}
*{{cite book |last=William Ross |first= H. G. Wells |authorlink= |title=The Outline of History: Volume 1 (Barnes & Noble Library of Essential Reading): Prehistory to the Roman Republic (illustrated ed.) |url= https://books.google.ca/books?id=JnJDNNw1e6IC&source=gbs_navlinks_s |format= |accessdate= |edition= |year=2004 |publisher= Barnes & Noble Publishing |location= |id= ISBN 978-0-7607-5866-3 |pages= |language= angol}}
*{{cite book |last=Prášek |first=JV |authorlink= |title=Geschichte der Meder und bis zur Perser makedonischen Eroberung |url= |format= |accessdate= |edition= 2 |year=1898 |publisher= |location= London|id= |pages= 38-45|language= német}}
*{{Roaf}}
*{{cite book |last=Rostovtzeff |first= M. |authorlink= |title= Iranians and Greeks in South Russia |url= |format= |accessdate= |edition= 2|year=1969 |publisher= |location=New York |id= |pages= |language= angol}}
*{{cite book|last=Shahbazi|first=Shapur|title=Encyclopedia Iranica|year=1996|volume=7|publisher=Columbia University|location=New York|chapter=Darius I the Great|url=http://www.iranicaonline.org/articles/darius-iii |language= angol}}
* {{cite book |last=Shahbazi |first= Shapur |authorlink= |coauthors= |title= Darius in Scythia and Scythians in Persepolis |year= 1982 |pages= 189-235|publisher= |location= |id=}}
*{{cite book |last=Schnitzler |first= HJ |authorlink= |title= Der Sakenfeldzug Dareios' des Grossen |url= |format= |accessdate= |edition= |year=1972 |publisher= |location= Münster|id= |pages= 52-71|language= német}}
*{{cite book |last=Sélincourt |first=Aubrey |authorlink= |title=The Histories |url= https://books.google.ca/books?id=dFo7MPWe9V8C&pg=PA235&dq=babylonian+revolt#v=onepage&q=&f=false |format= |accessdate= |edition= |year=2002 |publisher= Penguin Classics |location= London |id= ISBN 0-14-044908-6 |pages= |language= angol}}
*{{cite book |last=Spielvogel |first= Jackson |authorlink= |title= Western Civilization |url= |format= |accessdate= |edition= 7|year=2009 |publisher= Thomson Wadsworth |location= Belmont, CA |language= német |id= ISBN 0-495-50285-5|pages= |language= angol}}
*{{cite book |last=Tropea |first= Judith |authorlink= |title= Classic Biblical Baby Names: Timeless Names for Modern Parents |url= https://books.google.ca/books?id=YA-GxLL3jgYC&pg=PA55&dq=%22darius+in+the+bible%22&as_brr=3&ei=UQNBS5OnEp-SygTP1PCdDQ&cd=1#v=onepage&q=%22darius%20in%20the%20bible%22&f=false |format= |accessdate= |edition= |year=2006 |publisher=Bantam Books |location= New York |id= ISBN 0-553-38393-0 |pages= |language= angol}}
*{{cite book |last=Alex Woolf, Thomas McCarthy |first= Steven Maddocks, Richard Balkwill, |authorlink= |title= Exploring Ancient Civilizations |url= https://books.google.ca/books/about/Exploring_Ancient_Civilizations.html?id=XUv2DgBYnoAC |format= |accessdate= |edition= |year=2004 |publisher=Marshall Cavendish |location= |id= ISBN 978-0-7614-7456-2 |pages= |language= angol}}
* [[Hérodotosz]]: Történelem
 
