„Breszt-litovszki béke” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
18. sor:
A '''breszt-litovszki béke''' egy békeegyezmény, mely 1918. március 3-án Breszt-Litovszkban (ma [[Breszt]], [[Fehéroroszország]]) született Németország, az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] és szövetségesei (Bulgária, Törökország) valamint a bolsevik Oroszország között.
== Előzménye ==
[[1917]]. november 21-én az orosz kormány követein és képviselőin keresztül üzent a háborúban részt vevő feleknek, hogy kezdjék meg a béketárgyalásokat. Erre a felszólításra egyedül Németország adott pozitív választ. [[1917]]. december 3-án elkezdődtek az előkészületek, melynek eredményeként december
▲[[1917]]. november 21-én az orosz kormány követein és képviselőin keresztül üzent a háborúban részt vevő feleknek, hogy kezdjék meg a béketárgyalásokat. Erre a felszólításra egyedül Németország adott pozitív választ. [[1917]]. december 3-án elkezdődtek az előkészületek, melynek eredményeként december 5-én megszületett az oroszok és németek közötti fegyverszüneti megállapodás. 1917. december 22-én megkezdődtek a valódi béketárgyalások: Oroszországnak át kellett adnia az általa megszerzett területek egy részét, valamint anyagi kártérítést szabtak ki rá. Az országban uralkodó nehéz helyzet miatt az orosz vezetés elfogadta a rá kiszabott feltételeket, időt nyerve a szovjet vezetés megerősítésére. A szovjet küldöttség vezetője, [[Lev Davidovics Trockij|Lev Trockij]], megszakította a tárgyalásokat és 1918. február 18-án megkezdték [[Ukrajna]] valamint [[Szentpétervár|Petrográd]] egy részének katonai megszállását. A szovjet delegáció március 1-jén újra asztalhoz ült, ahol is március 3-án elfogadták a németek által kidolgozott béketervet.
A tárgyalásokon részt vett az [[Ukrán Népköztársaság]] delegációja is [[Mihajlo Hrusevszkij]] vezetésével. A lengyel fél az Ideiglenes Államtanács feloszlása miatt nem vett részt a béketerv kidolgozásában.
| |||