==További információk==
===Irodalom===
* {{ÓKTCh}}
191 ⟶ 8 sor:
*{{cite book |last=Koch |first= Heidemarie |authorlink= |title= Es kündet Dareios der König. Vom Leben im persischen Großreich |url= |format= |accessdate= |edition= |year= 1992 |publisher= Philipp von Zabern |location= Mainz |language= német |id= ISBN 3-8053-1347-0|pages= }}
*{{cite book |last=Schneider |first= Thomas |authorlink= |title= Lexikon der Pharaonen |url= |format= |accessdate= |edition= |year= 2002 |publisher= Albatros Verlag |location= Düsseldorf |language= német |id= ISBN 3-7608-1102-7|pages= 107-108 }}
*SzidarovszkyJános Szidarovszky János: I. [Darius] Dárajavaus feliratai. = [http://real-j.mtak.hu/5689/1/TortenelmiSzemle_1926.pdf Történelmi Szemle 1926/1–4. 48–91].
*{{cite book |last=Trümpelmann |first= Leo |authorlink= |title= Zwischen Persepolis und Firuzabad. Sonderband zur Antiken Welt. |url= |format= |accessdate= |edition= |year= 2002 |publisher= Philipp von Zabern |location= Mainz |language= német |id= ISBN 3-8053-1414-0 |pages= }}
*{{cite book |last=Wiesehöfer |first= Josef |authorlink= |title=Der Aufstand Gaumātas und die Anfänge Dareios’ I. |url= |format= |accessdate= |edition= |year= 1978 |publisher= Diss |location= Bonn |language= német |id= |pages= }}
*{{cite book |last=Wiesehöfer |first= Josef |authorlink= |title=Das antike Persien. Von 550 v.Chr. bis 650 n.Chr. |url= |format= |accessdate= |edition= |year= 2005 |publisher= Albatros |location= Düsseldorf|language= német |id=ISBN 3-491-96151-3 |pages= }}
*{{cite book |last=Brosius |first=M |authorlink= |title= Women in Ancient Persia, 559-331 BC |url= |format= |accessdate= |edition= |year= 1998 |publisher= Clarendon Press |location= |language= |id= |pages= }}
 
===Weboldalak===
* {{cite web |url= http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/03.html |title=A nagy király mamája |date= |accessdate=2012-06-23 |author=Nádasdy Ádám |authorlink=Nádasdy Ádám | publisher= |work=seas3.elte.hu |format= |language=angol }}
* {{cite web |url= http://formerthings.com/darius.htm |title=Darius and the Behustan Inscription |date= |accessdate=2012-06-23 |author= |authorlink= | publisher= |work=formerthings.com |format= |language= angol}}
* {{cite web |url=http://www.kislexikon.hu/dareiosz.html |title=Dareiosz |date= |accessdate=2012-06-23 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.kislexikon.hu |format= |language= magyar}}
*{{cite web |url=http://www.benkedesign.hu/?q=node/136 |title=Dareiosz király szkíta hadjárata |date= |accessdate=2012-06-23 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.benkedesign.hu |format= |language= magyar}}
 
==Kapcsolódó szócikkek==
{{commonskat|Darius I}}
*[[Óperzsa Birodalom]]
*[[Görög–perzsa háborúk]]
*[[Zoroasztrizmus]]
*[[Dárius]]
 
{{Perzsa király
|előző=[[Bardíja perzsa király|Bardíja]] (Gaumáta)
|következő=[[I. Khsajársá perzsa király|I. Khsajársá]]
|évek=[[i. e. 522]] – [[i. e. 486]]}}
{{Egyiptomi fáraó
|előző=[[Bardíja perzsa király|Bardíja]]
|következő=[[I. Khsajársá perzsa király|I. Khsajársá]]
|évek=[[i. e. 522]] – [[i. e. 486]]}}
 
{{Óperzsa királyok}}
{{Egyiptomi dinasztiák navbox}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|ókor}}
{{kiemelt}}
 
{{DEFAULTSORT:Darajavaus 01}}
[[Kategória:Akhaimenidák]]
[[Kategória:Fáraók]]
[[Kategória:Görög–perzsa háborúk]]
[[Kategória:I. e. 549-ben született személyek]]
[[Kategória:I. e. 486-ban elhunyt személyek]]